Berta Sándor
Microsoft-szabadalom a VoIP-kommunikáció lehallgatására
Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a Microsoft lehetővé akarja tenni a hatóságok számára a Skype és más internetes telefonszolgáltatások segítségével folytatott beszélgetések lehallgatását.
Előbb a Computerworld, majd a The Inquirer írt arról a szabadalomról, amely néhány nappal ezelőtt vált elérhetővé. A dokumentumot még 2009 decemberében regisztráltatta az amerikai szabadalmi hivatalnál a társaság és kifejezetten az internetes telefonszolgáltatásokhoz használható lehallgatási módszert írt le benne.
A módszer lényege, hogy úgynevezett Recording Agent szoftverek segítségével lehallgathatók, ellenőrizhetők, rögzíthetők és eltárolhatók a Skype és más VoIP-szolgáltatók hálózatában folytatott beszélgetések. Ezeket a programokat el lehet rejteni akár egy routerben, egy hívó-szerverben vagy egy szervezet belső hálózatában is. A Recording Agent akár egy olyan szoftvermodul is lehet, amely a telefon-szerver és a hálózat közötti forgalmat figyeli. A Microsoft ugyanakkor azt a lehetőséget nem tüntette fel, hogy miként lehet egy ilyen különleges alkalmazást elrejteni a VoIP-kliensekben.
A szabadalmat 20,110,153,809-es szám alatt jegyezték be és június 23-án, vagyis egy hónappal a Skype felvásárlása után hagyta jóvá az amerikai szabadalmi hivatal. A vállalat ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a technológiát kizárólag a bűnüldöző hatóságok kérésére adják át. Azt ugyanakkor nem lehet tudni, hogy a Skype vagy más VoIP-programok klienseiben elhelyeztek-e már ilyen lehallgatási modulokat, vagy sem.
Michael Froomkin, a Miami Egyetem Jogi Iskolájának professzora szerint a szabadalom arra utal, hogy a Microsoft szeretné a Skype-ot a Communications Assistance for Law Enforcement Act (CALEA) nevű törvény előírásainak megfelelő szolgáltatássá tenni. Mindez azonban közel sem jelent jót. Froomkin közölte: "Ha FBI-baráttá tesznek egy kommunikációs technológiát az egyben azt is jelenti, hogy diktátorbaráttá is teszik. Mindez pedig nem túl jó hír, különösen az arab országokban végbement tavaszi események tükrében. A mai napig nem lehet teljes mértékben tudni, hogy a Skype milyen elven vagy milyen titkosítással dolgozik."
A szabadalomnak egyáltalán nem örült Jeffrey Chester, a Center for Digital Democracy ügyvezető igazgatója sem, mivel úgy vélte: az óriáscég a megoldást felhasználhatja a mobil hirdetési rendszerekhez éppúgy, mint a felhasználói profilok elkészítésére. A Microsoft ugyanakkor egyelőre nem akarta kommentálni a hírt és a kritikákat.
A Vedomosztyi nevű orosz lap június közepén azt írta, hogy a tengerentúli társaság kész átadni az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) az általa májusban felvásárolt Skype titkosítási algoritmusát. Amennyiben ez megvalósul, úgy a helyi hatóságok belehallgathatnának az internetezők telefonbeszélgetéseibe. A Microsoft várhatóan a Skype felvásárlásának lezárulta után nyújtja át a programkódot.
Előbb a Computerworld, majd a The Inquirer írt arról a szabadalomról, amely néhány nappal ezelőtt vált elérhetővé. A dokumentumot még 2009 decemberében regisztráltatta az amerikai szabadalmi hivatalnál a társaság és kifejezetten az internetes telefonszolgáltatásokhoz használható lehallgatási módszert írt le benne.
A módszer lényege, hogy úgynevezett Recording Agent szoftverek segítségével lehallgathatók, ellenőrizhetők, rögzíthetők és eltárolhatók a Skype és más VoIP-szolgáltatók hálózatában folytatott beszélgetések. Ezeket a programokat el lehet rejteni akár egy routerben, egy hívó-szerverben vagy egy szervezet belső hálózatában is. A Recording Agent akár egy olyan szoftvermodul is lehet, amely a telefon-szerver és a hálózat közötti forgalmat figyeli. A Microsoft ugyanakkor azt a lehetőséget nem tüntette fel, hogy miként lehet egy ilyen különleges alkalmazást elrejteni a VoIP-kliensekben.
A szabadalmat 20,110,153,809-es szám alatt jegyezték be és június 23-án, vagyis egy hónappal a Skype felvásárlása után hagyta jóvá az amerikai szabadalmi hivatal. A vállalat ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a technológiát kizárólag a bűnüldöző hatóságok kérésére adják át. Azt ugyanakkor nem lehet tudni, hogy a Skype vagy más VoIP-programok klienseiben elhelyeztek-e már ilyen lehallgatási modulokat, vagy sem.
Michael Froomkin, a Miami Egyetem Jogi Iskolájának professzora szerint a szabadalom arra utal, hogy a Microsoft szeretné a Skype-ot a Communications Assistance for Law Enforcement Act (CALEA) nevű törvény előírásainak megfelelő szolgáltatássá tenni. Mindez azonban közel sem jelent jót. Froomkin közölte: "Ha FBI-baráttá tesznek egy kommunikációs technológiát az egyben azt is jelenti, hogy diktátorbaráttá is teszik. Mindez pedig nem túl jó hír, különösen az arab országokban végbement tavaszi események tükrében. A mai napig nem lehet teljes mértékben tudni, hogy a Skype milyen elven vagy milyen titkosítással dolgozik."
A szabadalomnak egyáltalán nem örült Jeffrey Chester, a Center for Digital Democracy ügyvezető igazgatója sem, mivel úgy vélte: az óriáscég a megoldást felhasználhatja a mobil hirdetési rendszerekhez éppúgy, mint a felhasználói profilok elkészítésére. A Microsoft ugyanakkor egyelőre nem akarta kommentálni a hírt és a kritikákat.
A Vedomosztyi nevű orosz lap június közepén azt írta, hogy a tengerentúli társaság kész átadni az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) az általa májusban felvásárolt Skype titkosítási algoritmusát. Amennyiben ez megvalósul, úgy a helyi hatóságok belehallgathatnának az internetezők telefonbeszélgetéseibe. A Microsoft várhatóan a Skype felvásárlásának lezárulta után nyújtja át a programkódot.