SG.hu
Tippek 2014 meghatározó trendjeire
Valós idejű webes kommunikáció, kontextusfüggő számítástechnika, új internetes architektúrák és a "Minden a hálón" jelenség lehetnek 2014 és az elkövetkező évek meghatározó trendjei.
A Cisconál 25 ezer mérnök dolgozik, a cég évente mintegy 5,5 milliárd dollárt fordít kutatás-fejlesztésre. A befektetések sikerének érdekében a cég különféle módszerekkel határozza meg, mely területekre összpontosítja fejlesztéseit. Az egyik ilyen eszköz az ún. technológiai radar, amelyet évről évre egy 70 fős szakértői csapat állít össze. Ők választják ki több ezer ötletből, megoldásból, trendből az előremutató, komoly potenciállal rendelkező technológiákat. Az elmúlt években a technológiai radar összeállítása során több mint 300 technológiát vizsgáltak, ezek között vannak rövidebb távú (három éven belül megvalósuló) trendek, és akadnak hosszabb, 3-5-éves időszakban megvalósuló tendenciák. A cég szerint 2014-ben a böngészőalapú videó és együttműködés, a kontextusfüggő számítástechnika, a "minden a hálón" modell terjedése várható, és számítanak egy új internetes architektúra kiépítésére is.
Mivel a böngészők évek óta az egyik legfontosabb információforrásként szolgálnak a felhasználók számára a Cisco az ezen alapuló interaktív technológiák terjedését várja. Ezekre könnyebb lehet valós idejű webes kommunikációs megoldásokat fejleszteni és a használatukhoz nincs szükség magas fokú telekommunikációs ismeretekre, és nem kell új hozzáférési lehetőséget fejleszteni sem minden egyes eszközhöz. A kommunikáció magasabb szintre emeléséhez egyszerű, mindenütt jelenlévő és gyorsan telepíthető webes felületre van szükség. A Cisco ennek érdekében nyílttá és bináris modulként ingyenesen letölthetővé tenné a H.264 videokodeket szervereiről, amelyet az alkalmazásfejlesztők saját szoftvereikben alkalmazhatnak, bármilyen platformon. Ezt a kódolást használják a Blu-ray lemezeken és ezt alkalmazza a YouTube, az Apple Quicktime és a mobiltelefonok túlnyomó többsége is. A Cisco döntésének hatására a Mozilla bejelentette, hogy 2014-től hozzáadja a H.264 kodeket a Firefox böngészőhöz, így elhárul az akadály a valós idejű videók kiegészítők nélküli webes megjelenítése elől. Ez a változás komoly lépést jelent az eszköz- és platformfüggetlen valós idejű kommunikációs megoldások használata felé.
A kontextusfüggő megoldások alapvetően megváltoztatják a kommunikációs eszközök használatát. A jövőben ezek az eszközök megismerik a felhasználók szokásait, "képben lesznek" arról, hogyan töltjük napjainkat, hol vagyunk, hová megyünk és mit csinálunk. Míg jelenleg az információk özönével kell megbirkóznunk, a jövőben a megfelelő emberhez a megfelelő információ jut el, a megfelelő helyen és időben, a megfelelő módon. A rohamosan terjedő okostelefonok segítségével az üzletek személyre szabottan küldhetnek ajánlatokat, akciókat, ha éppen az adott bolt felé közeledünk. Távolról beállíthatjuk, hogy milyen hőmérséklet várjon otthonunkban, amikor hazaérünk, válogathatunk a digitális televíziós tartalmak között, illetve hasznos információt kaphatunk az elérhető parkolóhelyekről és a forgalmi nehézségekről azon a környéken, ahol éppen dolgunk van. A kontextusfüggő megoldásokkal a közlekedési lámpák is okosabb döntéseket hozhatnak arról, hogy az adott időpontban, az adott közlekedési helyzetben hogyan szabályozzák a forgalmat. Egy webes konferenciánál automatikusan megjelenik a résztvevők profilja, a korábbi megbeszélések anyagai, a témához kapcsolódó dokumentumok, prezentációk. Vagy egy ügyfélszolgálatnál automatikusan megjelennek nemcsak az ügyfél adatai, de korábbi vásárlásaival, vagy az esetleges panaszokkal kapcsolatos információk.
Rengeteg lehetőség rejlik a fent említett technológiai trendekben, de kérdés, hogy a mai internetstruktúra elég hatékony-e a kapcsolódó eszközök robbanásszerű növekedésének kezeléséhez. Küszöbön áll az IPv6 szabvány teljeskörű elterjedése, amellyel megsokszorozható a hálózatokra kapcsolódó eszközök száma. Az IPv6 révén akár a Földön létező valamennyi atom saját IP címet kaphat. Ugyanakkor a kutatók már azt is vizsgálják, mi következhet az IP korszak után. Az egyik radikális változást hozó új megközelítés lehet a Named Data Networking (NDN), amely nevek alapján közvetíti az információt, szemben a manapság használatos host címek helyett. Az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Alapítványa (NSF, National Science Foundation) jelenleg öt különböző projektet finanszíroz, amelyek az Internet jövőbeli architektúrájával foglalkoznak: Mobility First, NEBULA, eXpressive Internet Architecture (XIA), ChoiceNet, és Named Data Networking (NDN). A vezeték nélküli szolgáltatók és gyártók készen állnak a hálózatok virtualizálására, de a hálózati szabványoknak is fejlődniük kell, hogy kezelni tudják a növekvő számú kapcsolatokat, és támogassák a gyorsabb információáramlást.
Minden mindennel össze lesz kötve, ami exponenciálisan megugró adatforgalmat és a kiértékelés miatt növekvő számítási kapacitás-igényt támaszt
Az IoE (Internet of Everything), azaz "Minden a hálón" nem csupán egy technológiai trend, de számos iparág üzleti modelljét is befolyásoló tényező. Definíciója szerint háromfajta kapcsolatot tartalmaz: gép-gép (M2M), ember-gép (P2M), és ember-ember (P2P). Az IoE számos fejlődő technológia összehangolását jelenti, ilyen például a Big Data elemzés, a videó, a mobilitás, a felhőalapú számítástechnika, valamint a gép-gép (M2M) kommunikáció. Szinte minden területen megjelenik majd - utak, hajtómű-alkatrészek, cipők, hűtőgépek, mezőgazdaság, bevásárlóközpontok polcai stb. -, és olcsó, apró szenzorokat terít szét, amelyek sok terabájtnyi adatot generálnak, és ezekből az adatokból fontos következtetéseket lehet majd levonni.
Az erős (logikai és fizikai) biztonság és a titoktartási szabályok kritikus fontosságúak a "Minden a hálón" gazdaságában. Ma már nem érvényes az a tétel, miszerint ha nem kapcsolódunk közvetlenül a hálózatra, nem érhet baj. A biztonság kritikus jelentőségű olyan iparági megoldásoknál, mint például az olajfúró tornyok, a hálózatra kapcsolódó autók, vagy a forgalomirányítási eszközök. A IoE által teremtett potenciális értékre vonatkozó előrejelzések szerint a magánszektor egyre nagyobb mértékben alkalmazza az IoE vívmányait a következő évtizedben. Azonban a növekedés lelassulhat, ha a technológiaalapú biztonsági funkciók nem találkoznak olyan szabályozással és folyamatokkal, amelyek a cégek és ügyfeleik információinak védelmét szolgálják.
Becslések szerint 2020-ra a hálózatra kapcsolt eszközök száma eléri a 212 milliárdot, ami 8,9 milliárd dolláros piaci lehetőséget rejt magában. Az internetre kapcsolódó folyamatok, adatok és dolgok számának bővülése és konvergenciája minden korábbinál fontosabbá teszi a hálózati kapcsolatokat, és eddig ismeretlen távlatokat nyit meg a gazdaság egésze előtt. Egy olyan gazdaságban, ahol az üzleti folyamatok egyre inkább alkalmazásokra épülnek, a hangsúly már nem csak a hardveren lesz, hanem az alkalmazások támogatásán a hálózatra kapcsolt eszközökön. Sok alkalmazásnak pedig valós időben kell majd szállítania és feldolgoznia az információkat. Az informatikai osztályoknak új számítástechnikai erőforrásokat kell létrehozniuk, hogy értelmezni és kezelni tudják a különböző forrásokból érkező, nagy mennyiségű és új típusú adatokat, és ki tudják szolgálni az alkalmazásokra alapuló környezetet.
A Cisconál 25 ezer mérnök dolgozik, a cég évente mintegy 5,5 milliárd dollárt fordít kutatás-fejlesztésre. A befektetések sikerének érdekében a cég különféle módszerekkel határozza meg, mely területekre összpontosítja fejlesztéseit. Az egyik ilyen eszköz az ún. technológiai radar, amelyet évről évre egy 70 fős szakértői csapat állít össze. Ők választják ki több ezer ötletből, megoldásból, trendből az előremutató, komoly potenciállal rendelkező technológiákat. Az elmúlt években a technológiai radar összeállítása során több mint 300 technológiát vizsgáltak, ezek között vannak rövidebb távú (három éven belül megvalósuló) trendek, és akadnak hosszabb, 3-5-éves időszakban megvalósuló tendenciák. A cég szerint 2014-ben a böngészőalapú videó és együttműködés, a kontextusfüggő számítástechnika, a "minden a hálón" modell terjedése várható, és számítanak egy új internetes architektúra kiépítésére is.
Mivel a böngészők évek óta az egyik legfontosabb információforrásként szolgálnak a felhasználók számára a Cisco az ezen alapuló interaktív technológiák terjedését várja. Ezekre könnyebb lehet valós idejű webes kommunikációs megoldásokat fejleszteni és a használatukhoz nincs szükség magas fokú telekommunikációs ismeretekre, és nem kell új hozzáférési lehetőséget fejleszteni sem minden egyes eszközhöz. A kommunikáció magasabb szintre emeléséhez egyszerű, mindenütt jelenlévő és gyorsan telepíthető webes felületre van szükség. A Cisco ennek érdekében nyílttá és bináris modulként ingyenesen letölthetővé tenné a H.264 videokodeket szervereiről, amelyet az alkalmazásfejlesztők saját szoftvereikben alkalmazhatnak, bármilyen platformon. Ezt a kódolást használják a Blu-ray lemezeken és ezt alkalmazza a YouTube, az Apple Quicktime és a mobiltelefonok túlnyomó többsége is. A Cisco döntésének hatására a Mozilla bejelentette, hogy 2014-től hozzáadja a H.264 kodeket a Firefox böngészőhöz, így elhárul az akadály a valós idejű videók kiegészítők nélküli webes megjelenítése elől. Ez a változás komoly lépést jelent az eszköz- és platformfüggetlen valós idejű kommunikációs megoldások használata felé. A kontextusfüggő megoldások alapvetően megváltoztatják a kommunikációs eszközök használatát. A jövőben ezek az eszközök megismerik a felhasználók szokásait, "képben lesznek" arról, hogyan töltjük napjainkat, hol vagyunk, hová megyünk és mit csinálunk. Míg jelenleg az információk özönével kell megbirkóznunk, a jövőben a megfelelő emberhez a megfelelő információ jut el, a megfelelő helyen és időben, a megfelelő módon. A rohamosan terjedő okostelefonok segítségével az üzletek személyre szabottan küldhetnek ajánlatokat, akciókat, ha éppen az adott bolt felé közeledünk. Távolról beállíthatjuk, hogy milyen hőmérséklet várjon otthonunkban, amikor hazaérünk, válogathatunk a digitális televíziós tartalmak között, illetve hasznos információt kaphatunk az elérhető parkolóhelyekről és a forgalmi nehézségekről azon a környéken, ahol éppen dolgunk van. A kontextusfüggő megoldásokkal a közlekedési lámpák is okosabb döntéseket hozhatnak arról, hogy az adott időpontban, az adott közlekedési helyzetben hogyan szabályozzák a forgalmat. Egy webes konferenciánál automatikusan megjelenik a résztvevők profilja, a korábbi megbeszélések anyagai, a témához kapcsolódó dokumentumok, prezentációk. Vagy egy ügyfélszolgálatnál automatikusan megjelennek nemcsak az ügyfél adatai, de korábbi vásárlásaival, vagy az esetleges panaszokkal kapcsolatos információk.
Rengeteg lehetőség rejlik a fent említett technológiai trendekben, de kérdés, hogy a mai internetstruktúra elég hatékony-e a kapcsolódó eszközök robbanásszerű növekedésének kezeléséhez. Küszöbön áll az IPv6 szabvány teljeskörű elterjedése, amellyel megsokszorozható a hálózatokra kapcsolódó eszközök száma. Az IPv6 révén akár a Földön létező valamennyi atom saját IP címet kaphat. Ugyanakkor a kutatók már azt is vizsgálják, mi következhet az IP korszak után. Az egyik radikális változást hozó új megközelítés lehet a Named Data Networking (NDN), amely nevek alapján közvetíti az információt, szemben a manapság használatos host címek helyett. Az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Alapítványa (NSF, National Science Foundation) jelenleg öt különböző projektet finanszíroz, amelyek az Internet jövőbeli architektúrájával foglalkoznak: Mobility First, NEBULA, eXpressive Internet Architecture (XIA), ChoiceNet, és Named Data Networking (NDN). A vezeték nélküli szolgáltatók és gyártók készen állnak a hálózatok virtualizálására, de a hálózati szabványoknak is fejlődniük kell, hogy kezelni tudják a növekvő számú kapcsolatokat, és támogassák a gyorsabb információáramlást.
Minden mindennel össze lesz kötve, ami exponenciálisan megugró adatforgalmat és a kiértékelés miatt növekvő számítási kapacitás-igényt támaszt
Az IoE (Internet of Everything), azaz "Minden a hálón" nem csupán egy technológiai trend, de számos iparág üzleti modelljét is befolyásoló tényező. Definíciója szerint háromfajta kapcsolatot tartalmaz: gép-gép (M2M), ember-gép (P2M), és ember-ember (P2P). Az IoE számos fejlődő technológia összehangolását jelenti, ilyen például a Big Data elemzés, a videó, a mobilitás, a felhőalapú számítástechnika, valamint a gép-gép (M2M) kommunikáció. Szinte minden területen megjelenik majd - utak, hajtómű-alkatrészek, cipők, hűtőgépek, mezőgazdaság, bevásárlóközpontok polcai stb. -, és olcsó, apró szenzorokat terít szét, amelyek sok terabájtnyi adatot generálnak, és ezekből az adatokból fontos következtetéseket lehet majd levonni.
Az erős (logikai és fizikai) biztonság és a titoktartási szabályok kritikus fontosságúak a "Minden a hálón" gazdaságában. Ma már nem érvényes az a tétel, miszerint ha nem kapcsolódunk közvetlenül a hálózatra, nem érhet baj. A biztonság kritikus jelentőségű olyan iparági megoldásoknál, mint például az olajfúró tornyok, a hálózatra kapcsolódó autók, vagy a forgalomirányítási eszközök. A IoE által teremtett potenciális értékre vonatkozó előrejelzések szerint a magánszektor egyre nagyobb mértékben alkalmazza az IoE vívmányait a következő évtizedben. Azonban a növekedés lelassulhat, ha a technológiaalapú biztonsági funkciók nem találkoznak olyan szabályozással és folyamatokkal, amelyek a cégek és ügyfeleik információinak védelmét szolgálják.
Becslések szerint 2020-ra a hálózatra kapcsolt eszközök száma eléri a 212 milliárdot, ami 8,9 milliárd dolláros piaci lehetőséget rejt magában. Az internetre kapcsolódó folyamatok, adatok és dolgok számának bővülése és konvergenciája minden korábbinál fontosabbá teszi a hálózati kapcsolatokat, és eddig ismeretlen távlatokat nyit meg a gazdaság egésze előtt. Egy olyan gazdaságban, ahol az üzleti folyamatok egyre inkább alkalmazásokra épülnek, a hangsúly már nem csak a hardveren lesz, hanem az alkalmazások támogatásán a hálózatra kapcsolt eszközökön. Sok alkalmazásnak pedig valós időben kell majd szállítania és feldolgoznia az információkat. Az informatikai osztályoknak új számítástechnikai erőforrásokat kell létrehozniuk, hogy értelmezni és kezelni tudják a különböző forrásokból érkező, nagy mennyiségű és új típusú adatokat, és ki tudják szolgálni az alkalmazásokra alapuló környezetet.