SG.hu
22 ezer hallgatónál tart a Cisco hálózati akadémiája
A végzettek mintegy fele informatikai és telekommunikációs területen helyezkedett el, de sokan dolgoznak az oktatásban, kereskedelemben illetve a gyártószektorban is.
Az idén 15 éves Cisco Hálózati Akadémia megbízásából kutatás készült, amely a hallgatók és oktatók elégedettsége mellett az elérhető minősítések piaci értékét vizsgálta. A felmérés keretében a Cisco azt is feltérképezte, hogy a program által kínált képesítések milyen mértékben járulnak hozzá a karriercélok eléréséhez, és a hallgatók milyen elképzelésekkel rendelkeznek a munkavállalással kapcsolatban. A feltett kérdések alapján az is kirajzolódott, hogy a hallgatók a képzés befejezése után milyen területen, milyen cégeknél találták meg számításaikat, és az akadémia hallgatói között létrejött kapcsolati háló mennyiben segíti az elhelyezkedést, a folyamatos szakmai fejlődést.
A hallgatók szerint a képzés magas színvonalú, gyakorlatorientált, a tananyag könnyen elsajátítható, az oktatók pedig mind elméleti, mind gyakorlati téren rendkívül felkészültek. Az akadémia oktatói szerint a program szakmailag világszínvonalat képvisel, gyakorlatorientált, és a piacon azonnal hasznosítható képzést nyújt, ezért a képzőhelyek túlnyomó többsége szívesen áldoz saját forrásból is a képzés színvonalának folyamatos fenntartására, emelésére. Az oktatók ugyanakkor felhívták a figyelmet az állami támogatások szükségességére annak érdekében, hogy a képzés minél szélesebb körhöz eljuthasson, ellensúlyozva mind a hazai, mind az európai IKT szektorban tapasztalható szakemberhiányt, valamint szem előtt tartva a technológia megállíthatatlan térnyerése miatt folyamatosan növekvő szakember-keresletet is.
Míg a nők aránya a végzett hallgatók körében 7,8%, addig a jelenlegi hallgatók viszonylatában már 11,5%, ami a Cisco törekvéseit tekintve pozitív változásnak tekinthető. Az is üdvözlendő, hogy a hallgatók lakóhely szerinti megoszlása nagy mértékben és egyre inkább kiegyenlített: míg a végzett hallgatók esetében a fővárosiak aránya 29,2%, a jelenlegi hallgatók vonatkozásában 21,5%, a kisvárosiak és falusiak aránya pedig 24,8 és 16,8%, illetve (a jelenlegi hallgatók esetében) már 27,7 és 22,5%, a társadalmi mobilizáció ügyét ezáltal is elősegítve. A Cisco Hálózati Akadémia végzett hallgatóinak több mint fele (51%) előzetes elvárásainak megfelelően nagyvállalatoknál kapott állást. A kisvállalkozások (18%) és a középvállalatok (16%) közel azonos súlyt képviselnek. Az akadémia volt hallgatóinak fele (50%) a képzést követően az IT és telekommunikációs szektorban helyezkedett el, de jelentős az oktatásban, a kereskedelemben és a gépgyártásban dolgozók aránya is.
Mint minden szakmai és üzleti területen, a megfelelő kapcsolati háló kiépítése és ápolása az IKT szektorban is fontos és hosszútávon számos előnyt biztosíthat. Az akadémia régebbi hallgatóinak majdnem 40%-a tartja legalább 1-2 fővel a kapcsolatot, közel 30%-a 3-5 volt hallgatótársával kommunikál rendszeresen, 12%-a pedig 6-10 fővel maradt kapcsolatban a képzés befejezését követően is. Körükben a legelterjedtebb kapcsolattartási a forma a közösségi oldalak használata, amelyet szorosan követ a személyes találkozás, de jelentős az e-mail-es és a telefonos kommunikáció is. A közösségek tagjai jellemzően szakmai programokra, bemutatókra járnak hallgatótársaikkal együtt, de a céglátogatások és a közösségépítő programok is népszerűek.
Az adatgyűjtés online kérdőív felvételével történt, amelyhez az adatbázist a Cisco Hálózati Akadémia biztosította. A kutatás három célcsoportra fókuszált: az akadémia jelenlegi és végzett hallgatóira, illetve oktatóira. A kérdőív kitöltése anonim és önkéntes alapon történt, a három célcsoport számára három különböző kérdőív készült. A kérdőívekre összességében közel 2 400-an válaszoltak.
Az idén 15 éves Cisco Hálózati Akadémia megbízásából kutatás készült, amely a hallgatók és oktatók elégedettsége mellett az elérhető minősítések piaci értékét vizsgálta. A felmérés keretében a Cisco azt is feltérképezte, hogy a program által kínált képesítések milyen mértékben járulnak hozzá a karriercélok eléréséhez, és a hallgatók milyen elképzelésekkel rendelkeznek a munkavállalással kapcsolatban. A feltett kérdések alapján az is kirajzolódott, hogy a hallgatók a képzés befejezése után milyen területen, milyen cégeknél találták meg számításaikat, és az akadémia hallgatói között létrejött kapcsolati háló mennyiben segíti az elhelyezkedést, a folyamatos szakmai fejlődést.
A hallgatók szerint a képzés magas színvonalú, gyakorlatorientált, a tananyag könnyen elsajátítható, az oktatók pedig mind elméleti, mind gyakorlati téren rendkívül felkészültek. Az akadémia oktatói szerint a program szakmailag világszínvonalat képvisel, gyakorlatorientált, és a piacon azonnal hasznosítható képzést nyújt, ezért a képzőhelyek túlnyomó többsége szívesen áldoz saját forrásból is a képzés színvonalának folyamatos fenntartására, emelésére. Az oktatók ugyanakkor felhívták a figyelmet az állami támogatások szükségességére annak érdekében, hogy a képzés minél szélesebb körhöz eljuthasson, ellensúlyozva mind a hazai, mind az európai IKT szektorban tapasztalható szakemberhiányt, valamint szem előtt tartva a technológia megállíthatatlan térnyerése miatt folyamatosan növekvő szakember-keresletet is.
Míg a nők aránya a végzett hallgatók körében 7,8%, addig a jelenlegi hallgatók viszonylatában már 11,5%, ami a Cisco törekvéseit tekintve pozitív változásnak tekinthető. Az is üdvözlendő, hogy a hallgatók lakóhely szerinti megoszlása nagy mértékben és egyre inkább kiegyenlített: míg a végzett hallgatók esetében a fővárosiak aránya 29,2%, a jelenlegi hallgatók vonatkozásában 21,5%, a kisvárosiak és falusiak aránya pedig 24,8 és 16,8%, illetve (a jelenlegi hallgatók esetében) már 27,7 és 22,5%, a társadalmi mobilizáció ügyét ezáltal is elősegítve. A Cisco Hálózati Akadémia végzett hallgatóinak több mint fele (51%) előzetes elvárásainak megfelelően nagyvállalatoknál kapott állást. A kisvállalkozások (18%) és a középvállalatok (16%) közel azonos súlyt képviselnek. Az akadémia volt hallgatóinak fele (50%) a képzést követően az IT és telekommunikációs szektorban helyezkedett el, de jelentős az oktatásban, a kereskedelemben és a gépgyártásban dolgozók aránya is.
Mint minden szakmai és üzleti területen, a megfelelő kapcsolati háló kiépítése és ápolása az IKT szektorban is fontos és hosszútávon számos előnyt biztosíthat. Az akadémia régebbi hallgatóinak majdnem 40%-a tartja legalább 1-2 fővel a kapcsolatot, közel 30%-a 3-5 volt hallgatótársával kommunikál rendszeresen, 12%-a pedig 6-10 fővel maradt kapcsolatban a képzés befejezését követően is. Körükben a legelterjedtebb kapcsolattartási a forma a közösségi oldalak használata, amelyet szorosan követ a személyes találkozás, de jelentős az e-mail-es és a telefonos kommunikáció is. A közösségek tagjai jellemzően szakmai programokra, bemutatókra járnak hallgatótársaikkal együtt, de a céglátogatások és a közösségépítő programok is népszerűek.
Az adatgyűjtés online kérdőív felvételével történt, amelyhez az adatbázist a Cisco Hálózati Akadémia biztosította. A kutatás három célcsoportra fókuszált: az akadémia jelenlegi és végzett hallgatóira, illetve oktatóira. A kérdőív kitöltése anonim és önkéntes alapon történt, a három célcsoport számára három különböző kérdőív készült. A kérdőívekre összességében közel 2 400-an válaszoltak.