SG.hu
Tavasszal rendezik meg az internetről szóló nemzeti konzultációt
A szakma képviselői elmondták, hogy mire lenne szükség, de hogy mik lesznek majd a kérdések, arról még fogalma sincs senkinek.
Nem lesz internetadó
A konzultáció jövő év március és április között, az internetkon.hu honlapon zajlik majd
18 év alatti, de a 14. évet betöltött fiatalok is részt vehetnek majd rajta
Az IVSZ szerint értelmetlen oktatás nélkül kérdéseket feltenni
Szerinted szükség van az internetr?l szóló nemzeti konzultációra?
Tanulságos sajtótájékoztatót tartott ma délután Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő, Laufer Tamás, az IVSZ (Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége) elnöke és Soltész Attila, az Infotér (Informatika a Társadalomért) Egyesület vezetője azután, hogy két órán át beszélgettek arról, milyen kérdésekre terjedjen ki az Orbán Viktor által az internetadó lefújása után bejelentett nemzeti konzultáció.
A beszédeket Laufer Tamás kezdte, aki elmondta, hogy felmérést végeztek tagvállalataik körében, hogy szerintük mik legyenek a Digitális Konzultáció legfontosabb témái. Ők a mindenkinek alanyi jogon járó internet hozzáférést, a digitális képességek életkori sajátosságoknak megfelelő oktatását, a magyar vállalkozások felkészítését és a közszolgáltatások interneten való elérhetőségét, akadálymentes hozzáférését helyezték előtérbe. "Az idegen nyelv oktatás ma már elengedhetetlen. A távoktatás előtt álló akadályokat el kell hárítani, támogatni kell a távmunkát, a rugalmas munkavégzést." - mondta az IVSZ elnöke.
Laufer Tamás
"A digitális konzultáció egy tanítási folyamat, kérdéseket csak azoknak lehet feltenni, akik minden bizonnyal tudják a választ. Ma Magyarországon csak egy kis rész, aki tudja mi az az internet és mi az az informatika. Ma a lakosság felének fogalma sincs, hogy mire lehet az internetet használni, nem képes dönteni. Ahhoz, hogy kérdéseket tegyünk fel, először meg kell tanítani az embereket arra, hogy enélkül a 21. században Magyarország nem versenyképes, nem tud magasabb sebességre kapcsolni, és tudomásul kell venni, hogy mivel nincs más nyersanyagunk, csak az emberi agy, ezért én azt gondolom, hogy mindent meg kell tenni, hogy az internettel minden magyar állampolgár már a születésétől kezdve rendelkezhessen" - mondta Laufer Tamás.
Soltész Attila lehetőséget lát a konzultációban, hogy az információs társadalom témája nagyobb szerepet kapjon. Szavai szerint "az internet ma már nem egy ágazat", ezért olyan közműnek kell lennie, amit minden állampolgár elérhet. Problémának nevezte a digitális írástudatlanság mértékét és az államigazgatásban az adatokhoz való hozzáférést.
Soltész Attila
Harmadikként jött Deutsch Tamás, aki ötször annyit beszélt, mint kettejük együttvéve, viszont abban tartalom ötödannyi sem volt. A rengeteg jelző és szinonima közé elrejtett kevés tény szerint a konzultációra 2015 március közepe és április közepe között fog sor kerülni, kizárólag digitális felületen, és azon cégek, illetve fiatalkorúak is részt vehetnek. Az addig terjedő időben egyeztetni fog szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, kikéri véleményüket. A nem-rendszeres internet használók is lehetőséget kapnak a részvételre "150 vagy 300 méter séta után". (Itt valószínűleg könyvtárakra, művelődési házakra gondolhatott.)
Deutsch Tamás, háta mögött látható a konzultáció logója
A kérdésekre adott válaszaiból érdekes rejtvényt lehetne csinálni, mert ha azokat két oszlopban egymás mellé tennénk, és az olvasóknak össze kellene kötnie, hogy melyikre mit reagált, mindenkinek beletörne a bicskája. Pedig olyan egyszerű, lényegre törő dolgokra voltak kíváncsiak az újságírók, minthogy ez az egész mennyibe fog kerülni, hogyan oldják meg az azonosítást vagy hogy miért hoznak létre egy külön szervezetet erre, ha most is létezik infokommunikációért felelős államtitkárság. (A sajtótájékoztatóra a meghívót a Nemzeti Konzultáció Titkársága küldte, azaz külön adminisztráció van mögötte.)
A tényállításoktól tartózkodott, mint a tűztől - vagy lehet, hogy csak mi vagyunk a mellébeszélés nélküli szakmai rendezvényekhez szokva. A költségekről még nagyságrendileg sem beszélt, csupán annyit mondott, hogy ez "minden idők legolcsóbb konzultációja lesz", és a - jelenleg még üres - internetkon.hu domént a saját pénzéből vásárolta. Többször elmondta, hogy az internetadó halott, és az ő feladata csupán a kérdések összeállítása, arról a végső soron a kormány dönt majd.
A beszédeket Laufer Tamás kezdte, aki elmondta, hogy felmérést végeztek tagvállalataik körében, hogy szerintük mik legyenek a Digitális Konzultáció legfontosabb témái. Ők a mindenkinek alanyi jogon járó internet hozzáférést, a digitális képességek életkori sajátosságoknak megfelelő oktatását, a magyar vállalkozások felkészítését és a közszolgáltatások interneten való elérhetőségét, akadálymentes hozzáférését helyezték előtérbe. "Az idegen nyelv oktatás ma már elengedhetetlen. A távoktatás előtt álló akadályokat el kell hárítani, támogatni kell a távmunkát, a rugalmas munkavégzést." - mondta az IVSZ elnöke.
Laufer Tamás
"A digitális konzultáció egy tanítási folyamat, kérdéseket csak azoknak lehet feltenni, akik minden bizonnyal tudják a választ. Ma Magyarországon csak egy kis rész, aki tudja mi az az internet és mi az az informatika. Ma a lakosság felének fogalma sincs, hogy mire lehet az internetet használni, nem képes dönteni. Ahhoz, hogy kérdéseket tegyünk fel, először meg kell tanítani az embereket arra, hogy enélkül a 21. században Magyarország nem versenyképes, nem tud magasabb sebességre kapcsolni, és tudomásul kell venni, hogy mivel nincs más nyersanyagunk, csak az emberi agy, ezért én azt gondolom, hogy mindent meg kell tenni, hogy az internettel minden magyar állampolgár már a születésétől kezdve rendelkezhessen" - mondta Laufer Tamás.
Soltész Attila lehetőséget lát a konzultációban, hogy az információs társadalom témája nagyobb szerepet kapjon. Szavai szerint "az internet ma már nem egy ágazat", ezért olyan közműnek kell lennie, amit minden állampolgár elérhet. Problémának nevezte a digitális írástudatlanság mértékét és az államigazgatásban az adatokhoz való hozzáférést.
Soltész Attila
Harmadikként jött Deutsch Tamás, aki ötször annyit beszélt, mint kettejük együttvéve, viszont abban tartalom ötödannyi sem volt. A rengeteg jelző és szinonima közé elrejtett kevés tény szerint a konzultációra 2015 március közepe és április közepe között fog sor kerülni, kizárólag digitális felületen, és azon cégek, illetve fiatalkorúak is részt vehetnek. Az addig terjedő időben egyeztetni fog szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, kikéri véleményüket. A nem-rendszeres internet használók is lehetőséget kapnak a részvételre "150 vagy 300 méter séta után". (Itt valószínűleg könyvtárakra, művelődési házakra gondolhatott.)
Deutsch Tamás, háta mögött látható a konzultáció logója
A kérdésekre adott válaszaiból érdekes rejtvényt lehetne csinálni, mert ha azokat két oszlopban egymás mellé tennénk, és az olvasóknak össze kellene kötnie, hogy melyikre mit reagált, mindenkinek beletörne a bicskája. Pedig olyan egyszerű, lényegre törő dolgokra voltak kíváncsiak az újságírók, minthogy ez az egész mennyibe fog kerülni, hogyan oldják meg az azonosítást vagy hogy miért hoznak létre egy külön szervezetet erre, ha most is létezik infokommunikációért felelős államtitkárság. (A sajtótájékoztatóra a meghívót a Nemzeti Konzultáció Titkársága küldte, azaz külön adminisztráció van mögötte.)
A tényállításoktól tartózkodott, mint a tűztől - vagy lehet, hogy csak mi vagyunk a mellébeszélés nélküli szakmai rendezvényekhez szokva. A költségekről még nagyságrendileg sem beszélt, csupán annyit mondott, hogy ez "minden idők legolcsóbb konzultációja lesz", és a - jelenleg még üres - internetkon.hu domént a saját pénzéből vásárolta. Többször elmondta, hogy az internetadó halott, és az ő feladata csupán a kérdések összeállítása, arról a végső soron a kormány dönt majd.