SG.hu
Egységesítették a kormányzati informatikai rendszert
Több ezer számítógépet vettek uniós pénzből a minisztériumokba és ezekre standard környezetet telepítettek. Alapértelmezetté vált az Open Doc Format (ODF) formátum, a szerverhátteret pedig megerősítették.
A projektzárás alkalmából sajtótájékoztatót tartott a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., melynek részéről Dömötör Csaba igazgató elmondta, hogy a 100%-ban uniós forrásból finanszírozott projekt 8 intézményben csaknem 3000 közigazgatási dolgozót érintett. A bevezetési munkálatokat, a szerződések előkészítését és a megvalósíthatósági tanulmányt három éve, 2010-ben készítették elő, majd 2011-ben kezdődött a megvalósítás. Összesen 54 közbeszerzés keretében hajtottak végre hardver és szoftverbeszerzéseket, az egész folyamatot független minőségbiztosító felügyelte.
Patkó Attila projektmenedzser közlése szerint a minisztériumokat bevonták egy központi rendszerbe, így a jövőben lényegesen egyszerűbben és hatékonyabban üzemeltethető az informatikai infrastruktúra. Korábban különálló intézményi rendszerek voltak, minden minisztériumnál saját kiszolgáló szerverrel és hozzá kapcsolódó kliensekkel. Ezeket az önálló rendszereket egységes infrastruktúrába migrálták. A legnagyobb falat a domainkonszolidáció és a kiszolgálópark korszerűsítése volt. Összesen 65 új szervert vásároltak két telephelyre 2x75 TB kapacitással, ezzel fizikailag is redundánsá téve a rendszert.
A munkaállomásokhoz kiegészítőket (monitorokat, nyomtatókat stb.) szereztek be, hálózati eszközöket vásároltak a hálózati redundancia biztosításához, és ezeket IT-, illetve üzembiztonságot növelő elemekkel egészítették ki. Egységesítették a szoftvergazdálkodást, csoportmunka alkalmazásokat vezettek be, s mindez egy egységes IT-szabályozási keretrendszerben működik. Az összes munkaállomásra Windows 7 és Office 2010 irodai csomag került telepítésre. Az alkalmazásokat központosították: eddig voltak olyan minisztériumok, ahol párhuzamosan használták ugyanazokat az szoftvereket, ezek most egy kiszolgálóról, különböző adatbázisokból tudják ezt elérni. Az előforduló egyedi alkalmazásoknál előtte egy tesztkörnyezetben felmérték, hogy az képes-e működni az egységes infrastruktúra környezetben, és ha a válasz igen volt, akkor bekerültek a környezetbe a munkaállomással együtt. Innentől kezdve ugyanazokat az alkalmazásokat elérhetik a felhasználók, mint korábban.
Patkó Attila közlése szerint a szoftvereknél központi menedzsmentet vezettek be, egységes szoftvernyilvántartást hoztak létre. A felügyeleti rendszer egyik funkciója olyan megoldást kínál, amellyel most már gyakorlatilag bármelyik minisztériumba vagy akár az összes kiszolgált intézménybe néhány óra alatt tudnak programokat telepíteni, frissíteni. Viszont az új rendszerben megszűntek bizonyos alkalmazások, melyeket már az új rendszerben másként biztosítanak, ez a szoftverlicencek terén megtakarítást jelent. Szintén csökkenti a költségeket, hogy kevesebb típusú szoftververzió van, ami az üzemeltetés terén jelent megtakarítást. Távmunka megoldást dolgoztak ki azon kb. 500 embernek, akiknek a napi munkájukhoz szükséges anyagokat otthonról is el kell érniük, ők már ezt távolról is megtehetik. A saját eszközök bevitele továbbra sem lesz támogatott. Olyan üzemeltetési dokumentációk jöttek létre, amelyek korábban részben voltak meg vagy időben elavultak, utóbbiak frissítésre kerültek.
Három csoportmunka alkalmazást fejlesztettek. Az első egy feladatkezelő rendszer, amely a minisztériumokban kiosztott egyes feladatok követhetőségét biztosítja. Ez már nem csak egy minisztériumon belül, hanem a minisztériumok között is lehetővé teszi a feladatok követését. Létrejött egy olyan közös dokumentumtár, amely minden egyes minisztériumnak a szervezeti felépítését követve egyedi felületű. Szintén támogatja a minisztériumok közötti közös munkákat, tehát ha egy olyan projekt van, amin több intézmény is dolgozik, ezen a felületen keresztül tudnak hatékonyabban együttműködni. A csoportmunka alkalmazások fejlesztésének harmadik része egy e-learning rendszer volt, ami a későbbiekben bevezetendő új rendszerekhez biztosít felületet a tananyagok számára.
Ismert tény, hogy a közigazgatásban rendszeresek az átszervezések, amikor egyes hivatalokat megszüntetnek, osztályokat egybevonnak. Ilyenkor komoly problémát jelent az egyes felhasználók követése, ha valaki az egyik intézménytől átkerül egy másikba. Ez az újonnan létrejött egységes címtárral nagyon egyszerűen követhető, megoldható. Az új rendszer bevezetésével együtt képzéseket is tartottak, összesen 2411 ember kapott oktatást, többségük e-learning, kisebb pedig tantermi keretek között.
Mindenfajta ilyen projektnek vannak monitoring része, olyan indikátorok, amelyek a támogatási szerződések meghatározásakor kerültek meghatározásra. Az elején meghatározott tervszámok többségét túlteljesítették. Az Uniótól kapott támogatás összege 2 milliárd forint volt, melynek nagy része hardverbeszerzésre ment el, a második legnagyobb költség az intézményi integrációs folyamatok, a tesztelések és az alkalmazások és felhasználók migrálása volt. Dömötör Csaba közlése szerint a projekt ugyan véget ért, de lesz folytatás, mert feladatok még bőven maradtak hátra. A következő projekt a központosított kormányzati rendszer kiterjesztése lesz, melybe beletartozik a határvédelmi rendszer fejlesztése, a nyomtatók konszolidációja és a hardverállomány frissítése, a gépcserék folytatása. A kormányhivatalok és -ablakok informatikai rendszerének megújulása jövő év végére várható.
A projektzárás alkalmából sajtótájékoztatót tartott a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., melynek részéről Dömötör Csaba igazgató elmondta, hogy a 100%-ban uniós forrásból finanszírozott projekt 8 intézményben csaknem 3000 közigazgatási dolgozót érintett. A bevezetési munkálatokat, a szerződések előkészítését és a megvalósíthatósági tanulmányt három éve, 2010-ben készítették elő, majd 2011-ben kezdődött a megvalósítás. Összesen 54 közbeszerzés keretében hajtottak végre hardver és szoftverbeszerzéseket, az egész folyamatot független minőségbiztosító felügyelte.
Patkó Attila projektmenedzser közlése szerint a minisztériumokat bevonták egy központi rendszerbe, így a jövőben lényegesen egyszerűbben és hatékonyabban üzemeltethető az informatikai infrastruktúra. Korábban különálló intézményi rendszerek voltak, minden minisztériumnál saját kiszolgáló szerverrel és hozzá kapcsolódó kliensekkel. Ezeket az önálló rendszereket egységes infrastruktúrába migrálták. A legnagyobb falat a domainkonszolidáció és a kiszolgálópark korszerűsítése volt. Összesen 65 új szervert vásároltak két telephelyre 2x75 TB kapacitással, ezzel fizikailag is redundánsá téve a rendszert.
A munkaállomásokhoz kiegészítőket (monitorokat, nyomtatókat stb.) szereztek be, hálózati eszközöket vásároltak a hálózati redundancia biztosításához, és ezeket IT-, illetve üzembiztonságot növelő elemekkel egészítették ki. Egységesítették a szoftvergazdálkodást, csoportmunka alkalmazásokat vezettek be, s mindez egy egységes IT-szabályozási keretrendszerben működik. Az összes munkaállomásra Windows 7 és Office 2010 irodai csomag került telepítésre. Az alkalmazásokat központosították: eddig voltak olyan minisztériumok, ahol párhuzamosan használták ugyanazokat az szoftvereket, ezek most egy kiszolgálóról, különböző adatbázisokból tudják ezt elérni. Az előforduló egyedi alkalmazásoknál előtte egy tesztkörnyezetben felmérték, hogy az képes-e működni az egységes infrastruktúra környezetben, és ha a válasz igen volt, akkor bekerültek a környezetbe a munkaállomással együtt. Innentől kezdve ugyanazokat az alkalmazásokat elérhetik a felhasználók, mint korábban.
Patkó Attila közlése szerint a szoftvereknél központi menedzsmentet vezettek be, egységes szoftvernyilvántartást hoztak létre. A felügyeleti rendszer egyik funkciója olyan megoldást kínál, amellyel most már gyakorlatilag bármelyik minisztériumba vagy akár az összes kiszolgált intézménybe néhány óra alatt tudnak programokat telepíteni, frissíteni. Viszont az új rendszerben megszűntek bizonyos alkalmazások, melyeket már az új rendszerben másként biztosítanak, ez a szoftverlicencek terén megtakarítást jelent. Szintén csökkenti a költségeket, hogy kevesebb típusú szoftververzió van, ami az üzemeltetés terén jelent megtakarítást. Távmunka megoldást dolgoztak ki azon kb. 500 embernek, akiknek a napi munkájukhoz szükséges anyagokat otthonról is el kell érniük, ők már ezt távolról is megtehetik. A saját eszközök bevitele továbbra sem lesz támogatott. Olyan üzemeltetési dokumentációk jöttek létre, amelyek korábban részben voltak meg vagy időben elavultak, utóbbiak frissítésre kerültek.
Három csoportmunka alkalmazást fejlesztettek. Az első egy feladatkezelő rendszer, amely a minisztériumokban kiosztott egyes feladatok követhetőségét biztosítja. Ez már nem csak egy minisztériumon belül, hanem a minisztériumok között is lehetővé teszi a feladatok követését. Létrejött egy olyan közös dokumentumtár, amely minden egyes minisztériumnak a szervezeti felépítését követve egyedi felületű. Szintén támogatja a minisztériumok közötti közös munkákat, tehát ha egy olyan projekt van, amin több intézmény is dolgozik, ezen a felületen keresztül tudnak hatékonyabban együttműködni. A csoportmunka alkalmazások fejlesztésének harmadik része egy e-learning rendszer volt, ami a későbbiekben bevezetendő új rendszerekhez biztosít felületet a tananyagok számára.
Ismert tény, hogy a közigazgatásban rendszeresek az átszervezések, amikor egyes hivatalokat megszüntetnek, osztályokat egybevonnak. Ilyenkor komoly problémát jelent az egyes felhasználók követése, ha valaki az egyik intézménytől átkerül egy másikba. Ez az újonnan létrejött egységes címtárral nagyon egyszerűen követhető, megoldható. Az új rendszer bevezetésével együtt képzéseket is tartottak, összesen 2411 ember kapott oktatást, többségük e-learning, kisebb pedig tantermi keretek között.
Mindenfajta ilyen projektnek vannak monitoring része, olyan indikátorok, amelyek a támogatási szerződések meghatározásakor kerültek meghatározásra. Az elején meghatározott tervszámok többségét túlteljesítették. Az Uniótól kapott támogatás összege 2 milliárd forint volt, melynek nagy része hardverbeszerzésre ment el, a második legnagyobb költség az intézményi integrációs folyamatok, a tesztelések és az alkalmazások és felhasználók migrálása volt. Dömötör Csaba közlése szerint a projekt ugyan véget ért, de lesz folytatás, mert feladatok még bőven maradtak hátra. A következő projekt a központosított kormányzati rendszer kiterjesztése lesz, melybe beletartozik a határvédelmi rendszer fejlesztése, a nyomtatók konszolidációja és a hardverállomány frissítése, a gépcserék folytatása. A kormányhivatalok és -ablakok informatikai rendszerének megújulása jövő év végére várható.