Bitcoin - fényes jövő vagy bukás?

Dehogynem, cserekereskedelem a neve. Masreszt 1 mukincs nem feltelenul mindenhol es mindenkinek ertekes. Kozhely, de a sivatag kozepen bolyongva, szomjazva, 1 liter viz nagyobb ertekkel bir, mint az utanad emlitett Rembrandt es Ferrari egyutt, de 1 del-amerikai torzsnek sem sokat ernenek ezek a dolgok.

Azért lenne egy feelingje, ha egy Rembrandtal menne az ember Ferrarit venni... <#vigyor3>

"az aranyhoz kötött valutákra is rá lehetne mondani, hogy hosszú távon halálra vannak ítélve."
Nemhogy halálra vannak itélve, de mivel már nincs ilyen, ezért az ítéletet már végre is hajtották.

"sok mindennek nõ az értéke automatikusan, pl. a mûkincseknek"
De senkinek nem is jut eszébe csereeszközként használni egy mûkincset.

Alapvetõen aranyból sincs végtelen mennyiségû, így az aranyhoz kötött valutákra is rá lehetne mondani, hogy hosszú távon halálra vannak ítélve.
A másik, hogy sok mindennek nõ az értéke automatikusan, pl. a mûkincseknek, mégis virágzik a mûkincs piac, mert az már egyéni élethelyzettõl függ, hogy valaki milyen hosszú távon parkoltatja a pénzét értéktárgyakban.

Szvsz ez a kapacitás koncentrálódása jelenti a legnagyobb veszélyt a btc-re. Ha néhány ember kezében összpontosul a kapacitás több mint fele, akkor csak idõ kérdése és visszaélés lesz belõle (double spend és egyéb nyalánkságok). Nem gondolnám, hogy az ócska pc-k érdemi szinten negatívan befolyásolnák a hálózatot.

Egy rendszer megbízhatósága a technológia kiforrottságán túl az növeli, ha az emberi visszaélések lehetõségét minimalizáljuk. Ez fontosabb, mint a rendszer gördülékeny mûködésének igénye (nem mintha ezzel jelenleg gond lenne).

A kriptopénzrendszerekben nem is az érméket tartom fontosnak, hanem magát a hálózatot. Olyan, mint egy kontinenst behálózót vasútvonal, a gördülõ állomány pedig az érmék. Perpillanat még senki sem nagyon akar rajta szállítani semmit, még épül a rendszer, de látszik, hogy a tervezésénél fogva alkalmas lesz hatalmas értékek szállítására, ezért mindenki stipistopizza az érméket, a majdani értékközvetítõket. Ha valamelyik kritpopénz rendszer betölti amire hivatott, és megszerzi a nemzetközi tranzakciós pénzpiac 1-10 %-át, akkor egy érme 100.000 - 1.000.000 USD között érhet majd.

Hosszú távon - a blokkjutalom triggerelt felezõdésével - a tranzakciós illetékért lesz majd érdemes a blokkfejtési, avagy bányászati tevékenységet fenntartani, és a háttérinfrastruktúrát biztosítani. A kritpopénz rendszerek kifejlõdése arra emlékeztet, mint amikor egy apró magból kinõl egy hatalmas fa. Remélem, a kitalálójuk megkapja a közgáz Nobelt.

A célhardverek megjelenésével sajnos a BTC bányászat ugyanazt a jelleget mutatja, mint a többi aranyláz: nem az gazdagodik, aki a lapátot forgatja, hanem az, aki árulja. Megrendelem a célhardvert, a pénzembõl legyártják, aztán saját célra termeltetnek vele, amitõl megnõ a nehézségi célszám, majd leszállítják nekem bájos mosoly kíséretében, sok hónappal a megrendelést követõen.

Sajnos úgy hírlik, ez a filoxia eléri a kis bányászok utolsó mentsvárát, a scrypt algoritmusú kriptopénzeket is. Bár számomra úgy tûnik, jellegüket tekintve elsõ körben nem az SHA256 ASIC eszközei jelennek meg, hanem csak FPGA-k, mindezek elegek lehetnek arra, hogy a GPU alapú bányászok innen is kiszoruljanak, s elkezdõdjön a blokkfejtõk számára deficites, a célhardver gyártók számára nyereséges, de amúgy teljesen értelmetlen fegyverkezési verseny.

Mindezzel együtt, ha a kriptopénz-rendszerek szeretnének tényezõvé válni, óhatatlanul szükséges ez a fajta professzionalizálódás, bár a decentralizáció elve sérül, adat, rendszer és üzembiztossági szempontból kívánatosabb a számítási kapacitás néhány tucatnyi professzionális üzemeltetõnél koncentrálása, mintsem hogy egy dollárszázmilliárdokat élõ rendszer alapját képezõ eszközök szedett-vedett hardverbõl, lopott Windowson a fészer sarkában mûködgetõ gépek legyenek.

Igazából nem kell a hálózathoz óriási kapacitás, hanem csak sok kicsi. Ez csak a difficulty mértékétõl függ. Jelenleg azért van ilyen nagy kapacitás ráfordítva, mert a minerek versenyeznek egymással. Aki nagyobb kapacitást tol bele, az jobban keres. Emiatt nõ a difficulty, és emiatt még erõsebb hardverrel lehet a korábbi szintet hozni. Szóval egyszerû okai vannak. De idõvel ahogy felezõdik a reward, és normalizálódik majd a piac, annál kevésbé fogja megérni a nagyoknak is. Ez után már nem fognak belefektetni további jelentõs kapacitásokat a bányászatba.

Persze ha a tranzakciók száma olyan drámaian nagy lesz, és ezzel a felajánlott fee is jelentõs lesz, akkor nem fog a bányászat mérséklõdni. (a bányászok hitelesítik a tranzakciókat, és az esetlegesen felajánlott díjat is õk kapják)

Azt azért ne felejtsük el, hogy a btc egyelõre egy új technológia, és az emberek most kezdik megismerni szélesebb körben. Érthetõ, hogy a kezdeti lelkesedés miatt, no meg a spekulatív tõke rácuppanása miatt növekszik a kereslet, aminek árfelhajtó hatása van. Pár év múlva, amikor már mindenkinek a könyökén fog kijönni, addigra kicsit megnyugszik majd a piac is.

A legnagyobb üzlet szerintem az egészben a bányászhardverek eladása. Kezdetben amíg kevés számítási kapacitás volt a rendszerben, egy erõsebb CPU-val is sok bitcoint lehetett kibányászni, késõbb ehhez GPU kellett, aztán FPGA, most már ott tartunk, hogy ASIC kell hozzá, több gigahash/sec számítási kapacitással. A bányászhardvereket pedig nem mérik olcsón, a jelenlegi csúcs 7 terahash/sec-re képes, cserébe 14500 USD (meg a villanyszámla). De csak bitcoinért veheted meg. Ha nincs 10-15 bitcoinod akkor vehetsz dollárért a megfelelõ helyen.
Felmerül a kérdés, hogy megéri-e bányászni, mert nem biztos, hogy az elfogyasztott elektromosság árát visszahozza, a hardverrõl nem is beszélve.
Poénból elkezdtem bányászni egy alsó-közép kategóriás Radeon videókártyával, 80-90 Mhash/sec sebességgel, ha jól számolom 40 év alatt kiások 1 bitcoint... 😄
Érdekesség, hogy ATI kártyák gyorsabbak a bányászatban egy nagyságrenddel, nvidia nem igazán alkalmas.
Tehát aki idõben rámozdult, most óriási haszonnal eladhatja a bányászhardvert, ami talán sose hozza vissza az árát...

Nagyon találékony emberek vannak, akik egyre találékonyabbakká válnak ahogy a várható haszon növekszik. Zombihálózatok létrehozása nem újdonság. Amúgy a legnagyobb gyenge pontjának azt tartom, hogy a BTC mûködéséhez óriási számítási kapacitás kell. Ezt nagyrészt a bányászok adják, de ha már nem éri majd meg a bányászat ez a kapacitás hirtelen kiesik és a rendszer akadozni fog, vagy teljesen meg is bénul.

Ennek ellenére szerintem a BTC végét nem belsõ probléma fogja okozni, hanem a globális bankrendszer nyírja majd ki, ha veszélyesnek látják.