SG.hu
Kibertér konferencia kezdődött Szöulban
Martonyi János, William Hague brit és Yun Byung-se koreai külügyminiszterekkel közösen megnyitotta a 2013-as Szöuli Kibertér Konferenciát. A rendezvényt üdvözölte a koreai köztársasági elnök, Park Geun-hye, valamint videóüzenetet küldött az ENSZ főtitkára.
. London és Budapest után 2013. október 17. és 18. között Szöulban folytatódott a kibertér kihívásairól szóló nemzetközi politikai párbeszéd, melynek célja, hogy a kibertér szabályozásáról egyetértés szülessen. A Külügyminisztérium közleménye szerint Magyarország a globális nyitás jegyében meghatározó szerepet játszik a kibertér szabályozásáról szóló nemzetközi párbeszédben, így a konferencia tartalmi előkészítésében is aktívan részt vettünk. Egyre élesebben rajzolódnak ki az egymással szembenálló narratívák közötti különbségek, melyek elsősorban az állam szabályozó szerepének, jogosítványinak és lehetőségeinek, valamint a kibertérben érvényesülő viselkedési normák eltérő értelmezéséből adódnak. A szöuli konferencia fordulatot hozott az eddigi tárgyalási folyamatban: sikerült leltárt készítenie a közösen elfogadott elvekről és álláspontokról, kiindulópontot képezve a további egyeztetésekhez.
Martonyi János a megnyitó ünnepségen elmondott beszédében kiemelte: a gazdasági szféra szereplői közül kiemelkedhetnek és recessziókat élhetnek túl azok, akik előnyükre használják ki a technológia adta lehetőségeket. Számtalan példa illusztrálja, hogy miként vált a gazdaság motorjává ez a korábban csak kiegészítő lehetőségként kezelt terület. Mindeközben a technika vívmányaival visszaélők is töretlenül fejlődnek, és sajnos egyre gyakrabban sikeresen használják ki a kibertér nyújtotta lehetőségeket. A kibertérben az állampolgárokra, kormányokra leselkedő veszély éves szinten csaknem folyamatosan megduplázódik, az internetes bűnözés mértéke 2012-ben meghaladta a világ drogkereskedelmének árbevételét.
A kibertér biztonságossá tételében a kormányoknak is meghatározó szerepet kell játszaniuk, szorosan együttműködve az összes érintettel. A szabályozás kizárólag többszereplős modellben, közös felelősségvállaláson alapuló együttműködéssel valósítható meg. Nincs szükség új szabályozók elfogadására, a jelenleg rendelkezésre álló jogi eszközöket - így a nemzetközi és humanitárius jogot, az emberi jogokat - kell tudni átültetni és alkalmazni. Magyarország kormánya felismerve a kibertér használatából eredő nemzetbiztonsági problémákat, 2013. március 21-én közzétette Magyarország Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiájáról szóló kormányhatározatot, valamint 2013. július 1-én életbe léptette az információbiztonsági törvényét melyek célja, hogy a magyar kiberteret szabad, biztonságos és innovatív környezetté alakítsa át a kormányzat, a civil, a gazdasági és a tudományos terület szereplőinek részvételével.
. London és Budapest után 2013. október 17. és 18. között Szöulban folytatódott a kibertér kihívásairól szóló nemzetközi politikai párbeszéd, melynek célja, hogy a kibertér szabályozásáról egyetértés szülessen. A Külügyminisztérium közleménye szerint Magyarország a globális nyitás jegyében meghatározó szerepet játszik a kibertér szabályozásáról szóló nemzetközi párbeszédben, így a konferencia tartalmi előkészítésében is aktívan részt vettünk. Egyre élesebben rajzolódnak ki az egymással szembenálló narratívák közötti különbségek, melyek elsősorban az állam szabályozó szerepének, jogosítványinak és lehetőségeinek, valamint a kibertérben érvényesülő viselkedési normák eltérő értelmezéséből adódnak. A szöuli konferencia fordulatot hozott az eddigi tárgyalási folyamatban: sikerült leltárt készítenie a közösen elfogadott elvekről és álláspontokról, kiindulópontot képezve a további egyeztetésekhez.
Martonyi János a megnyitó ünnepségen elmondott beszédében kiemelte: a gazdasági szféra szereplői közül kiemelkedhetnek és recessziókat élhetnek túl azok, akik előnyükre használják ki a technológia adta lehetőségeket. Számtalan példa illusztrálja, hogy miként vált a gazdaság motorjává ez a korábban csak kiegészítő lehetőségként kezelt terület. Mindeközben a technika vívmányaival visszaélők is töretlenül fejlődnek, és sajnos egyre gyakrabban sikeresen használják ki a kibertér nyújtotta lehetőségeket. A kibertérben az állampolgárokra, kormányokra leselkedő veszély éves szinten csaknem folyamatosan megduplázódik, az internetes bűnözés mértéke 2012-ben meghaladta a világ drogkereskedelmének árbevételét.
A kibertér biztonságossá tételében a kormányoknak is meghatározó szerepet kell játszaniuk, szorosan együttműködve az összes érintettel. A szabályozás kizárólag többszereplős modellben, közös felelősségvállaláson alapuló együttműködéssel valósítható meg. Nincs szükség új szabályozók elfogadására, a jelenleg rendelkezésre álló jogi eszközöket - így a nemzetközi és humanitárius jogot, az emberi jogokat - kell tudni átültetni és alkalmazni. Magyarország kormánya felismerve a kibertér használatából eredő nemzetbiztonsági problémákat, 2013. március 21-én közzétette Magyarország Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiájáról szóló kormányhatározatot, valamint 2013. július 1-én életbe léptette az információbiztonsági törvényét melyek célja, hogy a magyar kiberteret szabad, biztonságos és innovatív környezetté alakítsa át a kormányzat, a civil, a gazdasági és a tudományos terület szereplőinek részvételével.