Természetes képességeink a körülöttünk lévő világ elemzésére óriási lehetőséget kínálnak az adatözönben található összefüggések megtalálására. Ugyanakkor az IT és az üzleti technológia hajlamos megakadályozni ezen képességek használatát.

Vajon manapság tényleg túlságosan sok elemzendő adattal, úgynevezett információözönnel szembesülünk? - teszi fel a kérdést a QlikTech. Az emberek bepánikolnak, amikor nagy mennyiségű információ árasztja el őket. Nem látják vagy képtelenek megtalálni a módját annak, hogy miképpen lehet ez hasznos számukra. A probléma leküzdéséhez nem kell messzebbre mennünk a közönséges házi légynél. Nemrégiben fedezték fel, hogy a legyek mérete és anyagcseréje lehetővé teszi számukra, hogy közel hétszer több információt dolgozzanak fel másodpercenként, mint az emberek, melynek révén a feléjük közeledő emberi kezet lelassítva látják. Azonban rendkívül érdekes, hogy pont a természetes állapotuk az, amitől azzal az előnnyel rendelkeznek, hogy annyi információt dolgozzanak fel oly gyorsan. Az emberek ugyancsak természetes módon mesterei az adatfeldolgozásnak, csakhogy, eltérően a légytől, elvesztettük a kapcsolatot természetes adottságainkkal, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy egyszerűen és gyorsan feldolgozzuk a minket érő információözönt.

Fő problémánk az adatkezeléssel kapcsolatban, hogy a modern világ nem természetes módon tárja elénk az információt. Az emberek természetes módon képesek automatikusan feldolgozni több ezernyi információmorzsát minden egyes másodpercben. Attól kezdve, hogy reggel felébredünk, folyamatosan feldolgozunk képeket és gondolatokat, s tudat alatti döntéseket hozunk fennmaradásunk érdekében. És ezek nem új magatartásformák, őseink ugyancsak adatokban gazdag környezetekben nőttek fel, ahol vadász/gyűjtögető ösztöneik késztették őket a természet elemzésére, így megtanulták, hogy fennmaradásuk érdekében mivel táplálkozhatnak.

Például egy éhes vadász az erdőben gombák után kutatva rengeteg megfigyelést végezhetett és döntést hozhatott annak érdekében, hogy megtalálja azt, amire szüksége van. Azonnal képes volt megkülönböztetni a fákat, leveleket, megtalálni a gombák növekedése számára ideális környezeteket, valamint megállapítani, hogy mely gombafajták nem mérgezőek. Ezzel az egyszerű analógiával eljutottunk ahhoz a három hatékony természetes folyamathoz - asszociáció, összehasonlítás és előrelátás-, amelyeket az agyunk használ az információk feldolgozásához, és amelyeket nem igazán használ ki a modern adatelemzés.

Az emberi agy törekszik az asszociációra. A vadász korábbi tapasztalatai alapján tudja, hogy a tölgyfák alatt keresse a gombákat, mivel korábban is ott talált rájuk. Agyunk állandóan kategorizál és kapcsolatokat hoz létre, megkeresi az összetartozó adatokat és az óvatosságra intő kiugró értékeket. De nem állunk meg, miután létrehoztuk az asszociációkat. A vadász nem elégszik meg az első gombatenyészettel, amit talált, hanem továbbiakat keres, és összehasonlítja őket a korábban találtakkal, és például megvizsgálja, hogy nagyobbak vagy kisebbek. Hasonlóképpen a múltbeli tapasztalatok alapján megállapítja, hogy melyek a legérettebbek és milyen fajta gombák mérgezőek. Végül, ahogyan értelmezzük a jelent múltbeli tapasztalataink alapján, ugyanúgy folyamatosan előre látjuk a jövőt. A vadász tudja, hogy milyen típusú táplálékot kell ennie, mivel a múlt és a jelen tapasztalataiból tudja, hogy ezek elfogyasztására van szüksége a fennmaradáshoz.

Mindannyian napi szinten használjuk ezt a három természetes eszközt mindennapi életünkben anélkül, hogy ezt észrevennénk. Az üzleti életben ugyancsak használjuk őket az összetett problémák megértéséhez. Azonban a legtöbb technológia, amihez manapság hozzáférünk, nem egészítik ki és terjesztik ki ezeket a veleszületett képességeket. Az embereknek olyan IT megoldásokra van szükségük, amelyek elérhetővé teszik a komplex adatokat, és lehetővé teszik számukra, hogy természetesen módon találják meg az összefüggéseket és készítsenek előrejelzéseket. A Google keresőmotorja egy kiváló példa egy olyan technológiára, amely természetes érzékeinkre épül. Egyszerű, intuitív felületét gyakorlatilag bárki tudja használni, mögötte azonban egy sor olyan összetett algoritmus található, amelyek hatékonnyá teszik működését.

A modern technológiának olyan eszközön is elérhetővé kell válniuk, amelyek az érintéssel történő természetes érzékeinket használják. Az okostelefonok és a tabletek kiváló eszközök arra, hogy az informatikát mindenki számára jobban elérhetővé tegyék. Egy további lépést tesznek a természetes világban használatos adatelemzés irányába az ösztönösebb érzést keltő képernyős kézmozdulatokkal, mivel az interakció sokkal közvetlenebb, mint az egér és a monitor esetében. Most már láthatjuk, hogyan lehet bárki hatékony adatelemző. Peruban a halászok elemzéssel kutatják fel azokat a legjobb helyszíneket, ahol a fogás maximális profittal kecsegtet. Svédországban a rendőrség adatelemzéssel harcol a bűnözés ellen: például Malmőben a hatóságok ily módon jutottak egy szökésben lévő sorozatgyilkos nyomára. Ezek az emberek nem hivatásos adatkutatók, hanem természetes ösztöneiket az intuitív technológiával párosítva hoznak hatékony döntéseket.

Összefoglalva: természetes képességeink a körülöttünk lévő világ elemzésére óriási lehetőséget kínálnak az adatözönben található összefüggések megtalálására. Ugyanakkor az IT és az üzleti technológia hajlamos megakadályozni ezen természetes képességek használatát, mivel az információkat technikai megközelítésben tárja elénk, ami gátolja a természetes emberi tapasztalat érvényesülését. A vállalkozásoknak olyan rendszerekre van szükségük, amelyek kihasználják az alkalmazottak természetes asszociatív, összehasonlító és előrelátó gondolkodási folyamatait. Addig is sokan el fogunk még veszni az adatok dzsungelében.