MTI
A kormány szerint erős a digitális gazdaság
Erős a digitális gazdaság Magyarországon, az ágazat teljesítménye a válság éveiben is 3-5 százalék közötti növekedést produkált - mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára Gyulán, az 51. Közgazdász-vándorgyűlés informatikával foglalkozó szekcióülésén.
Vályi-Nagy Vilmos közölte: az országba sok nyugati és keleti cég érkezett a digitális iparból, Magyarország elektronikai termelőközponttá vált, az első három európai állam közé tartozik. A mobil- és az elektronikai iparágban megvalósított beruházások révén az egyik legnagyobb kibocsátó lett a digitális eszközöket és alkalmazásokat tekintve. Ennek hozadéka, hogy Magyarországon a válság éveiben az ágazat 3-5 százalék közötti növekedést produkált - mutatott rá az államtitkár. A nemzetközi adatok szerint a fejlett ipari országokban két-három százalékos GDP-növekedés esetében a legnagyobb hozzáadott értéket, a növekedés egyharmadát az infokommunikációs ágazat adja, és ez az arány Magyarországra is igaz. A következő EU-s költségvetési időszak célja 2014 és 2020 között az ágazat teljesítményének növelése, ezen belül az innovatív kkv-k megerősítése.
Az Informatikai Vállalkozások Szövetségével megállapodás született arról, hogy támogatják minden Magyarországon működő kkv külföldi megjelenését, értékesítését és termékfejlesztését a kormány diplomáciai, gazdasági kapcsolati hálózatán keresztül. Több hazai cég ennek az új rendszernek a segítségével nyert külföldön nagy tendereken - jelezte Vályi-Nagy Vilmos, hozzátéve: más országok ezt a rendszert több mint tíz éve alkalmazzák, Magyarország most építi ki. Az államtitkár elmondta: az ágazat az EU következő költségvetési periódusában 400 milliárd forint támogatási összeghez jut, ami háromszorosa az előző időszakban lehívhatónak. A kormány fő célja az infokommunikációs ágazati export 50 százalékos növelése és 30 százalék feletti teljesítménybővülése. A 400 milliárd forint támogatási összeg célszerű felhasználásával 2020-ra a kitűzött ágazati célok teljesíthetők - jegyezte meg.
Az internet alkalmazásában viszont Magyarország leszakadt, a lakosság 43 százalékának nincs infokommunikációs eszköze, nem használ internetet, főleg az 55 év feletti korosztály. A kormány tervei szerint kiépítik a szélessávú internetet Magyarország valamennyi településén, az idősebb korosztályt távképzésekkel tanítanák meg a használatára. Magyarország a most lezáruló EU-költségvetési periódusban 114 milliárd forint uniós támogatást hívhatott le infokommunikációs fejlesztésekre, az összeget a kormány 20 milliárd forinttal egészítette ki. A források száz százalékát lekötötték, a támogatások negyven százalékát már ki is fizették - mondta az államtitkár.
Vályi-Nagy Vilmos közölte: az országba sok nyugati és keleti cég érkezett a digitális iparból, Magyarország elektronikai termelőközponttá vált, az első három európai állam közé tartozik. A mobil- és az elektronikai iparágban megvalósított beruházások révén az egyik legnagyobb kibocsátó lett a digitális eszközöket és alkalmazásokat tekintve. Ennek hozadéka, hogy Magyarországon a válság éveiben az ágazat 3-5 százalék közötti növekedést produkált - mutatott rá az államtitkár. A nemzetközi adatok szerint a fejlett ipari országokban két-három százalékos GDP-növekedés esetében a legnagyobb hozzáadott értéket, a növekedés egyharmadát az infokommunikációs ágazat adja, és ez az arány Magyarországra is igaz. A következő EU-s költségvetési időszak célja 2014 és 2020 között az ágazat teljesítményének növelése, ezen belül az innovatív kkv-k megerősítése.
Az Informatikai Vállalkozások Szövetségével megállapodás született arról, hogy támogatják minden Magyarországon működő kkv külföldi megjelenését, értékesítését és termékfejlesztését a kormány diplomáciai, gazdasági kapcsolati hálózatán keresztül. Több hazai cég ennek az új rendszernek a segítségével nyert külföldön nagy tendereken - jelezte Vályi-Nagy Vilmos, hozzátéve: más országok ezt a rendszert több mint tíz éve alkalmazzák, Magyarország most építi ki. Az államtitkár elmondta: az ágazat az EU következő költségvetési periódusában 400 milliárd forint támogatási összeghez jut, ami háromszorosa az előző időszakban lehívhatónak. A kormány fő célja az infokommunikációs ágazati export 50 százalékos növelése és 30 százalék feletti teljesítménybővülése. A 400 milliárd forint támogatási összeg célszerű felhasználásával 2020-ra a kitűzött ágazati célok teljesíthetők - jegyezte meg.
Az internet alkalmazásában viszont Magyarország leszakadt, a lakosság 43 százalékának nincs infokommunikációs eszköze, nem használ internetet, főleg az 55 év feletti korosztály. A kormány tervei szerint kiépítik a szélessávú internetet Magyarország valamennyi településén, az idősebb korosztályt távképzésekkel tanítanák meg a használatára. Magyarország a most lezáruló EU-költségvetési periódusban 114 milliárd forint uniós támogatást hívhatott le infokommunikációs fejlesztésekre, az összeget a kormány 20 milliárd forinttal egészítette ki. A források száz százalékát lekötötték, a támogatások negyven százalékát már ki is fizették - mondta az államtitkár.