Berta Sándor
Az elérhetőség és az adatvédelem az EU két új informatikai csapásiránya
A célok érdekében mozgósítanák a magánbefektetőket, a megtérüléshez időlegesen akár a szolgáltatóváltás korlátozása is elképzelhető.
Az európai uniós távközlési piacon komoly változások várhatók a következő néhány évben. Günther Oettinger, az Európai Unió digitális területért és társadalomért felelős biztosa kijelentette, hogy mozgósítani akarják a magánbefektetőket, és a beruházások segítésében az Európai Befektetési Banknak is szerepet kell játszania. A befektetéseknek olyan projekteket kell támogatniuk, amelyek európai többletértékkel rendelkeznek.
Fontos, hogy a programok tartósan hatással legyenek egy adott területre, például az intelligens energiaelosztó rendszerekre vagy a szélessávú hálózatok kiépítésére. Erősebben akarják támogatni a digitális infrastruktúra kiépítését és figyelni fognak az olyan dolgokra, mint az adatbiztonság, a sávszélesség és a kapacitás. A kiépítési tervben ezeket az elemeket kiemelten figyelembe veszik majd és csak az juthat támogatáshoz, aki ezeknek a követelményeknek megfelel.
Az eddig elérhetetlen régiók bekapcsolásának nyereségességét többek között úgy biztosítanák, hogy egy bizonyos időre megtiltanák a területen lévő felhasználók számára a szolgáltatóváltást. Ezekben az esetben nem örökre, hanem csupán néhány esztendőre szóló monopóliumokról lenne szó, hogy a befektető néhány évig biztosan tervezhessen. Hasonló kivételek vannak már az energiahálózatok esetében is.
Oettinger hozzátette, hogy a digitális kutatások és a továbbképzés területén is szükség lenne további beruházásokra, így nyithatnák meg a lehetőségeket még több európai felhasználó előtt. Szintén fontos a biztonság növelése, ezen a területen kiváló helyi vállalatok vannak. Az online útvonalakat lehet úgy alakítani, hogy egy Stuttgartból feladott és Brüsszelbe küldött e-mail ne tegyen kitérőt Európán kívüli szerverekre.
A közös digitális piac az egységes adatvédelemmel kezdődne, amihez persze előbb az európai uniós tagállamoknak közös nevezőre kell jutniuk a kérdésben. Nagy figyelmet kell fordítani a szabványoknál az adatbiztonságra és a fogyasztói érdekekre. Például, ha valaki Stuttgartban előfizet a Sky csomagjára, akkor a műsorokat Brüsszelben jelenleg nem tudja megnézni. Oettinger kiemelte, hogy az információs társadalom nem működik akkor, ha folyamatosan figyelembe vesszük a régi országhatárokat, és segíteni kell a gazdaságot, hogy jobban fel tudjon készülni a digitális jövőre.
Az egységes online európai szerzői jog esetében is a párbeszédet fogja keresni. A legfontosabbnak a szellemi tulajdon értékének megőrzését nevezte; nem lehet mindig mindent ingyen kérni, mert ha az alkotások elkészítése nem lesz kifizetődő, akkor egy idő után nem készülnek majd új tartalmak. Oettinger úgy vélte, hogy meg tudja találni az egyensúlyt a különböző érdekek és csoportok között. Az online közösségtől és a felhasználóktól nem azt kéri, hogy vakon bízzanak meg benne, csak azt, hogy adjanak neki egy esélyt.
A politikus a biztosi meghallgatásán azt hangoztatta, hogy az infokommunikációs technológia közvetetten kulcsfontosságú az unió gazdaságának. Már ekkor jelezte, hogy digitális közös piacot kellene létrehozni, és hogy egységes, online európai szerzői jogdíjat akar.
Az európai uniós távközlési piacon komoly változások várhatók a következő néhány évben. Günther Oettinger, az Európai Unió digitális területért és társadalomért felelős biztosa kijelentette, hogy mozgósítani akarják a magánbefektetőket, és a beruházások segítésében az Európai Befektetési Banknak is szerepet kell játszania. A befektetéseknek olyan projekteket kell támogatniuk, amelyek európai többletértékkel rendelkeznek.
Fontos, hogy a programok tartósan hatással legyenek egy adott területre, például az intelligens energiaelosztó rendszerekre vagy a szélessávú hálózatok kiépítésére. Erősebben akarják támogatni a digitális infrastruktúra kiépítését és figyelni fognak az olyan dolgokra, mint az adatbiztonság, a sávszélesség és a kapacitás. A kiépítési tervben ezeket az elemeket kiemelten figyelembe veszik majd és csak az juthat támogatáshoz, aki ezeknek a követelményeknek megfelel.
Az eddig elérhetetlen régiók bekapcsolásának nyereségességét többek között úgy biztosítanák, hogy egy bizonyos időre megtiltanák a területen lévő felhasználók számára a szolgáltatóváltást. Ezekben az esetben nem örökre, hanem csupán néhány esztendőre szóló monopóliumokról lenne szó, hogy a befektető néhány évig biztosan tervezhessen. Hasonló kivételek vannak már az energiahálózatok esetében is.
Oettinger hozzátette, hogy a digitális kutatások és a továbbképzés területén is szükség lenne további beruházásokra, így nyithatnák meg a lehetőségeket még több európai felhasználó előtt. Szintén fontos a biztonság növelése, ezen a területen kiváló helyi vállalatok vannak. Az online útvonalakat lehet úgy alakítani, hogy egy Stuttgartból feladott és Brüsszelbe küldött e-mail ne tegyen kitérőt Európán kívüli szerverekre.
A közös digitális piac az egységes adatvédelemmel kezdődne, amihez persze előbb az európai uniós tagállamoknak közös nevezőre kell jutniuk a kérdésben. Nagy figyelmet kell fordítani a szabványoknál az adatbiztonságra és a fogyasztói érdekekre. Például, ha valaki Stuttgartban előfizet a Sky csomagjára, akkor a műsorokat Brüsszelben jelenleg nem tudja megnézni. Oettinger kiemelte, hogy az információs társadalom nem működik akkor, ha folyamatosan figyelembe vesszük a régi országhatárokat, és segíteni kell a gazdaságot, hogy jobban fel tudjon készülni a digitális jövőre.
Az egységes online európai szerzői jog esetében is a párbeszédet fogja keresni. A legfontosabbnak a szellemi tulajdon értékének megőrzését nevezte; nem lehet mindig mindent ingyen kérni, mert ha az alkotások elkészítése nem lesz kifizetődő, akkor egy idő után nem készülnek majd új tartalmak. Oettinger úgy vélte, hogy meg tudja találni az egyensúlyt a különböző érdekek és csoportok között. Az online közösségtől és a felhasználóktól nem azt kéri, hogy vakon bízzanak meg benne, csak azt, hogy adjanak neki egy esélyt.
A politikus a biztosi meghallgatásán azt hangoztatta, hogy az infokommunikációs technológia közvetetten kulcsfontosságú az unió gazdaságának. Már ekkor jelezte, hogy digitális közös piacot kellene létrehozni, és hogy egységes, online európai szerzői jogdíjat akar.