Napi Online
Magyarország le van maradva a HD-televíziózásban
Bár a technológia Magyarországon is adott, mégis jelentősen le vagyunk maradva a nagy felbontású, tűéles, úgynevezett HD-televíziózásban a szomszédos országoktól − nyilatkozta Vantsa László, a Discovery Networks CEEMEA Magyarországért, Csehországért és Szlovákiáért felelős kereskedelmi, terjesztési igazgatója.
Az utóbbi időben a közbeszéd fókuszába került a hd techológia, de mennyire elterjedt ez Magyarországon, illetve a régióban?
− A gyakorlati tapasztalataim alapján a csoporthoz (Discovery Networks CEEMEA) tartozó lengyel piac talán az egyik legversenyképesebb és a média szempontjából a legszínesebb európai szinten. Lengyelországban közel negyven hd-csatorna van jelen, míg Magyarországon körülbelül 15. A lengyel piacon a hd-csatornák jóval elterjedtebbek, mert akár az alap-, akár a bővített kínálatban is megtalálhatóak, míg nálunk általában tematikus kis csomagba teszik ezeket a műsorterjesztők. Ez az egyik oka annak, hogy miért nem terjed jobban Magyarországon a hd-tartalom. Igazság szerint ez "tojás-tyúk" probléma. A terjesztők − a kábeltévés, a műholdas és iptv-társaságok − a piaci körülmények miatt nem tudják növelni a szolgáltatás árát, márpedig a hd technológia és a hd-kompatíbilis set-top-box kihelyezése az ügyfélhez többletköltséggel jár számukra.
Ezeket a költségeket megpróbálják áthárítani az előfizetőkre, de a gazdasági helyzet miatt kénytelenek a hd-csatornákat tematikus csomagokban kínálni, nem pedig az alap- vagy bővített csomagokban, hiszen az utóbbiakban nem tudják a szükséges mértékben növelni a díjakat. Ez a helyzet pedig azért alakult ki, mert a műsorszolgáltatók nem tudnak olyan kedvező árakat kínálni a tartalomszállítóknak, mint ha alap- és bővített csomagban terjesztenék azokat. A kisebb csomagnak kisebb a terjesztettsége is, ezért itt magasabb a műsorszolgáltatói ár. Ezzel szemben szélesebb terjesztésben csökkenteni lehetne a hd-tarifákat.
Lengyelországban tehát nagyon elterjedt a hd, és mi jellemzi a szomszédos országok piacát?
− A lengyelországi hd-piac színesebb és magasabb szinten áll, mint a magyar, de a hd-televíziós csatornák elterjedését tekintve a cseh és a szlovák piac is előttünk jár. Nem technológiai vonatkozásban, hanem terjesztettségben. A cseh piacon is létezik az alap- és bővített kínálatban hd-csatorna. Romániában hasonló piaci képről beszélhetünk, mint hazánkban.
A hd technológia indulásában is volt különbség az országok között?
− Lengyelországban hozzánk képest mintegy két évvel korábban indult a hd-szolgáltatás. A cseh piacon nagyságrendileg velünk egy időben jelentek meg ezek a csatornák, de ott is más az érzékenysége és a fogadtatása a hd-csatornáknak.
Mitől? Mi kevésbé vagyunk érzékenyek a minőségre?
− Magyarországon az analóg kábeltechnológia is rendkívül erős és jó minőségű analóg jelet továbbít a képernyőig. A magyar piac tehát nagyon jó technológiai alappal rendelkezik, s ennek eredménye, hogy a digitális váltás nem jelent olyan nagy különbséget a néző szemének, ha a különböző előfizetői szokásokat, igényeket hasonlítjuk össze. Azokban az országokban viszont, ahol gyengébb az analóg jel, óriási a váltás a digitális jelre, és szintén jelentős különbség érzékelhető a hd felbontásnál.
Miután ma már szinte kizárólag hd-képességű képernyők kaphatók, így ez a technológia terjed a háztartásokban. A kérdés az, hogy a hd-képességű televíziókon az egyes országokban milyen tartalmat lehet megjeleníteni. Amíg a hd-kínálat szűk és nehezen elérhető, addig nem várható, hogy a hd úgy terjed, mint akár a környező országokban. A lengyel piacon például már a hosszú távú tervek között az is felmerülhet, hogy a Discovery Network már csak hd-ben adja a zászlóshajó csatornáinkat, például a Discovery Channelt vagy a TLC-t az operátoroknak, és azt juttatjuk el az előfizetőknek. A magyar piacon egyelőre ez még nem szerepel a tervek között.
Hogyan áll össze a Discovery Networks magyar piacra szánt portfóliója?
− Cégünk portfólióban gondolkodik, ahol az egyes csatornák kiegészítői egymásnak, hiszen más és más célcsoportot hivatottak megcélozni. A választékunkban hat sd (normál, "Standard Definition") csatorna található és két hd-csatornát kínálunk: a Discovery HD Showcase válogatást kínál a teljes portfólió legjobb, eredetileg is hd-ben készült alkotásaiból. A csatorna programkínálatában megtalálhatóak a tudomány és technika, életstílus, kultúra és utazás témakörét feldolgozó filmek, természetfilmek és autós műsorok. A jelenleg elérhető másik hd-csatornánk az Animal Planet HD, ami tartalmában is különbözik a standard Animal Planet csatornától és ami teljes moziélményt biztosít.
A képi és hangzásvilág közelebb hozza a nézőket a vadvilághoz, bemutatja az igazi természetet. Vannak olyan konkurens vagy a magyar piacon is elérhető csatornák, amelyek mind sd, mind pedig hd verzióval (simulcastban) megjelennek a piacon, és ennek megfelelően képzik áraikat. Mi még nem látjuk ennek szükségét, sem a piacát. Inkább a legjobb programokat válogatjuk össze és ezek segítségével nyújtunk valódi tartalmi élményt a hd-csatornáinkon.
Összefoglalva: nem tűnik nagyon optimistának a magyar hd-piaccal kapcsolatban.
− Valóban, az előbbiek miatt a lengyel piacon sokkal nagyobb fejlődési lehetőséget látok. Míg például Lengyelországban a digitális technológiai vívmányoknak köszönhetően számos partnerrel már különböző addicionális digitális jogosítványokról beszélgetünk, addig a magyar piacon csak három nagy partnerrel − UPC, Magyar Telekom és Invitel − tárgyalunk ilyenekről. A visszapörgethető műsorra, az archív műsorokból való válogatás lehetőségére, a lekérhető tartalmak elérhetőségére még nagyon minimálisak az igények Magyarországon. Nekünk az a feladatunk, hogy a tartalom lehetőleg mindenfajta platformon meg tudjon jelenni, és különböző üzleti modellek alapján próbáljon árbevételt generálni a cég számára.
Hogyan tud árbevételt generálni egy olyan tematikus csatorna, mint a Discovery egy olyan piacon, ahol mellette még körülbelül száz magyar nyelvű adó létezik?
− Azt gondolom, hogy ennyi csatornára nincs valós igény. Ami a magyar nyelvű adást illeti, állítható, hogy Magyarországon kiváló a szinkron, de a véleményem szerint társadalmi, edukációs szempontból nem jó, hogy ilyen sok a magyar nyelvű csatorna. Előnyösebb lenne, ha feliratozással vagy alámondással készülnének, mint számos más európai országban, de sajnos ilyen csatornákra nálunk nincs előfizetői igény. Két piacot különböztethetünk meg: a terjesztési és a televíziós reklámpiacot. Vannak olyan kereskedelmi csatornák, amelyek elsősorban a televíziós reklámárbevétel maximalizálására törekszenek és ennek során − a jogi keretek között − többféle módon próbálják a piac adta lehetőségeket kihasználni. Számukra tehát a reklámidő és a reklámidő értéke a legfontosabb, és a hirdetések közötti részt tartalommal töltik fel.
A másik szemlélet pedig − ez inkább a tematikus csatornákra vonatkozik −, hogy tartalmakat gyártanak vagy vásárolnak, és műsorjogdíjat szednek a terjesztésből. Ha egy csatorna érett a piacon és jó a nézettsége, elkezdhet reklámot értékesíteni. Mi ilyenek vagyunk: igyekszünk mindkét árbevételi lehetőséget kiaknázni, nem csak a hazai, de a nemzetközi piacokon is.
Az utóbbi időben a közbeszéd fókuszába került a hd techológia, de mennyire elterjedt ez Magyarországon, illetve a régióban?
− A gyakorlati tapasztalataim alapján a csoporthoz (Discovery Networks CEEMEA) tartozó lengyel piac talán az egyik legversenyképesebb és a média szempontjából a legszínesebb európai szinten. Lengyelországban közel negyven hd-csatorna van jelen, míg Magyarországon körülbelül 15. A lengyel piacon a hd-csatornák jóval elterjedtebbek, mert akár az alap-, akár a bővített kínálatban is megtalálhatóak, míg nálunk általában tematikus kis csomagba teszik ezeket a műsorterjesztők. Ez az egyik oka annak, hogy miért nem terjed jobban Magyarországon a hd-tartalom. Igazság szerint ez "tojás-tyúk" probléma. A terjesztők − a kábeltévés, a műholdas és iptv-társaságok − a piaci körülmények miatt nem tudják növelni a szolgáltatás árát, márpedig a hd technológia és a hd-kompatíbilis set-top-box kihelyezése az ügyfélhez többletköltséggel jár számukra.
Ezeket a költségeket megpróbálják áthárítani az előfizetőkre, de a gazdasági helyzet miatt kénytelenek a hd-csatornákat tematikus csomagokban kínálni, nem pedig az alap- vagy bővített csomagokban, hiszen az utóbbiakban nem tudják a szükséges mértékben növelni a díjakat. Ez a helyzet pedig azért alakult ki, mert a műsorszolgáltatók nem tudnak olyan kedvező árakat kínálni a tartalomszállítóknak, mint ha alap- és bővített csomagban terjesztenék azokat. A kisebb csomagnak kisebb a terjesztettsége is, ezért itt magasabb a műsorszolgáltatói ár. Ezzel szemben szélesebb terjesztésben csökkenteni lehetne a hd-tarifákat.
Lengyelországban tehát nagyon elterjedt a hd, és mi jellemzi a szomszédos országok piacát?
− A lengyelországi hd-piac színesebb és magasabb szinten áll, mint a magyar, de a hd-televíziós csatornák elterjedését tekintve a cseh és a szlovák piac is előttünk jár. Nem technológiai vonatkozásban, hanem terjesztettségben. A cseh piacon is létezik az alap- és bővített kínálatban hd-csatorna. Romániában hasonló piaci képről beszélhetünk, mint hazánkban.
A hd technológia indulásában is volt különbség az országok között?
− Lengyelországban hozzánk képest mintegy két évvel korábban indult a hd-szolgáltatás. A cseh piacon nagyságrendileg velünk egy időben jelentek meg ezek a csatornák, de ott is más az érzékenysége és a fogadtatása a hd-csatornáknak.
Mitől? Mi kevésbé vagyunk érzékenyek a minőségre?
− Magyarországon az analóg kábeltechnológia is rendkívül erős és jó minőségű analóg jelet továbbít a képernyőig. A magyar piac tehát nagyon jó technológiai alappal rendelkezik, s ennek eredménye, hogy a digitális váltás nem jelent olyan nagy különbséget a néző szemének, ha a különböző előfizetői szokásokat, igényeket hasonlítjuk össze. Azokban az országokban viszont, ahol gyengébb az analóg jel, óriási a váltás a digitális jelre, és szintén jelentős különbség érzékelhető a hd felbontásnál.
Miután ma már szinte kizárólag hd-képességű képernyők kaphatók, így ez a technológia terjed a háztartásokban. A kérdés az, hogy a hd-képességű televíziókon az egyes országokban milyen tartalmat lehet megjeleníteni. Amíg a hd-kínálat szűk és nehezen elérhető, addig nem várható, hogy a hd úgy terjed, mint akár a környező országokban. A lengyel piacon például már a hosszú távú tervek között az is felmerülhet, hogy a Discovery Network már csak hd-ben adja a zászlóshajó csatornáinkat, például a Discovery Channelt vagy a TLC-t az operátoroknak, és azt juttatjuk el az előfizetőknek. A magyar piacon egyelőre ez még nem szerepel a tervek között.
Hogyan áll össze a Discovery Networks magyar piacra szánt portfóliója?
− Cégünk portfólióban gondolkodik, ahol az egyes csatornák kiegészítői egymásnak, hiszen más és más célcsoportot hivatottak megcélozni. A választékunkban hat sd (normál, "Standard Definition") csatorna található és két hd-csatornát kínálunk: a Discovery HD Showcase válogatást kínál a teljes portfólió legjobb, eredetileg is hd-ben készült alkotásaiból. A csatorna programkínálatában megtalálhatóak a tudomány és technika, életstílus, kultúra és utazás témakörét feldolgozó filmek, természetfilmek és autós műsorok. A jelenleg elérhető másik hd-csatornánk az Animal Planet HD, ami tartalmában is különbözik a standard Animal Planet csatornától és ami teljes moziélményt biztosít.
A képi és hangzásvilág közelebb hozza a nézőket a vadvilághoz, bemutatja az igazi természetet. Vannak olyan konkurens vagy a magyar piacon is elérhető csatornák, amelyek mind sd, mind pedig hd verzióval (simulcastban) megjelennek a piacon, és ennek megfelelően képzik áraikat. Mi még nem látjuk ennek szükségét, sem a piacát. Inkább a legjobb programokat válogatjuk össze és ezek segítségével nyújtunk valódi tartalmi élményt a hd-csatornáinkon.
Összefoglalva: nem tűnik nagyon optimistának a magyar hd-piaccal kapcsolatban.
− Valóban, az előbbiek miatt a lengyel piacon sokkal nagyobb fejlődési lehetőséget látok. Míg például Lengyelországban a digitális technológiai vívmányoknak köszönhetően számos partnerrel már különböző addicionális digitális jogosítványokról beszélgetünk, addig a magyar piacon csak három nagy partnerrel − UPC, Magyar Telekom és Invitel − tárgyalunk ilyenekről. A visszapörgethető műsorra, az archív műsorokból való válogatás lehetőségére, a lekérhető tartalmak elérhetőségére még nagyon minimálisak az igények Magyarországon. Nekünk az a feladatunk, hogy a tartalom lehetőleg mindenfajta platformon meg tudjon jelenni, és különböző üzleti modellek alapján próbáljon árbevételt generálni a cég számára.
Hogyan tud árbevételt generálni egy olyan tematikus csatorna, mint a Discovery egy olyan piacon, ahol mellette még körülbelül száz magyar nyelvű adó létezik?
− Azt gondolom, hogy ennyi csatornára nincs valós igény. Ami a magyar nyelvű adást illeti, állítható, hogy Magyarországon kiváló a szinkron, de a véleményem szerint társadalmi, edukációs szempontból nem jó, hogy ilyen sok a magyar nyelvű csatorna. Előnyösebb lenne, ha feliratozással vagy alámondással készülnének, mint számos más európai országban, de sajnos ilyen csatornákra nálunk nincs előfizetői igény. Két piacot különböztethetünk meg: a terjesztési és a televíziós reklámpiacot. Vannak olyan kereskedelmi csatornák, amelyek elsősorban a televíziós reklámárbevétel maximalizálására törekszenek és ennek során − a jogi keretek között − többféle módon próbálják a piac adta lehetőségeket kihasználni. Számukra tehát a reklámidő és a reklámidő értéke a legfontosabb, és a hirdetések közötti részt tartalommal töltik fel.
A másik szemlélet pedig − ez inkább a tematikus csatornákra vonatkozik −, hogy tartalmakat gyártanak vagy vásárolnak, és műsorjogdíjat szednek a terjesztésből. Ha egy csatorna érett a piacon és jó a nézettsége, elkezdhet reklámot értékesíteni. Mi ilyenek vagyunk: igyekszünk mindkét árbevételi lehetőséget kiaknázni, nem csak a hazai, de a nemzetközi piacokon is.