Az új webes technológiák gyűjtőfogalmaként eddig is létezett a HTML5, azonban valódi szabvánnyá válhat.

A World Wide Web Consortium (W3C) hivatalosan is ajánlással látta el a HTML5-öt, így jelölve a kapcsolódó specifikáció véglegesítését. Az első verzió, aminek neve HTML 4.01 volt, 1999-ben jelent meg. Ezután hosszas vita kezdődött, amit különböző testületek folytattak. A szakemberek néhány dolgot kivettek a HTML-ből, míg más döntések meghozatalát, például az alap videokodek meghatározását, inkább teljesen elkerülték.

A HTML5 számos újdonságot tartalmaz, ami lehetővé teszik a modern webdizájn szabványosítását, illetve számos új funkciót, amelyek megkönnyítik a webes alkalmazások elkészítését. A fejlesztés egyik célja volt, hogy feleslegessé tegyék az Adobe Flash és más, hasonló kiegészítők használatát. Használatával a videók közvetlenül a honlapokba integrálhatók és a lejátszásukhoz nincs szükség kiegészítőkre, de sokáig hiányoztak hozzá olyan egységes kodekek, amelyeket minden böngésző támogatna. Szintén komoly gondot jelentett, hogy nem volt megfelelően szabályozva a HTML5 jogi környezete, hiányzott az eltérő bitrátájú streamingek létrehozásának lehetősége, valamint helyi tárolás nélkül nem lehetett lejátszani a videókat. Napjainkban már gyakorlatilag minden böngésző támogatja a HTML5-öt.

A fejlesztések persze egy pillanatra sem állnak meg, már megkezdődött a HTML 5.1 kidolgozása, ami komoly konfliktusforrás lehet, ugyanis az új szabvány másolásvédelmi eljárást is tartalmazna. A közvetlenül a HTML-be integrált DRM-megoldással azt akarják elérni, hogy a videostreaming-szolgáltatók is minél előbb mondjanak le a kiegészítők használatáról. Ezt már néhány böngésző szintén támogatja.