SG.hu
Felső korláttal fogadnák el az internetadót
Össztűz alá került az internetadó, pártok és különböző szervezetek követelik a visszavonását. A kormány meghátrált, de kérdés, hogy ha nem az emberek fizetik meg, miért kell rá 700 forintos felső korlát?
A kormány jövőre az internet szolgáltatásra is kiterjesztené a távközlési adót, amelyet eddig a hanghívások, SMS-ek és MMS-ek után fizettek a távközlési szolgáltatók. Az adó mértéke minden megkezdett gigabájt adatforgalom után 150 forint lesz a parlamentnek tegnap benyújtott, 2015. évi adótörvény-javaslat alapján.
Tilakoznak a szakmai szervezetek
Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) szerint a törvény megakadályzná az internet magyarországi terjedését, és ellehetetleníti a kis és közepes, szinte 100 százalékban magyar tulajdonú kábelszolgáltatókat. A szakmai szövetség közleménye szerint "az internet megadóztatása egyértelműen felesleges, átgondolatlan és rossz". Az IVSZ álláspontja szerint az internetadó tovább mélyítheti a Magyarországon egyébként is jelentős digitális szakadékot, nehéz helyzetbe hoz minden magyarországi vállalkozást, az internet-előfizetések díjának növekedéséhez vezet. A szabályozás hatására nem az adóbevétel fog nőni, hanem az internethasználat fog csökkenni - hívják fel a figyelmet.
"Az internet szolgáltatást érintő bármilyen adóteher biztosan az előfizetési-szolgáltatási díjak növekedéséhez vezet" - írták a közleményben. A szövetség szerint a lakossági árak várható változása vagy a szolgáltatások korlátozása éppen a leginkább rászoruló réteg számára teszi nehézzé a mindennapi életet és a munkaerő-piaci versenyképességet. A vállalati ügyfelek felé való továbbhárítás pedig a gazdaság minden szereplője számára drágábbá teszi a működést, ez közvetetten szintén beépül minden fogyasztói termék árába.
A törvényjavaslat szerinti internetadó az IVSZ előzetes véleménye szerint egyebek közt rövidtávon megszűnésre kényszeríti a kis és közepes, szinte 100 százalékban magyar tulajdonú kábelszolgáltatókat. Közép- és hosszútávon ellehetetleníti a mobil cégek jövőbeni üzleti modelljét, például a mobil TV vagy a zenei streaming szolgáltatásokat. Amennyiben az adó az IPTV-re is vonatkozik, úgy az az óriási adatigény miatt várhatóan lekerül a szolgáltatók palettájáról. Az IVSZ arra is felhívja a figyelmet, hogy ez a fordulat különösen nehézzé teszi a kormány által vállalt Nemzeti Infokommunikációs Stratégia vagy az Európai Unió által elfogadott Digitális Menetrend teljesítését, a szélessávú fejlesztések vagy az e-közigazgatás előremozdítását, de az oktatás és digitális készségek fejlesztése révén elérhető munkahely-teremtési igyekezetet is.
A Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség (MKHSZ) - amelynek tagjai jellemzően az ország kistelepülésein végeznek internet, kábeltelevízió, és telefonszolgáltatást - szerint veszélybe kerülhet az a 2020. évre tervezett kormányzati cél, hogy Magyarország területén minden háztartás számára elérhetővé váljon a 30 megabit/secundum sávszélességű internet szolgáltatás. Az MKHSZ tiltakozik az újabb ágazati különadó kivetése ellen, ami miatt további súlyos veszélybe kerülhetnek a szövetséghez tartozó vállalkozások. Közleményük szerint a 2013 januárjától hatályos közműadó bevezetése miatt már több kisebb vállalkozás megszüntette a működését, és arra is van példa, hogy kábelhálózatot bontottak le.
A magyarországi hírközlési szolgáltatókat tömörítő Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) álláspontja szerint az új adónem terve ésszerűtlen, abszurd és ellentmondásos, bevezetésének legnagyobb vesztesei a hazai információs társadalom tagjai, az internetet napi szinten használó egyének, vállalkozások és közintézmények. Miközben a világ internetforgalma exponenciálisan növekszik, addig Magyarországon egy forgalmat büntető adó fogná vissza a digitális javak felhasználását és visszafordítaná az országot a digitális fejlődés útján - mutatnak rá.
Álláspontjuk szerint az internetadó terve ellentmond a kormányzat és a hatóság szándékainak a digitális Magyarország fejlesztéseit illetően, ellentétes az ország érdekeivel, a kormányzati stratégiában is megfogalmazott szélessávú internet fejlesztéssel, a digitális írástudás növelésével, a digitális szakadék felszámolásával, az elmaradott régiók felzárkóztatásával. Mindezen célok teljesítése további több száz milliárd forintos beruházást igényel, miközben a mobilszolgáltatók a közeli napokban több mint 100 milliárd forintot fizettek ki a mobilinternet szolgáltatás fejlesztése érdekében az új frekvenciákért. Ennek tükrében a HÉT számára különösen érthetetlen, hogy az adónem tervét semmilyen előzetes iparági egyeztetés nem előzte meg.
Tilakoznak a szakszervezetek
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a tervezett internetadó súlyosan veszélyezteti a köznevelés egész rendszerének a működését, korlátozza az információs szabadságot, a tanítás szabadságát, a tanuláshoz való jogot. "Az internet nyújt segítséget ahhoz, hogy a legkisebb település legkisebb iskolájához is eljusson az elektronikusan feldolgozott tananyag, tankönyv, valamint segítséget nyújt az idegennyelv-tanuláshoz. Az internet használata nem függhet attól, hogy milyen az anyagi helyzete a szolgáltatás igénybe vevőjének." - írják. A szakszervezet szerint az internet-szolgáltatás megadóztatásával a civil szervezetek - többek között a szakszervezetek - működését is ellehetetlenítik.
A Liga Szakszervezetek szerint az internetadó csak tovább mélyítené a szakadékot a társadalom gazdagabb és szegényebb rétegei között, továbbá ellentétes a demokratikus alapnormának számító szabad információ-megosztás és -elérés elvével. Azt kérik, hogy a kormány a saját korábbi véleményével összhangban álljon el az internetadó bevezetésének tervétől.
A vegyipari szakszervezet a tájékozódáshoz és a tudáshoz való hozzáférés korlátozásaként értékeli a kormány javaslatát. A szakszervezet támogat minden tiltakozó megmozdulást, amely ennek a tervnek a bevezetése ellen szerveződik - közölte a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ). Székely Tamás, a VDSZ elnöke úgy véli, a nethasználat megadóztatása újabb ok lesz arra, hogy a fiatalok elhagyják az országot. Az elnök szerint "senki nem gondolhatja komolyan, hogy a pluszköltséget jelentő adót a szolgáltatók nem fogják valamilyen formában a felhasználókra hárítani".
"Az internetadó bevezetése nemcsak az emberek munkájába, életébe való drasztikus beavatkozás, hanem olyan intézkedés, amely versenyhátrányba hozza a gazdaságot, az egész országot. A VDSZ elsőként tiltakozik ennek a döbbenetesen konzervatív, sőt a fejlődést kifejezetten akadályozó adónak a bevezetése ellen" - olvasható a vegyipari szakszervezet közleményében.
Tilakoznak az ellenzéki pártok
Ujhelyi István, az EP szociáldemokrata frakciójának magyar delegációvezetője az Európai Bizottsághoz fordult a kormány által Magyarországon bevezetni kívánt internetadóval összefüggésben. Az MSZP-s politikus - aki az Európai Internet Alapítvány vezetőségének is tagja - a többi között arra vár választ a testülettől, hogy a tervezett adóteher megfelel-e az uniós alapértékeknek, így például az információhoz való szabad hozzáférés elvének. A politikus emlékeztetett, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) egyik korábbi állásfoglalása értelmében az internethez való hozzáférést alapvető emberi jognak kell tekinteni, és a szólásszabadsághoz hasonlóan tiszteletben kell tartani.
Ujhelyi arról is tájékoztatást vár a bizottságtól, hogy a tervezet szerint az adatforgalmat sújtó magyar internetadó mennyiben egyeztethető össze a roamingdíjak radikális csökkentéséről, majd annak későbbi teljes kivezetéséről szóló európai törekvéssel; illetve, hogy mit tud tenni az Európai Bizottság annak érdekében, hogy a tagállamokban minél szélesebb körben és minél olcsóbban hozzáférhető legyen az internet-szolgáltatás. "Ez most nem más, mint az Orbán-kormány diplomáciai és korrupciós botrányáról való figyelemelterelés, illetve annak beismerése, hogy a Fidesz-kabinet szabad pénzügyi forrásai elapadtak, és az ország minimális működésének fenntartása érdekében kénytelen az utolsó, még nem lerabolt szektorok kifacsarásához nyúlni. Akár emberi alapjogokon is átgázolva" - áll a képviselő kommünikéjében.
A DK szerint a törvényjavaslat mind a társadalmi fejlődés, mint az ország gazdasági érdekeivel szembemegy. Kakuk György, a párt elnökségének tagja szerdai sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a beterjesztett javaslat elfogadása a digitális kőkorszakba vetné vissza az országot. Növelné leszakadásunkat, és cenzúra bevezetését is jelentené, mivel sokaknak a hiteles információk forrását az internet jelenti - értékelt Kakuk György. Felhívta a figyelmet a fejlesztési miniszter egy néhány hónappal ezelőtti nyilatkozatára, amelyben Seszták Miklós az infókommunikációt fontos kitörési pontnak és az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazatnak nevezte.
A DK politikusa szerint azonban az adójavaslat nemcsak a magyarországi, hanem az egész világban zajló folyamatoknak is szembemegy. Többek között az Európai Uniót hozta példaként, ahol - mondta - szintén fontos érdeknek tekintik a minél olcsóbban és minél szélesebb körben használható internetelérést.
Az Együtt-PM szövetség a közleményében úgy értékelte, hogy a kormány "a brutális új teher bejelentésével a beutazási botrányról igyekszik elterelni a figyelmet". Az Együtt-PM szerint az internet ma már ugyanúgy közmű, mint az áram vagy éppen a csatornázás, az szinte minden ember hétköznapjaihoz hozzátartozik, használja otthon, a munkahelyén és telefonján folyamatosan. "Éppen ezért különösen pikáns, hogy a két éve folyamatosan rezsicsökkentéssel kampányoló kormány most erre készül adót kivetni" - fogalmaztak. Azt írták: az adóval a kabinet tovább korlátozza a szabad médiát is, "nyilván kényelmesebb neki, ha a polgárok csak a királyi tévéből tájékozódnak". Az Együtt-PM szerint az adóterv miatt drágábbak lesznek az előfizetések, visszatérnek az 1990-es évekből ismert adatforgalmi korlátos és lassú csomagok.
Az LMP elfogadhatatlannak tartja, hogy miközben a kormány arról beszél: nincs szükség megszorításokra, aközben elviselhetetlen mértékű adót jelent be az internethasználatra. Schmuck Erzsébet országgyűlési képviselő és Heltai László, az LMP gazdaságpolitikai szóvivője szerdai közleményében azt írta: számos előfizetés ára akár meg is duplázódhat, mivel az adóterhelést nyilvánvalóan tovább fogják hárítani a szolgáltatók. Az ellenzéki politikusok a döntést azért is felháborítónak tartják, mert szerintük a kormány valódi célja, hogy emberek tömege számára tegye megfizethetetlenné azt a információforrást, amit nem képes teljes mértékben befolyásolni.
Az MSZP költségvetési értelemben indokolatlannak tartja az internetadót, szakmailag pedig elhibázottnak, ezért közlésük szerint minden eszközzel fel kell lépni az ellen. Közleményük szerint az adó bevezetése társadalmi, kulturális és gazdasági kérdés, nem pedig költségvetési. Az szerintük súlyos csapást mérne az esélyegyenlőségre, a független sajtó maradékára és Magyarország modernizációjára egyaránt.
A Jobbik nevében Farkas Gergely, a párt frakcióvezető-helyettese és ifjúsági tagozatának elnöke dilettánsnak, irreálisnak és múltba nézőnek minősítette a javaslatot és azt kérte a kormány hosszú távon mondjon le róla. Azt mondta: azon logika mentén, hogy a kommunikációban az internet is teret nyert, a személyes beszélgetéseket is meg lehet adóztatni. Az internetalapú telefonálás megnövekedését pedig annak tulajdonította, hogy sokan elhagyták az országot.
A jobbikos politikus kettős adóztatásnak minősítette, hogy az adó a fel- és letöltésre is vonatkozna, azaz két felhasználót is fizetésre köteleznének ugyanazon folyamat miatt. A negatív hatások között említette azt is, hogy megszűnne az - egyre több helyen bevezetett - ingyenes wifi, mert a felhasználók itt végeznék a magas adatforgalommal járó tevékenységeiket, s ezt a szolgáltatást nyújtó helyek, például művelődési házak nem tudnák finanszírozni.
Farkas Gergely szerint a javaslat nem ad választ arra sem, hogy internetes vírus által okozott magas adatforgalom esetén kinek kellene rendeznie az adót. Egy gépfeltörés akár több 100 ezer forint adatforgalmi kárt okozhat - tette hozzá. Bírálta azt is, hogy eredetileg a szolgáltatók adóztatásáról volt szó, míg most a felhasználásra vonatkoztatják a kötelezettséget. A frakcióvezető-helyettes irreálisnak nevezte az adó mértékét, jelezve, hogy a kormány a rezsicsökkentést többszörösen visszavenné, s a szolgáltatók is a felhasználókra hárítanák a forgalommérés, az auditálás költségeit.
Farkas Gergely kitért arra is, hogy az internetadó bevezetésével munkahelyek 10 ezrei szűnnének meg a support vállalatoknál, szerverparkot üzemeltetőknél, s Magyarország gazdasági versenyhátrányba kerülne más országokkal szemben. Emellett egyfajta cenzúraként is hivatkozott az adóra, utalva arra, hogy egyre többen az interneten keresztül tájékozódnak, így az ő lehetőségeik korlátozódnának.
Azt is hangoztatta: a korszerűtlen intézkedés helyett inkább támogatni kellene a távoktatást, távmunkát és az elektronikus közigazgatást, és minél több embernek biztosítani az alapszintű internet hozzáférést. Egyúttal köpönyegforgatásnak tartotta, hogy 2008-ban a fideszes Nyitrai Zsolt ellenzéki politikusként hasonló tervek ellen emelt szót és a digitális szakadék mélyülésétől tartott. Farkas Gergely szerint az akkori indokok ma is helytállók.
Módosítana a Fidesz
A Fidesz-frakció szerint a tervezett "internetadó" megfizetésénél is meg kellene határozni egy felső korlátot. A képviselőcsoport emellett ragaszkodik ahhoz, hogy ezt az adót is a szolgáltatók fizessék meg. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője felidézte, hogy a távközlési adót két évvel ezelőtt vezette be az Országgyűlés, "az adó egyike a nagyvállalatokra kivetett szektorális adóknak, mert az adót nem az előfizetők, hanem a szolgáltató cégek fizetik". A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja most is ragaszkodik ahhoz - folytatta -, hogy az adatforgalomra kiterjesztett adót is a szolgáltató cégek fizessék, ezért módosításokat fognak javasolni a benyújtott adótörvény-javaslathoz.
Jelezte továbbá, hogy célszerűnek tartják egy adófizetési felső korlát bevezetését, "annak mintájára és mértékében, ahogy ez a beszédalapú telefonálásra korábban elfogadott adótörvényben szerepel". A képviselőcsoport kérte a kormányt, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a parlamenti vita megkezdése előtt egyeztessen a szolgáltató cégekkel az adófizetési felső korlát bevezetéséről - közölte Rogán Antal. A politikus hangsúlyozta: "szigorú intézkedéseket javaslunk, hogy a távközlési adót nem üzleti célú előfizetőkre semmilyen formában ne lehessen áthárítani. A magánszemélyek előfizetéseire jutó adót a távközlési szolgáltatóknak a saját profitjuk terhére kell megfizetni".
A kormány szerint nem lehet áthárítani
Ugyan a bankadó bevezetése után emelkedtek a számlavezetési díjak, a távközlési adó után a mobiltelefon tarifák, de az adóügyi helyettes államtitkár szerint az internetadónál nem fogják a szolgáltatók áthárítani a terheket fogyasztóra. Pankucsi Zoltán adóügyi helyettes államtitkár szerint nem egy új adónemről, hanem a 2012 közepén elindult, a hagyományosnak mondható, vezetékes és mobilhívásokat, sms-eket terhelő távközlési adó körének kiszélesítéséről van szó, egyszerűen azért, mert reagálni kellett a világ változásaira. Márpedig a kommunikáció egy jelentős része robbanásszerű változáson ment keresztül, átterelődött a tisztán internet alapú kommunikációra, és átvette a klasszikus vagy videó-telefonálás szerepét. Ha pedig van egy, a távközlést adózási körbe vonó adó, nem megkerülhető, hogy előbb-utóbb az internet is bekerüljön ebbe a körbe.
A kormány jövőre az internet szolgáltatásra is kiterjesztené a távközlési adót, amelyet eddig a hanghívások, SMS-ek és MMS-ek után fizettek a távközlési szolgáltatók. Az adó mértéke minden megkezdett gigabájt adatforgalom után 150 forint lesz a parlamentnek tegnap benyújtott, 2015. évi adótörvény-javaslat alapján.
Tilakoznak a szakmai szervezetek
Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) szerint a törvény megakadályzná az internet magyarországi terjedését, és ellehetetleníti a kis és közepes, szinte 100 százalékban magyar tulajdonú kábelszolgáltatókat. A szakmai szövetség közleménye szerint "az internet megadóztatása egyértelműen felesleges, átgondolatlan és rossz". Az IVSZ álláspontja szerint az internetadó tovább mélyítheti a Magyarországon egyébként is jelentős digitális szakadékot, nehéz helyzetbe hoz minden magyarországi vállalkozást, az internet-előfizetések díjának növekedéséhez vezet. A szabályozás hatására nem az adóbevétel fog nőni, hanem az internethasználat fog csökkenni - hívják fel a figyelmet.
"Az internet szolgáltatást érintő bármilyen adóteher biztosan az előfizetési-szolgáltatási díjak növekedéséhez vezet" - írták a közleményben. A szövetség szerint a lakossági árak várható változása vagy a szolgáltatások korlátozása éppen a leginkább rászoruló réteg számára teszi nehézzé a mindennapi életet és a munkaerő-piaci versenyképességet. A vállalati ügyfelek felé való továbbhárítás pedig a gazdaság minden szereplője számára drágábbá teszi a működést, ez közvetetten szintén beépül minden fogyasztói termék árába.
A törvényjavaslat szerinti internetadó az IVSZ előzetes véleménye szerint egyebek közt rövidtávon megszűnésre kényszeríti a kis és közepes, szinte 100 százalékban magyar tulajdonú kábelszolgáltatókat. Közép- és hosszútávon ellehetetleníti a mobil cégek jövőbeni üzleti modelljét, például a mobil TV vagy a zenei streaming szolgáltatásokat. Amennyiben az adó az IPTV-re is vonatkozik, úgy az az óriási adatigény miatt várhatóan lekerül a szolgáltatók palettájáról. Az IVSZ arra is felhívja a figyelmet, hogy ez a fordulat különösen nehézzé teszi a kormány által vállalt Nemzeti Infokommunikációs Stratégia vagy az Európai Unió által elfogadott Digitális Menetrend teljesítését, a szélessávú fejlesztések vagy az e-közigazgatás előremozdítását, de az oktatás és digitális készségek fejlesztése révén elérhető munkahely-teremtési igyekezetet is.
A Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség (MKHSZ) - amelynek tagjai jellemzően az ország kistelepülésein végeznek internet, kábeltelevízió, és telefonszolgáltatást - szerint veszélybe kerülhet az a 2020. évre tervezett kormányzati cél, hogy Magyarország területén minden háztartás számára elérhetővé váljon a 30 megabit/secundum sávszélességű internet szolgáltatás. Az MKHSZ tiltakozik az újabb ágazati különadó kivetése ellen, ami miatt további súlyos veszélybe kerülhetnek a szövetséghez tartozó vállalkozások. Közleményük szerint a 2013 januárjától hatályos közműadó bevezetése miatt már több kisebb vállalkozás megszüntette a működését, és arra is van példa, hogy kábelhálózatot bontottak le.
A magyarországi hírközlési szolgáltatókat tömörítő Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) álláspontja szerint az új adónem terve ésszerűtlen, abszurd és ellentmondásos, bevezetésének legnagyobb vesztesei a hazai információs társadalom tagjai, az internetet napi szinten használó egyének, vállalkozások és közintézmények. Miközben a világ internetforgalma exponenciálisan növekszik, addig Magyarországon egy forgalmat büntető adó fogná vissza a digitális javak felhasználását és visszafordítaná az országot a digitális fejlődés útján - mutatnak rá.
Álláspontjuk szerint az internetadó terve ellentmond a kormányzat és a hatóság szándékainak a digitális Magyarország fejlesztéseit illetően, ellentétes az ország érdekeivel, a kormányzati stratégiában is megfogalmazott szélessávú internet fejlesztéssel, a digitális írástudás növelésével, a digitális szakadék felszámolásával, az elmaradott régiók felzárkóztatásával. Mindezen célok teljesítése további több száz milliárd forintos beruházást igényel, miközben a mobilszolgáltatók a közeli napokban több mint 100 milliárd forintot fizettek ki a mobilinternet szolgáltatás fejlesztése érdekében az új frekvenciákért. Ennek tükrében a HÉT számára különösen érthetetlen, hogy az adónem tervét semmilyen előzetes iparági egyeztetés nem előzte meg.
Tilakoznak a szakszervezetek
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a tervezett internetadó súlyosan veszélyezteti a köznevelés egész rendszerének a működését, korlátozza az információs szabadságot, a tanítás szabadságát, a tanuláshoz való jogot. "Az internet nyújt segítséget ahhoz, hogy a legkisebb település legkisebb iskolájához is eljusson az elektronikusan feldolgozott tananyag, tankönyv, valamint segítséget nyújt az idegennyelv-tanuláshoz. Az internet használata nem függhet attól, hogy milyen az anyagi helyzete a szolgáltatás igénybe vevőjének." - írják. A szakszervezet szerint az internet-szolgáltatás megadóztatásával a civil szervezetek - többek között a szakszervezetek - működését is ellehetetlenítik.
A Liga Szakszervezetek szerint az internetadó csak tovább mélyítené a szakadékot a társadalom gazdagabb és szegényebb rétegei között, továbbá ellentétes a demokratikus alapnormának számító szabad információ-megosztás és -elérés elvével. Azt kérik, hogy a kormány a saját korábbi véleményével összhangban álljon el az internetadó bevezetésének tervétől.
A vegyipari szakszervezet a tájékozódáshoz és a tudáshoz való hozzáférés korlátozásaként értékeli a kormány javaslatát. A szakszervezet támogat minden tiltakozó megmozdulást, amely ennek a tervnek a bevezetése ellen szerveződik - közölte a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ). Székely Tamás, a VDSZ elnöke úgy véli, a nethasználat megadóztatása újabb ok lesz arra, hogy a fiatalok elhagyják az országot. Az elnök szerint "senki nem gondolhatja komolyan, hogy a pluszköltséget jelentő adót a szolgáltatók nem fogják valamilyen formában a felhasználókra hárítani".
"Az internetadó bevezetése nemcsak az emberek munkájába, életébe való drasztikus beavatkozás, hanem olyan intézkedés, amely versenyhátrányba hozza a gazdaságot, az egész országot. A VDSZ elsőként tiltakozik ennek a döbbenetesen konzervatív, sőt a fejlődést kifejezetten akadályozó adónak a bevezetése ellen" - olvasható a vegyipari szakszervezet közleményében.
Tilakoznak az ellenzéki pártok
Ujhelyi István, az EP szociáldemokrata frakciójának magyar delegációvezetője az Európai Bizottsághoz fordult a kormány által Magyarországon bevezetni kívánt internetadóval összefüggésben. Az MSZP-s politikus - aki az Európai Internet Alapítvány vezetőségének is tagja - a többi között arra vár választ a testülettől, hogy a tervezett adóteher megfelel-e az uniós alapértékeknek, így például az információhoz való szabad hozzáférés elvének. A politikus emlékeztetett, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) egyik korábbi állásfoglalása értelmében az internethez való hozzáférést alapvető emberi jognak kell tekinteni, és a szólásszabadsághoz hasonlóan tiszteletben kell tartani.
Ujhelyi arról is tájékoztatást vár a bizottságtól, hogy a tervezet szerint az adatforgalmat sújtó magyar internetadó mennyiben egyeztethető össze a roamingdíjak radikális csökkentéséről, majd annak későbbi teljes kivezetéséről szóló európai törekvéssel; illetve, hogy mit tud tenni az Európai Bizottság annak érdekében, hogy a tagállamokban minél szélesebb körben és minél olcsóbban hozzáférhető legyen az internet-szolgáltatás. "Ez most nem más, mint az Orbán-kormány diplomáciai és korrupciós botrányáról való figyelemelterelés, illetve annak beismerése, hogy a Fidesz-kabinet szabad pénzügyi forrásai elapadtak, és az ország minimális működésének fenntartása érdekében kénytelen az utolsó, még nem lerabolt szektorok kifacsarásához nyúlni. Akár emberi alapjogokon is átgázolva" - áll a képviselő kommünikéjében.
A DK szerint a törvényjavaslat mind a társadalmi fejlődés, mint az ország gazdasági érdekeivel szembemegy. Kakuk György, a párt elnökségének tagja szerdai sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a beterjesztett javaslat elfogadása a digitális kőkorszakba vetné vissza az országot. Növelné leszakadásunkat, és cenzúra bevezetését is jelentené, mivel sokaknak a hiteles információk forrását az internet jelenti - értékelt Kakuk György. Felhívta a figyelmet a fejlesztési miniszter egy néhány hónappal ezelőtti nyilatkozatára, amelyben Seszták Miklós az infókommunikációt fontos kitörési pontnak és az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazatnak nevezte.
A DK politikusa szerint azonban az adójavaslat nemcsak a magyarországi, hanem az egész világban zajló folyamatoknak is szembemegy. Többek között az Európai Uniót hozta példaként, ahol - mondta - szintén fontos érdeknek tekintik a minél olcsóbban és minél szélesebb körben használható internetelérést.
Az Együtt-PM szövetség a közleményében úgy értékelte, hogy a kormány "a brutális új teher bejelentésével a beutazási botrányról igyekszik elterelni a figyelmet". Az Együtt-PM szerint az internet ma már ugyanúgy közmű, mint az áram vagy éppen a csatornázás, az szinte minden ember hétköznapjaihoz hozzátartozik, használja otthon, a munkahelyén és telefonján folyamatosan. "Éppen ezért különösen pikáns, hogy a két éve folyamatosan rezsicsökkentéssel kampányoló kormány most erre készül adót kivetni" - fogalmaztak. Azt írták: az adóval a kabinet tovább korlátozza a szabad médiát is, "nyilván kényelmesebb neki, ha a polgárok csak a királyi tévéből tájékozódnak". Az Együtt-PM szerint az adóterv miatt drágábbak lesznek az előfizetések, visszatérnek az 1990-es évekből ismert adatforgalmi korlátos és lassú csomagok.
Az LMP elfogadhatatlannak tartja, hogy miközben a kormány arról beszél: nincs szükség megszorításokra, aközben elviselhetetlen mértékű adót jelent be az internethasználatra. Schmuck Erzsébet országgyűlési képviselő és Heltai László, az LMP gazdaságpolitikai szóvivője szerdai közleményében azt írta: számos előfizetés ára akár meg is duplázódhat, mivel az adóterhelést nyilvánvalóan tovább fogják hárítani a szolgáltatók. Az ellenzéki politikusok a döntést azért is felháborítónak tartják, mert szerintük a kormány valódi célja, hogy emberek tömege számára tegye megfizethetetlenné azt a információforrást, amit nem képes teljes mértékben befolyásolni.
Az MSZP költségvetési értelemben indokolatlannak tartja az internetadót, szakmailag pedig elhibázottnak, ezért közlésük szerint minden eszközzel fel kell lépni az ellen. Közleményük szerint az adó bevezetése társadalmi, kulturális és gazdasági kérdés, nem pedig költségvetési. Az szerintük súlyos csapást mérne az esélyegyenlőségre, a független sajtó maradékára és Magyarország modernizációjára egyaránt.
A Jobbik nevében Farkas Gergely, a párt frakcióvezető-helyettese és ifjúsági tagozatának elnöke dilettánsnak, irreálisnak és múltba nézőnek minősítette a javaslatot és azt kérte a kormány hosszú távon mondjon le róla. Azt mondta: azon logika mentén, hogy a kommunikációban az internet is teret nyert, a személyes beszélgetéseket is meg lehet adóztatni. Az internetalapú telefonálás megnövekedését pedig annak tulajdonította, hogy sokan elhagyták az országot.
A jobbikos politikus kettős adóztatásnak minősítette, hogy az adó a fel- és letöltésre is vonatkozna, azaz két felhasználót is fizetésre köteleznének ugyanazon folyamat miatt. A negatív hatások között említette azt is, hogy megszűnne az - egyre több helyen bevezetett - ingyenes wifi, mert a felhasználók itt végeznék a magas adatforgalommal járó tevékenységeiket, s ezt a szolgáltatást nyújtó helyek, például művelődési házak nem tudnák finanszírozni.
Farkas Gergely szerint a javaslat nem ad választ arra sem, hogy internetes vírus által okozott magas adatforgalom esetén kinek kellene rendeznie az adót. Egy gépfeltörés akár több 100 ezer forint adatforgalmi kárt okozhat - tette hozzá. Bírálta azt is, hogy eredetileg a szolgáltatók adóztatásáról volt szó, míg most a felhasználásra vonatkoztatják a kötelezettséget. A frakcióvezető-helyettes irreálisnak nevezte az adó mértékét, jelezve, hogy a kormány a rezsicsökkentést többszörösen visszavenné, s a szolgáltatók is a felhasználókra hárítanák a forgalommérés, az auditálás költségeit.
Farkas Gergely kitért arra is, hogy az internetadó bevezetésével munkahelyek 10 ezrei szűnnének meg a support vállalatoknál, szerverparkot üzemeltetőknél, s Magyarország gazdasági versenyhátrányba kerülne más országokkal szemben. Emellett egyfajta cenzúraként is hivatkozott az adóra, utalva arra, hogy egyre többen az interneten keresztül tájékozódnak, így az ő lehetőségeik korlátozódnának.
Azt is hangoztatta: a korszerűtlen intézkedés helyett inkább támogatni kellene a távoktatást, távmunkát és az elektronikus közigazgatást, és minél több embernek biztosítani az alapszintű internet hozzáférést. Egyúttal köpönyegforgatásnak tartotta, hogy 2008-ban a fideszes Nyitrai Zsolt ellenzéki politikusként hasonló tervek ellen emelt szót és a digitális szakadék mélyülésétől tartott. Farkas Gergely szerint az akkori indokok ma is helytállók.
Módosítana a Fidesz
A Fidesz-frakció szerint a tervezett "internetadó" megfizetésénél is meg kellene határozni egy felső korlátot. A képviselőcsoport emellett ragaszkodik ahhoz, hogy ezt az adót is a szolgáltatók fizessék meg. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője felidézte, hogy a távközlési adót két évvel ezelőtt vezette be az Országgyűlés, "az adó egyike a nagyvállalatokra kivetett szektorális adóknak, mert az adót nem az előfizetők, hanem a szolgáltató cégek fizetik". A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja most is ragaszkodik ahhoz - folytatta -, hogy az adatforgalomra kiterjesztett adót is a szolgáltató cégek fizessék, ezért módosításokat fognak javasolni a benyújtott adótörvény-javaslathoz.
Jelezte továbbá, hogy célszerűnek tartják egy adófizetési felső korlát bevezetését, "annak mintájára és mértékében, ahogy ez a beszédalapú telefonálásra korábban elfogadott adótörvényben szerepel". A képviselőcsoport kérte a kormányt, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a parlamenti vita megkezdése előtt egyeztessen a szolgáltató cégekkel az adófizetési felső korlát bevezetéséről - közölte Rogán Antal. A politikus hangsúlyozta: "szigorú intézkedéseket javaslunk, hogy a távközlési adót nem üzleti célú előfizetőkre semmilyen formában ne lehessen áthárítani. A magánszemélyek előfizetéseire jutó adót a távközlési szolgáltatóknak a saját profitjuk terhére kell megfizetni".
A kormány szerint nem lehet áthárítani
Ugyan a bankadó bevezetése után emelkedtek a számlavezetési díjak, a távközlési adó után a mobiltelefon tarifák, de az adóügyi helyettes államtitkár szerint az internetadónál nem fogják a szolgáltatók áthárítani a terheket fogyasztóra. Pankucsi Zoltán adóügyi helyettes államtitkár szerint nem egy új adónemről, hanem a 2012 közepén elindult, a hagyományosnak mondható, vezetékes és mobilhívásokat, sms-eket terhelő távközlési adó körének kiszélesítéséről van szó, egyszerűen azért, mert reagálni kellett a világ változásaira. Márpedig a kommunikáció egy jelentős része robbanásszerű változáson ment keresztül, átterelődött a tisztán internet alapú kommunikációra, és átvette a klasszikus vagy videó-telefonálás szerepét. Ha pedig van egy, a távközlést adózási körbe vonó adó, nem megkerülhető, hogy előbb-utóbb az internet is bekerüljön ebbe a körbe.
