A magyarországi internet-felhasználók globális összehasonlításban nagyjából átlagos mértékben vannak kitéve a naponta keletkező több mint 35 ezer új kártevőnek, veszélyforrásként viszont az ország elenyésző szerepet játszik - derül ki a Kaspersky Lab orosz kiberbiztonsági vállalat 2013. harmadik negyedévi Global Security Bulletin című jelentéséből.

A Kaspersky Security Network (KSN) kártevő-azonosítási adatcsere-hálózat kibertámadási adatai alapján a harmadik negyedévben a magyarországi KSN-felhasználók 25 százalékát érte gyanútlan böngészés közben (elhárított) web alapú kibertámadás, összesen 280 ezer 186 alkalommal. A böngészők és bővítményeik sérülékenységeit kihasználó, azaz a felhasználó aktív közreműködését nem igénylő, úgynevezett "drive-by download" támadások kockázatát tekintve Magyarország az idei harmadik negyedévben a 28. helyen állt a globális ranglistán. A 2012-es ranglistát ebben a tekintetben Oroszország vezette, ahol a KSN-felhasználók 58,6 százalékát érte már webes támadás gyanútlan böngészés közben. A lista elején néhány ázsiai ország mellett többnyire szovjet utódállamok vannak. Fejlett nyugati ország, Olaszország elsőként a 18. helyen tűnik fel, aztán az Egyesült Államok (19.) és Spanyolország (20.) következik.

Az olyan lokális veszélyforrások, mint az USB, CD és DVD adathordozókon vagy más "offline" úton terjedő kártevők tekintetében Magyarország a globális rangsorban a 165. helyen áll, bár biztonságosnak még ez a helyezés sem nevezhető, hiszen a KSN-felhasználók 21,1 százalékát érte ilyen jellegű támadás az idei harmadik negyedévben. A lokális veszélyforrások listáját a 2012-es jelentésben olyan országok vezették, mint Banglades, Szudán, Malawi, Tanzánia és más fejletlenebb, főként afrikai országok. Aktív veszélyforrásként Magyarország szinte elenyésző szerepet játszik a kártevők globális terjesztésében.

A Kaspersky Lab védelmi rendszere a spamüzenetek azonosításakor regisztrálja az eredetországukat is. A július-szeptemberi periódusban a globális spamforgalomnak 0,09 százaléka származott Magyarországról, ami az 50. helyezésnek felel meg a ranglistán. A harmadik negyedévben a magyarországi KSN-felhasználókat érő támadások 0,16 százaléka származott magyarországi szerverekről. Magyarország ebben a tekintetben az idei harmadik negyedévben a 29. helyen állt a veszélyforrások globális rangsorában. A német Handelsblatt online kiadásának szintén a Kaspersky Labtól származó információi szerint a harmadik negyedévben az internetfelhasználókat érő támadások 13 százaléka származott németországi szerverekről. Németország így a kártevőket terjesztő webszerverek tekintetében a harmadik legveszélyesebb országnak számít a világon.

Németország így egy helyezést lépett előre, hiszen a 2012-es éves ranglistán az Egyesült Államok és Oroszország után a harmadik helyen még Hollandia állt a veszélyforrások rangsorában, Németország pedig a negyediken. Magyarország nem szerepelt a 20 vezető veszélyforrás között a 2012-es listán, a környező országok közül a Cseh Köztársaság (11.), Románia (14.) és Lengyelország (17.) viszont igen. A Kaspersky Lab a kiberbiztonsági bulletin globális adatokat és ranglistát is tartalmazó 2013. harmadik negyedévi számát novemberben hozza nyilvánosságra.