Szekeres Viktor
Mr. és Mrs. Smith - Bérgyilkosok ha találkoznak
Angelina Jolie és Brad Pitt főszereplésével bemutatásra került a nyár bulvárfilmje, amely sok akciót ígér, de az ígéretek beváltatlanok maradnak.
Hasonlóan a nyár eddigi másik két szuperfilmjéhez (Világok Harca - Tom Cruise, Batman: Kezdődik! - Katie Holmes) a Mr. és Mrs. Smith is jól megalapozta első napos/hetes nézettségét azzal, hogy mindenféle jól eladható sztorit kreált, a később össsze is boronált sztárok köré. Úgy tűnik, az előbb említett filmeket is tekintve, hogy ez mostanában tendenciává válik, ami sajnos újabb jele annak, hogy a film szerepe erőteljesen leértékelődik és immáron valóban igazi áruvá silányul.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Alapvetően a logika érthető is valahol (és a naiv ember azzal nyugtatja magát, hogy az ezen filmek profitjából a stúdió majd sok kis és független filmet képes végre finanszírozni), de mégis rossz szájízzel ül be az ember az ilyen filmekre, hisz cselekedetével akarva-akaratlanul is konzumzombivá, a marketing áldozatává silányul. Ilyenkor sajnos már senki nem hiszi el, hogy nem Angelina Jolie és Brad Pitt hetyegésére kíváncsi, hanem mondjuk Doug Liman rendező (eddig teljesítménye három igényes film: Bárbarátok, Nyomás!, A Bourne-rejtély) színészvezetésére vagy Simon Kinberg (xXx2 - A következő fokozat) forgatókönyvére.
Az idősebbek és Alfred Hitchcock rajongói a cím hallatán azonnal húzni kezdhetik a szájukat, hiszen a Mester ugyanezen a címen (magyarul: Végre egy jó házasság) már kijött 1941-ben egy filmmel, de sajnos/szerencsére a két alkotásnak a címükön kívül semmi közük egymáshoz.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Az idei Mr. és Mrs. Smith-ben - talán le sem kell írni - de a két Smith öt vagy hat éve kezdődött románcát egy házassági hűségesküvel pecsételte meg és azóta is jól elvannak, bár az utóbbi időben egyre jobban elhidegülnek egymástól. Ebbe a szituációba csap bele a ménkű, miszerint kiderül (azon nézők számára, akik csukott szemmel és bulvár- valamint mozielőzetes-mentesen élik mindennapjaikat), hogy a két hős egy-egy titkosügynök, kvázi bérgyilkos civil foglalkozására nézve, akik hogy-hogynem egyszercsak egy balul sikerült akció után azt a parancsot kapják, hogy likvidálniuk kell a másikat.
A konfliktus vázolva ígéretesnek is tűnhet, ha az ember bele nem gondol abba, hogy vajon miképpen lehet érdekessé tenni egy filmet 100 percig, amiben két ember ki akarja nyírni egymást. A válasz egyszerű: sehogy. Az alkotók is tudták ezt, ezért inkább nem a színészek megölésére koncentráltak, hanem maguknak a karakterek felépítésére (hurrá, egy dimenziósakból másfelesek lettek), valamint egy teljes mértékben elhanyagolható kerettörténet kialakítására (feltűnnek még a filmben: Vince Vaughn (Csak lazán, Kidobós: Sok flúg disznót győz és Adam Brody (Narancsvidék) is).
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Az egész végeredménye az lett, hogy az eredetileg akciófilmnek tervezett mű romantikus komédiává fejlődött/silányult, ami a két sztár nagyon is élvezetes csipkelődésére épül, valamint valóban érdekes együttélési kérdéseket feszeget és problémákat keres egyes házassági gondokra. A baj ezzel csak az, hogy az ilyen mellékágakat nem lehet teljesen kibontani, így ez a rész kidolgozatlansága miatt inkább csak toldaléknak tűnik .
A film nagy erénye mindenféleképpen a két sztár, főleg azok közös játéka. Mind Angelina Jolie, mind Brad Pitt láthatóan nagy kedvvel marja/lövi/üti egymást, hogy unos-untalan egymás karjaiban kössenek ki. Az már egy ilyen nyári moziban úgy tűnik másodlagos, hogy emellé egy történetet is kellett volna kerekíteni, hiszen csak arra kapunk példát, hogy miképpen is lehet egy forgatókönyvet úgy megírni, hogy a fordulatoknak, meglepetéseknek a leghalványabb árnyékát is elkerülje a történet.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Summa summarum, a Mr. és Mr. Smith mindenféleképpen nagy csalódás, de csakis olyan értelemben, hogy sokan biztos, hogy teljesen mást várnak a filmtől. Akik párjukkal szeretnének elmenni egy filmre, azok a komor Batman-film helyett nyugodtan válasszák Jolie-t és Pitt-et, hiszen kettesben mégis csak egy romantikus limonádé esik a legjobban a nyári hőségben, és a film végén (antiszociálisabbak a közepén) frankón meg lehet beszélni, hogy ki kinek szurkolt.
Az akciófilmek rajongói persze azért ne kámpicsorodjanak el, mert nekik csak a hosszúra nyúlt felvezetést kell kivárniuk ahhoz, hogy pár adrenalin-növelő jelenetben gyönyörködjenek, végigizguljanak egy fenemód jól sikerült autós üldözést és megcsodáljanak egy vágás nélkül felvett, lassított, de nagyon látványos tűzpárbajt.
Hasonlóan a nyár eddigi másik két szuperfilmjéhez (Világok Harca - Tom Cruise, Batman: Kezdődik! - Katie Holmes) a Mr. és Mrs. Smith is jól megalapozta első napos/hetes nézettségét azzal, hogy mindenféle jól eladható sztorit kreált, a később össsze is boronált sztárok köré. Úgy tűnik, az előbb említett filmeket is tekintve, hogy ez mostanában tendenciává válik, ami sajnos újabb jele annak, hogy a film szerepe erőteljesen leértékelődik és immáron valóban igazi áruvá silányul.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Alapvetően a logika érthető is valahol (és a naiv ember azzal nyugtatja magát, hogy az ezen filmek profitjából a stúdió majd sok kis és független filmet képes végre finanszírozni), de mégis rossz szájízzel ül be az ember az ilyen filmekre, hisz cselekedetével akarva-akaratlanul is konzumzombivá, a marketing áldozatává silányul. Ilyenkor sajnos már senki nem hiszi el, hogy nem Angelina Jolie és Brad Pitt hetyegésére kíváncsi, hanem mondjuk Doug Liman rendező (eddig teljesítménye három igényes film: Bárbarátok, Nyomás!, A Bourne-rejtély) színészvezetésére vagy Simon Kinberg (xXx2 - A következő fokozat) forgatókönyvére.
Az idősebbek és Alfred Hitchcock rajongói a cím hallatán azonnal húzni kezdhetik a szájukat, hiszen a Mester ugyanezen a címen (magyarul: Végre egy jó házasság) már kijött 1941-ben egy filmmel, de sajnos/szerencsére a két alkotásnak a címükön kívül semmi közük egymáshoz.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Az idei Mr. és Mrs. Smith-ben - talán le sem kell írni - de a két Smith öt vagy hat éve kezdődött románcát egy házassági hűségesküvel pecsételte meg és azóta is jól elvannak, bár az utóbbi időben egyre jobban elhidegülnek egymástól. Ebbe a szituációba csap bele a ménkű, miszerint kiderül (azon nézők számára, akik csukott szemmel és bulvár- valamint mozielőzetes-mentesen élik mindennapjaikat), hogy a két hős egy-egy titkosügynök, kvázi bérgyilkos civil foglalkozására nézve, akik hogy-hogynem egyszercsak egy balul sikerült akció után azt a parancsot kapják, hogy likvidálniuk kell a másikat.
A konfliktus vázolva ígéretesnek is tűnhet, ha az ember bele nem gondol abba, hogy vajon miképpen lehet érdekessé tenni egy filmet 100 percig, amiben két ember ki akarja nyírni egymást. A válasz egyszerű: sehogy. Az alkotók is tudták ezt, ezért inkább nem a színészek megölésére koncentráltak, hanem maguknak a karakterek felépítésére (hurrá, egy dimenziósakból másfelesek lettek), valamint egy teljes mértékben elhanyagolható kerettörténet kialakítására (feltűnnek még a filmben: Vince Vaughn (Csak lazán, Kidobós: Sok flúg disznót győz és Adam Brody (Narancsvidék) is).
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Az egész végeredménye az lett, hogy az eredetileg akciófilmnek tervezett mű romantikus komédiává fejlődött/silányult, ami a két sztár nagyon is élvezetes csipkelődésére épül, valamint valóban érdekes együttélési kérdéseket feszeget és problémákat keres egyes házassági gondokra. A baj ezzel csak az, hogy az ilyen mellékágakat nem lehet teljesen kibontani, így ez a rész kidolgozatlansága miatt inkább csak toldaléknak tűnik .
A film nagy erénye mindenféleképpen a két sztár, főleg azok közös játéka. Mind Angelina Jolie, mind Brad Pitt láthatóan nagy kedvvel marja/lövi/üti egymást, hogy unos-untalan egymás karjaiban kössenek ki. Az már egy ilyen nyári moziban úgy tűnik másodlagos, hogy emellé egy történetet is kellett volna kerekíteni, hiszen csak arra kapunk példát, hogy miképpen is lehet egy forgatókönyvet úgy megírni, hogy a fordulatoknak, meglepetéseknek a leghalványabb árnyékát is elkerülje a történet.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Summa summarum, a Mr. és Mr. Smith mindenféleképpen nagy csalódás, de csakis olyan értelemben, hogy sokan biztos, hogy teljesen mást várnak a filmtől. Akik párjukkal szeretnének elmenni egy filmre, azok a komor Batman-film helyett nyugodtan válasszák Jolie-t és Pitt-et, hiszen kettesben mégis csak egy romantikus limonádé esik a legjobban a nyári hőségben, és a film végén (antiszociálisabbak a közepén) frankón meg lehet beszélni, hogy ki kinek szurkolt.
Az akciófilmek rajongói persze azért ne kámpicsorodjanak el, mert nekik csak a hosszúra nyúlt felvezetést kell kivárniuk ahhoz, hogy pár adrenalin-növelő jelenetben gyönyörködjenek, végigizguljanak egy fenemód jól sikerült autós üldözést és megcsodáljanak egy vágás nélkül felvett, lassított, de nagyon látványos tűzpárbajt.