Berta Sándor
Az okos készülékek menthetik meg a tévépiacot?
A tévéipar olyan helyzetbe hozta magát, amelyből nehéz lesz kiszabadulnia: nyomós okot kell adnia az embereknek régi tévéik lecserélésére.
A televíziók évek óta vékonyak, képátlójuk pedig többnyire bőven elég egy átlagos otthonba. Miért fizetne valaki akkor több százezer forintot egy új változat beszerzéséért? Ráadásul az emberek a statisztikák szerint egyre kevesebbet ülnek előtte, és ehelyett az okostelefonjukat, táblagépüket használva szórakoznak, azaz még nehezebb rávenni őket a legújabb típus megvételére. Az ágazat képviselői azt remélik, hogy az okostévék segítségével érhetik el a lassuló eladások javítását. Az Amerikai Egyesült Államokban tavaly novemberben értékesített modellek 22 százaléka volt okos készülék, ez kétszer annyi, mint 2012 hasonló időszakában.
A Roku nevű cég olyan megoldást mutatott be, amely külön egység nélkül is lehetővé teszi a Netflix streamszolgáltatásának használatát. Két kínai gyártó - a TCL és a Hisense - máris jelezte, hogy megépítik az első ezzel kompatibilis termékeket. Ez csak az egyik alternatíva, hiszen számos gyártó saját okostévé-platformot és tartalomszolgáltatást fejleszt. Ennek ellenére nincsenek könnyű helyzetben, mert csak nagyon nehezen tudnak megfelelő megállapodást kötni a filmiparral. A recept tehát a Roku szerint az, hogy az ajánlatok mellett egy megfelelő gazdasági rendszer is legyen, és egy már bevált megoldást kell választaniuk a társaságoknak.
A Samsung más úton indult el, hiszen ugyan már tavaly UltraHD és 3D funkciókkal kínált készülékeket, ezeket azonban koránt sem sikerült a várt mennyiségben értékesítenie. Az USA-ban tavaly novemberben az eladott televíziók csupán 1 százaléka kínált 4K felbontást. A konszern most az LG-hez hasonlóan hajlított kijelzőkkel próbálja felrázni a piacot, melyek a marketinganyagok szerint az eddiginél jobb élményt nyújthatnak a nézőknek. James L. McQuivey, a Forrester Research elemzője ugyanakkor rámutatott arra, hogy nem csupán a mérhető specifikációk a fontosak. Ezt támasztja alá, hogy a YouTube-on a gyengébb minőségű felvételek is tudnak nagyon népszerűvé válni, s az emberek nem csupán a táblagépeken és az okostelefonokon tekintik meg azokat. Vagyis egy videó felbontása nem döntő abban, hogy az anyagot megtekinti-e valaki vagy sem. Sokkal inkább pszichológiai és érzelmi dolgokról van szó, de a tartalmak minőségével eddig keveset foglalkoztak a TV-gyártók, csak most kezdtek el azon gondolkozni, hogy hogyan tudják rávenni arra az embereket, hogy még többet üljenek a készülék előtt.
A Magid Advisors piackutatói kiderítették, hogy az Amerikai Egyesült Államokban az összes táblatulajdonos közel egyharmada legalább hetente egyszer néz különböző műsorokat a készülékén. A filmek és más felvételek megtekintése az egyik legfontosabb táblagép-vásárlási szempont.
A televíziók évek óta vékonyak, képátlójuk pedig többnyire bőven elég egy átlagos otthonba. Miért fizetne valaki akkor több százezer forintot egy új változat beszerzéséért? Ráadásul az emberek a statisztikák szerint egyre kevesebbet ülnek előtte, és ehelyett az okostelefonjukat, táblagépüket használva szórakoznak, azaz még nehezebb rávenni őket a legújabb típus megvételére. Az ágazat képviselői azt remélik, hogy az okostévék segítségével érhetik el a lassuló eladások javítását. Az Amerikai Egyesült Államokban tavaly novemberben értékesített modellek 22 százaléka volt okos készülék, ez kétszer annyi, mint 2012 hasonló időszakában.
A Roku nevű cég olyan megoldást mutatott be, amely külön egység nélkül is lehetővé teszi a Netflix streamszolgáltatásának használatát. Két kínai gyártó - a TCL és a Hisense - máris jelezte, hogy megépítik az első ezzel kompatibilis termékeket. Ez csak az egyik alternatíva, hiszen számos gyártó saját okostévé-platformot és tartalomszolgáltatást fejleszt. Ennek ellenére nincsenek könnyű helyzetben, mert csak nagyon nehezen tudnak megfelelő megállapodást kötni a filmiparral. A recept tehát a Roku szerint az, hogy az ajánlatok mellett egy megfelelő gazdasági rendszer is legyen, és egy már bevált megoldást kell választaniuk a társaságoknak.
A Samsung más úton indult el, hiszen ugyan már tavaly UltraHD és 3D funkciókkal kínált készülékeket, ezeket azonban koránt sem sikerült a várt mennyiségben értékesítenie. Az USA-ban tavaly novemberben az eladott televíziók csupán 1 százaléka kínált 4K felbontást. A konszern most az LG-hez hasonlóan hajlított kijelzőkkel próbálja felrázni a piacot, melyek a marketinganyagok szerint az eddiginél jobb élményt nyújthatnak a nézőknek. James L. McQuivey, a Forrester Research elemzője ugyanakkor rámutatott arra, hogy nem csupán a mérhető specifikációk a fontosak. Ezt támasztja alá, hogy a YouTube-on a gyengébb minőségű felvételek is tudnak nagyon népszerűvé válni, s az emberek nem csupán a táblagépeken és az okostelefonokon tekintik meg azokat. Vagyis egy videó felbontása nem döntő abban, hogy az anyagot megtekinti-e valaki vagy sem. Sokkal inkább pszichológiai és érzelmi dolgokról van szó, de a tartalmak minőségével eddig keveset foglalkoztak a TV-gyártók, csak most kezdtek el azon gondolkozni, hogy hogyan tudják rávenni arra az embereket, hogy még többet üljenek a készülék előtt.
A Magid Advisors piackutatói kiderítették, hogy az Amerikai Egyesült Államokban az összes táblatulajdonos közel egyharmada legalább hetente egyszer néz különböző műsorokat a készülékén. A filmek és más felvételek megtekintése az egyik legfontosabb táblagép-vásárlási szempont.