A kutatók úgy vélik, hogy a jövőben még több ember fog koncentrálódni a nagyvárosokban. Az okos településeknek a jövőben elsősorban több évtizedes hagyományokra kellene támaszkodniuk.

A globális népesség 56 százaléka költözhet majd 2020-ban városi környezetbe és 35 városból lesz 2025-ig 10 millió lakos feletti megatelepülés. A városok jövője rengeteg különböző tényezőtől függ és számos területet, például a vízellátást, a mobilitást, az infrastruktúrát, a kommunikációt, az egészségügyi és az energiaellátást, valamint az oktatást kell fenntartható módon összeegyeztetni. Mindez hatalmas üzleti lehetőséget jelent a cégek számára, hangzott el egy bécsi konferencián.

A jövőben új üzleti modellek alakulhatnak ki a metropoliszokban, az emberek jövőbeli együttélésének biztosítása az innovatív vállalatok számára 2 billió dolláros piacot jelenthet. A kutatók a legnagyobb kihívást a városok fejlődésénél az energia jövőjében, a mobilitásban, és a digitális intelligenciának a környezetvédelemre és az egészségügyre gyakorolt befolyásában látják. A digitális közösségi innovációk jelentős befolyással lesznek a jövő társadalmára. Az új technológiák segítségével számos dolog valósulhat meg, például több millió parkolóhellyel kapcsolatban lesznek valós idejű parkolási információk. A Frost & Sullivan tanácsadó cég úgy véli, hogy 2020-ig 26,2 millió olyan ügyfél lesz, akik autómegosztó szolgáltatásokat fognak igénybe venni.


Hong Kong hatalmas toronyházai
Az egyik legnagyobb kihívást az egyre öregedő társadalom jelenti. Az előzetes diagnózisok készítése növekvő jelentőséggel fog bírni, azért, hogy az egészségügyi költségeket egyáltalán ellenőrzés alatt lehessen tartani. A társadalom öregedésével párhuzamosan az is problémát jelent, hogy számos fejlesztési területen túl kevés új szakértő jelent meg, ebből a szempontból Japán van a legrosszabb helyzetben. Az egymással összekapcsolt gépek, azaz a dolgok internete ugyanakkor kiegyenlítheti ezt a folyamatot. Az egymással kommunikálni tudó intelligens gépek használatával és a robotikával növelhető a versenyképesség. Sokan vélik úgy, hogy az ipari automatizálás munkahelyeket szüntet meg, de a piackutatók szerint megfelelő képzettség esetén valójában ennek pont az ellenkezője az igaz.

John Raspin, a Frost & Sullivan munkatársa közölte, hogy a jövőben az innovációk nem csak pénzügyi nyereséget jelenthetnek a cégeknek, hanem lehetőséget is arra, hogy megfeleljenek az emberek által támasztott kihívásoknak. A közösségi innovációk növelhetik az életminőséget és mindez pozitívan hathat a környezetre. Amennyiben a technikai fejlődés megoldja az egyes emberek problémáit, akkor ez gyorsítani fogja az újdonságok elfogadását is.

Martin Walker jövőkutató kifejtette, hogy minden városnak okosan kellene terveznie, ha továbbra is vonzó akar maradni, a klímakérdés például az egyik fontos terület. Theresia Vogel, az Osztrák Klíma- és Energiaalapok ügyvezetője kiemelte, hogy az olyan európai városok, mint Bécs nyaranta valóságos hőszigetekké válnak, de ahelyett, hogy a vezetők klímaberendezések beszerzésében gondolnának, inkább ki kellene gondolni azokat a stratégiákat, amelyek segítségével a forróság elvezethető lenne a településekről. Ide tartozhatnak a parkosítási projektek, a világos homlokzatok alkalmazása, az árnyékolási és az építési megoldások.


Brazília favelláiban tombol az erőszak
A szakértők szerint az emberek túlzottan technikai megoldásokban gondolkodnak, de az áram nem jelent mindenre választ és vannak sokkal okosabb megoldások, amiken el lehetne gondolkodni. Vogel szerint meg kell vizsgálni, hogyan építkeztek az elődeink. Több ezer esztendeje léteznek klímaberendezések nélkül városok, amiket eleve úgy építettek meg, hogy állandó légáramlat jellemzi őket, emellett vannak olyan új fejlesztések is, amelyek áram nélkül is tudnak hűteni, ebbe a kategóriába tartoznak például az automatikusan elsötétülő ablakok. Walker kiemelte, hogy pont e fejlesztések támogatása miatt van szükség a kreatív gazdaság támogatására is.

Rengeteg munkahelyet fognak a következő években automatizálni, ezért az önkormányzatoknak egyre több pénzt kellene fektetniük az innovációba és a kreativitásba. A jövőben a helyi gazdasági fejlődés attól függ majd, hogy egy adott településnek mennyire képzettek és kreatívak a lakosai. Az új üzleti területekhez új ötletekre van szükség, és elsősorban az egészségügyben, a képzésben, az energiaügyben és a kereskedelemben jöhetnek majd létre új munkahelyek.

Florian Haslauer, az A.T. Kearney Globális Energiacsoportjának vezetője úgy nyilatkozott, hogy a tisztán ipari területek el fognak tűnni a városokból, növekszik majd a decentralizáció, azaz az üzemek széttelepülnek, ezért szükség lesz az infrastruktúra megerősítésére is, aminek hiányában romolhat az ellátásbiztonság. A városokban ritkán fúj erős szél, így hatékony helyi energiatermelésre nem nagyon van lehetőség, a polgárok pedig nem szeretik, ha magasfeszültségű vezetékeket építenek a közelükben. Kézenfekvő megoldás az energiafogyasztás csökkentése, az intelligens energiamenedzsment és az energiahatékonyság javítása, melyek a túlélés legfontosabb kérdéseivé fognak válni.

Persze nem minden város növekszik, Firenze vagy Velence például tiszta múzeumvárosokká válnak. A lakosságszám stagnál, és csak a turizmus tartja életben ezeket a városokat. Új impulzusok kellenek, azért, hogy Európa más települései elkerüljék ezt a sorsot. Az itt felnövekvő fiataloknak jövőbeli perspektívát kellene kínálni.

Júniusban Adam Greenfield író, városrendező azt fejtegette, hogy senki sem tudja, milyen egy intelligens város és milyen feltételek teljesülése esetén nevezhető annak. Augusztusban ismertté vált, hogy intelligens város lesz Bécs egyik kerülete, Aspern, míg néhány nappal ezelőtt kiderült, hogy mindent szenzorokkal szerelnek fel Milton Keyes angol városban.