SG.hu
Elmosódik a határ a munka és a magánélet között
Az emberek több helyről, de az egész világon hasonló módon használják az internetes szolgáltatásokat.
Az Ericsson ConsumerLab jelentése szerint a fogyasztók mobil eszközhasználata során a munka és a magánélet közötti határok éppúgy elmosódnak, ahogyan az otthoni és a szabadtéri tartózkodás között. A felhasználók helytől és időponttól függetlenül egyre inkább váltogatják a képernyőket (eszközöket), hogy a legváltozatosabb helyszínekről is hozzáférhessenek különböző szolgáltatásokhoz és tartalmakhoz.
A fogyasztók alapvető igénye, hogy naprakész információik legyenek a világ bármely táján történt eseményekről. Az azonnali információra és kommunikációra való igény ahhoz vezet, hogy új módon használják az eszközöket. Több képernyő között váltanak, hogy bárhol és bármikor elérhessék a szolgáltatásokat és tartalmakat. A fogyasztók kb. 26%-a szerint a csatlakozó eszközök (pl. okostelefonok) elmosták a munka és a magánélet közötti megkülönböztetést.
A csatlakoztathatóság növekedésével a fogyasztók nagyobb rugalmasságot igényelnek, és annak szabadságát, hogy több eszközt használhassanak a feladatok végzéséhez – helyszíntől függetlenül. Az emberek manapság olyan dolgokat is végeznek az általuk választott helyszíneken, amelyek korábban helyszínfüggő tevékenységnek számítottak, például közösségi oldalak felkeresése a munkahelyen vagy banki szolgáltatások elérése otthonról. A dolgozó népesség kb. 12%-a hetente többször vásárol online a munkahelyén, és 25%-uk hetente számos alkalommal mélyed bele a közösségi hálózatok valamelyikébe az irodában. Ez a magatartás otthon is jellemző: a foglalkoztatott internetfelhasználók 23%-a nyilatkozta, hogy a munkájával kapcsolatos feladatokat végez esténként.
Egy további fontos megfigyelés szerint ahogyan növekszik azoknak a helyeknek a száma, ahonnan az emberek feladatokat látnak el, úgy nő az általuk használt képernyők száma is. Például a közösségi hálót egy helyszínen használó fogyasztók 21 %-a váltogatja a képernyőt, míg ez a szám 44 %-ra emelkedik azoknál, akik a közösségi hálót legalább három helyszínen használják. Mivel az emberek idejük nagy részét zárt térben töltik, – a beltéri és kültéri tartózkodás aránya 7:1 – ez az a hely, ahol a többségük igényli a kapcsolódási lehetőséget. Általában az olyan tevékenységek, mint a tévénézés és videózás, a munka vagy a tanulás és az online vásárlás zárt térben történik.
A különböző fajta technológiákhoz és kapcsolódási lehetőségekhez való hozzáférés, illetve ezek elérhetősége országonként eltérő, ami valószínűleg befolyásolja az eszközhasználatot és a fogyasztói magatartást is. Azonban a tanulmány rámutat arra, hogy a fogyasztói magatartás globalizálódik a digitális térben. A fogyasztók egy jelentős része böngészik az interneten és használja a közösségi hálókat, valamint az azonnali üzenetküldés szolgáltatást, ugyanakkor kevesebben élnek az internetes vásárlás illetve a videótelefonálás lehetőségével.
Összefoglalva, bizonyságot nyert, hogy a fogyasztók tartózkodási helye a szolgáltatásokat és eszközöket illetően nincsen jelentős hatással a felhasználói szokásaikra. A fogyasztók ehelyett többre értékelik azt, hogy szabadon használhassák a digitális eszközöket, úgy és akkor, ahogyan ők szeretnék, igényeiknek és követelményeiknek megfelelően.
Az Ericsson ConsumerLab jelentése szerint a fogyasztók mobil eszközhasználata során a munka és a magánélet közötti határok éppúgy elmosódnak, ahogyan az otthoni és a szabadtéri tartózkodás között. A felhasználók helytől és időponttól függetlenül egyre inkább váltogatják a képernyőket (eszközöket), hogy a legváltozatosabb helyszínekről is hozzáférhessenek különböző szolgáltatásokhoz és tartalmakhoz.
A fogyasztók alapvető igénye, hogy naprakész információik legyenek a világ bármely táján történt eseményekről. Az azonnali információra és kommunikációra való igény ahhoz vezet, hogy új módon használják az eszközöket. Több képernyő között váltanak, hogy bárhol és bármikor elérhessék a szolgáltatásokat és tartalmakat. A fogyasztók kb. 26%-a szerint a csatlakozó eszközök (pl. okostelefonok) elmosták a munka és a magánélet közötti megkülönböztetést.
A csatlakoztathatóság növekedésével a fogyasztók nagyobb rugalmasságot igényelnek, és annak szabadságát, hogy több eszközt használhassanak a feladatok végzéséhez – helyszíntől függetlenül. Az emberek manapság olyan dolgokat is végeznek az általuk választott helyszíneken, amelyek korábban helyszínfüggő tevékenységnek számítottak, például közösségi oldalak felkeresése a munkahelyen vagy banki szolgáltatások elérése otthonról. A dolgozó népesség kb. 12%-a hetente többször vásárol online a munkahelyén, és 25%-uk hetente számos alkalommal mélyed bele a közösségi hálózatok valamelyikébe az irodában. Ez a magatartás otthon is jellemző: a foglalkoztatott internetfelhasználók 23%-a nyilatkozta, hogy a munkájával kapcsolatos feladatokat végez esténként.
Egy további fontos megfigyelés szerint ahogyan növekszik azoknak a helyeknek a száma, ahonnan az emberek feladatokat látnak el, úgy nő az általuk használt képernyők száma is. Például a közösségi hálót egy helyszínen használó fogyasztók 21 %-a váltogatja a képernyőt, míg ez a szám 44 %-ra emelkedik azoknál, akik a közösségi hálót legalább három helyszínen használják. Mivel az emberek idejük nagy részét zárt térben töltik, – a beltéri és kültéri tartózkodás aránya 7:1 – ez az a hely, ahol a többségük igényli a kapcsolódási lehetőséget. Általában az olyan tevékenységek, mint a tévénézés és videózás, a munka vagy a tanulás és az online vásárlás zárt térben történik.
A különböző fajta technológiákhoz és kapcsolódási lehetőségekhez való hozzáférés, illetve ezek elérhetősége országonként eltérő, ami valószínűleg befolyásolja az eszközhasználatot és a fogyasztói magatartást is. Azonban a tanulmány rámutat arra, hogy a fogyasztói magatartás globalizálódik a digitális térben. A fogyasztók egy jelentős része böngészik az interneten és használja a közösségi hálókat, valamint az azonnali üzenetküldés szolgáltatást, ugyanakkor kevesebben élnek az internetes vásárlás illetve a videótelefonálás lehetőségével.
Összefoglalva, bizonyságot nyert, hogy a fogyasztók tartózkodási helye a szolgáltatásokat és eszközöket illetően nincsen jelentős hatással a felhasználói szokásaikra. A fogyasztók ehelyett többre értékelik azt, hogy szabadon használhassák a digitális eszközöket, úgy és akkor, ahogyan ők szeretnék, igényeiknek és követelményeiknek megfelelően.