MTI
Túl kevés a digitális eszköz az oktatásban
Az innováció és a digitális készségek fejlesztése terén az eddiginél több erőfeszítést tart szükségesnek az Európai Bizottság az iskolai és az egyetemi oktatás terén - derül ki az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény "Megnyíló oktatás" című, szerdán ismertetett kezdeményezéséből.
A brüsszeli közleményben ismertetett uniós statisztikai adatok szerint a kilenc évesnél fiatalabb tanulók több mint 60 százaléka még ma sem találkozik az iskolai oktatás keretében digitális oktatási eszközökkel. Az uniós országok diákjainak 50-80 százaléka soha nem használ digitális tankönyvet, gyakorló szoftvereket, interneten nézhető, illetve letölthető tananyagokat, szimulációs vagy oktató játékokat. Az alap- és középfokú képzésben dolgozó tanárok többsége saját bevallása szerint "nem mozog magabiztosan" a digitális világban, nem tudja hatékonyan tanítani a digitális készségeket.
A lett, litván és cseh tanulóknak van a legjobb - 90 százalékosnál nagyobb - esélyük arra, hogy az iskolában internetes hozzáférésük legyen. Ez kétszer annyi, mint görög vagy horvát társaik esetében. A digitális átállás a felsőoktatást is kihívások elé állítja - hangsúlyozza az Európai Bizottság. Előrejelzése szerint a következő évtizedben jelentős mértékben nőni fog a diákok száma, és az egyetemeknek korszerűsíteniük kell hagyományos oktatási módszereiket, a személyes jelenlétet kombinálniuk kell az online oktatási módszerekkel. Ilyen például a "nyitott online tömegkurzusok" (angol rövidítéssel: MOOC) szervezése. Annak keretében a diákok bárhol, bármikor és bármilyen eszközzel hozzáférhetnek az oktatáshoz. Számos egyetem még nem készült fel erre a váltásra - figyelmeztetett az uniós intézmény.
A közleményben Andrula Vasziliu oktatásügyi EU-biztos felhívta a figyelmet arra: az oktatási terület "drasztikus" változáson megy át, és a úgynevezett nyílttechnológia-alapú oktatás rövidesen minden korosztályban "nemcsak hasznos, hanem egyenesen megkerülhetetlen lesz". Neelie Kroes, aki az Európai Bizottság alelnökeként a digitális ügyekért felel, azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ra az EU-ban minden osztályteremben legyenek digitális eszközök. "Az oktatásnak követnie kell a való életet; nem válhat valamiféle párhuzamos univerzummá. A fiatalok életük minden területén élni akarnak a digitális technológia lehetőségeivel. Szükségük van a digitális készségekre ahhoz, hogy munkát kapjanak. Minden iskolának és egyetemnek - és nem csak néhánynak - ezt a realitást kell tükröznie" - emelte ki.
A "Megnyíló oktatás" cselekvési tervhez kapcsolódó kezdeményezések az EU oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramja, az "Erasmus plusz", az új kutatási és innovációs program, a Horizont 2020, valamint az uniós strukturális alapok finanszírozásával valósulnak meg. Az "Erasmus plusz" finanszírozza például az oktatási szolgáltatóknak a technológiai váltáshoz igazított üzleti modelljeit, illetve támogatja az oktatók továbbképzését nyílt online kurzusok keretében. Minden, az "Erasmus plusz" program támogatásával kidolgozott segédanyag nyílt felhasználási engedélyekkel szabadon hozzáférhető lesz a nagyközönségnek.
A brüsszeli közleményben ismertetett uniós statisztikai adatok szerint a kilenc évesnél fiatalabb tanulók több mint 60 százaléka még ma sem találkozik az iskolai oktatás keretében digitális oktatási eszközökkel. Az uniós országok diákjainak 50-80 százaléka soha nem használ digitális tankönyvet, gyakorló szoftvereket, interneten nézhető, illetve letölthető tananyagokat, szimulációs vagy oktató játékokat. Az alap- és középfokú képzésben dolgozó tanárok többsége saját bevallása szerint "nem mozog magabiztosan" a digitális világban, nem tudja hatékonyan tanítani a digitális készségeket.
A lett, litván és cseh tanulóknak van a legjobb - 90 százalékosnál nagyobb - esélyük arra, hogy az iskolában internetes hozzáférésük legyen. Ez kétszer annyi, mint görög vagy horvát társaik esetében. A digitális átállás a felsőoktatást is kihívások elé állítja - hangsúlyozza az Európai Bizottság. Előrejelzése szerint a következő évtizedben jelentős mértékben nőni fog a diákok száma, és az egyetemeknek korszerűsíteniük kell hagyományos oktatási módszereiket, a személyes jelenlétet kombinálniuk kell az online oktatási módszerekkel. Ilyen például a "nyitott online tömegkurzusok" (angol rövidítéssel: MOOC) szervezése. Annak keretében a diákok bárhol, bármikor és bármilyen eszközzel hozzáférhetnek az oktatáshoz. Számos egyetem még nem készült fel erre a váltásra - figyelmeztetett az uniós intézmény.
A közleményben Andrula Vasziliu oktatásügyi EU-biztos felhívta a figyelmet arra: az oktatási terület "drasztikus" változáson megy át, és a úgynevezett nyílttechnológia-alapú oktatás rövidesen minden korosztályban "nemcsak hasznos, hanem egyenesen megkerülhetetlen lesz". Neelie Kroes, aki az Európai Bizottság alelnökeként a digitális ügyekért felel, azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ra az EU-ban minden osztályteremben legyenek digitális eszközök. "Az oktatásnak követnie kell a való életet; nem válhat valamiféle párhuzamos univerzummá. A fiatalok életük minden területén élni akarnak a digitális technológia lehetőségeivel. Szükségük van a digitális készségekre ahhoz, hogy munkát kapjanak. Minden iskolának és egyetemnek - és nem csak néhánynak - ezt a realitást kell tükröznie" - emelte ki.
A "Megnyíló oktatás" cselekvési tervhez kapcsolódó kezdeményezések az EU oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramja, az "Erasmus plusz", az új kutatási és innovációs program, a Horizont 2020, valamint az uniós strukturális alapok finanszírozásával valósulnak meg. Az "Erasmus plusz" finanszírozza például az oktatási szolgáltatóknak a technológiai váltáshoz igazított üzleti modelljeit, illetve támogatja az oktatók továbbképzését nyílt online kurzusok keretében. Minden, az "Erasmus plusz" program támogatásával kidolgozott segédanyag nyílt felhasználási engedélyekkel szabadon hozzáférhető lesz a nagyközönségnek.