Berta Sándor

Elérhető az Office 365

Hivatalosan is elérhető a vállalatok számára a Microsoft Office 365 irodai programcsomagja. A termék többek között a Word, az Excel, a PowerPoint és az Outlook online verzióit kínálja szakembereknek, kis- és közepes vállalkozásoknak, illetve nagyobb társaságoknak.

Az új online irodai programcsomag felhasználónként és havonta legolcsóbban 5,25 euróért vehető igénybe, míg a legdrágább konstrukcióban a havidíja 27 dollár. A megrendelőknek lehetőségük van arra, hogy az egyes alkotóelemeket összeválogassák, így összeállítsák a saját egyedi programcsomagjukat, és csak azokért az alkalmazásokért fizessenek amelyekre valóban szükségük van.

Az Office 365 alapverziója egy Exchange-szervert és 25 gigabájt tárhelyet kínál az e-mailek, kapcsolati információk, névjegyek, személyes archívumok és naptárak számára. A SharePoint Online megkönnyíti a céges dokumentumok internetes megjelentetését, míg a Lnyc Online elsősorban kommunikációs eszköz, amely online találkozók megszervezéséhez és lebonyolításához, csevegéshez, online értekezletekhez és számítógépek közötti hang- és videohívásokhoz használható. Szintén az Office 365 részét képezi az Office Web Apps, amelynek segítségével a felhasználók a fájlokat közvetlenül a böngészőben nyithatják meg és szerkeszthetik. Emellett meg kell említeni a vírus- és levélszemét-szűrési lehetőséget, amit Microsoft Forefront Online Protection for Exchange biztosít.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!
Klikk a képekre a nagyobb változathoz

A Microsoft hangsúlyozta, hogy a vállalkozások az online irodai szoftver használatával komoly költségmegtakarítást érhetnek el, ráadásul javíthatják a munkatársaik közös munkavégzését és elérhetőségét is. Mindez pedig egyértelműen nyereséget jelenthet a cégeknek. Ráadásul az Office 365 előnye, hogy átlátható és fix havi költséget jelent, cserébe remekül kiegészítheti a hagyományos Office-csomagot.

Az Office 365 azon túl, hogy egy komplett online irodai szoftvercsomag számos kiegészítő szolgáltatást is nyújt a megrendelőknek. Lehetővé teszi a szerverek bérlését, ami kényelmes megoldás a cégeknek, hiszen az üzemeltetést és a karbantartást nem nekik kell végezni. Ezáltal nincs szükség annyi IT-szakemberre sem, így jelentős költségmegtakarítás érhető el.

A bejelentés ugyanakkor nem aratott osztatlan sikert, hiszen a Google azonnal közleményben támadta az Office 365-öt, mondván az egy hibrid megoldás. A konszern részéről Shan Sinha termékmenedzser megjegyezte, hogy az Office a magánszemélyeknek szól, míg a Google Apps a munkacsoportoknak ajánlható. Kiemelte, hogy a Google abban hisz, hogy a jövőben kizárólag a webes alkalmazások lesznek a meghatározóak. Nos, a hibrid megoldásoknak kétségtelenül előnyösebbek lehetnek, különösen ha egy vállalat például biztonsági okokból csak offline akarja tárolni az adatait.

Az Office 365 Magyarországon is hozzáférhető, az érdeklődők 30 napig ingyenesen kipróbálhatják, de a UPC is értékesíteni fogja üzleti széles sávú internet-, telefon- és tv-szolgáltatásai kiegészítéseként. A csomag bétaváltozata egyébként 2010-ben indult, és április közepe óta már magyar nyelven is elérhető volt. A cég szerint az Office 365-re, illetve a felhőalapú számítástechnikára való áttérés során a felhasználóknak nem kell változtatniuk szokásaikon, viszont a számítási felhő közbeiktatásával eszköz- és helyfüggetlenné válhat a használat. Egyszerűsödik a kommunikáció, új lehetőségek nyílnak a csoportmunkában, mivel gyakorlatilag bármilyen eszközről (asztali PC, noteszgép, okostelefon), és bárhonnan elérhetik a megszokott irodai alkalmazásokat.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • NetBoyBp #36
    Milyen érdekes, ez a cikk eltűnt a főoldalról teljesen! Pedig előtte és utána is vannak még cikkek! Úgy tűnik nem nagyon tetszett az MS -nek a reakciók! :)
  • gforce9 #35
    "hiszen csak a mennyiségi változásnak van kihatása rád"

    Természtesen van különbség a 2 rendszer között, de a banknál sem csak a mennyiségi változások vannak rád kihatással. Sokszor elég, ha külső fél a pénzmozgásaidat követi máris kárt okozhat. Egyszerű példa, 2m fölötti utalást tudtommal a bankok azonnal jeleznek az apeh felé, így megnöveli az ellenőrzés esélyét. Ami ugye sokszor elég erős időkiesés egy cégnek. Egyéb külső fél is ha beleláthat a banki mozgásokba, befektetésekre szintén esetleg kihasználhatja ezeket. A bank sem annyira egyszerű rendszer, hogy beteszek x forintot vagy kiveszek y forintot. Nyilván egy felhő esetében a támadási pontok, illetve azok a módok, ahogyan kárt tudnak okozni széleskörűbbek, szerteágazóbbak, de meglátásom szerint, ha ezeket ugyanolyan törvényi szabályozással és biztonsággal látják el, mint a banki rendszereket, túl nagy különbség a 2 dolog között elvi szinten nem szabad, hogy legyen. A különbség az alkalmazott technikák tekintetében lesz. Erre mondtam én egy korábbi hsz-ben, hogy a felmerülő jövőbeni problémákat, megjósolni lehetetlen. Viszont, ha már a felhőszolgáltatások mögött is többtíz év múlt fog állni, akkor már különbséget tenni a két rendszer között nem lehet olyan szempontból, hogy: "dokumentumok" vagy "pénz", hiszen a technikai és a törvényi háttér megegyezik (illetve meg kell egyezzen, ha ugyanolyan megbízható és elfogadott rendszereket akarnak kiépíteni, mint ma a bankoknak van).
  • chuky123 #34
    Ez nem igaz. Azok a pénzek(nyugdíjjak) biztositva vannak. Tehát ha a pénz eltünik akkor is megkapja a nyugdíjjas a pénzét.
  • usersg #33
    Oké, az első megjegyzéseddel kapcsolatban elnézésedet kérem, jogos.

    A másodikra pedig. A bank pénzzel dolgozik, a felhő digitális adatokkal. A különbség az - mint ahogy korábban is írtam - hogy a pénz ebben az esetben csak mennyiségi mutató. A bank nem tud vele olyat tenni, amit ne vennél észre, hiszen az egyetlen dolog ami számít, hogy "meddig ér a takaró", az pedig nem más, mint egyetlen számadat a számládon.

    A felhőben meg marhára nem az a lényeg hogy hány dokumentumod van fent, és nem is az hogy mennyi helyet foglal, hanem az hogy MIT TARTALMAZ. Tehát minden egyes dokumentum külön értéket képvisel, és csak rajtad, a létrehozóján múlik, hogy mekkorát. Ezt követően pedig te NEM TUDOD hogy mi történik a dokumentumaiddal, vagy hogy hol tárolódnak. Ismétlem, ez NEM OLYAN mint a pénzem a számlán, ami gyakorlatilag egyetlen számadat, egy adatbázisban, és tökéletesen lekövethető a részedről, hiszen csak a mennyiségi változásnak van kihatása rád.
  • gforce9 #32
    Először erre válaszolnék, mert ez picit felbosszantott:
    "Csoportmunka kitűnően megvalósítható ilyen külsős multik nélkül is. Te add csak oda mindenedet az ms -nek ha úgy látod jónak."

    Nem tudom hol olvastál ilyet, hogy én odaadnám.... esküszöm a lehető legpontosabban igyekszem fogalmazni, de mindezek ellenére úgy látom ez sem elég. Sehol sem írtam ilyet, sőt a 21-es hszben ezt írtam: "én nem, 1 fillért sem tartok bankban, utálom az ingyenélő fajtájukat is". Ha neked ebből az jön le, hogy én külsős cégnek odaadnék bármit is.... nem tudok mit mondani.

    "A bankos példa teljesen rossz." Szerintem mindkettő digitális technikára épül. Szoftverekre, felhasználónevekre, jelszavakra, adattitkosításokra, rendszerbiztonságra, redudanciára, stb. A kormány belelát a banki ügyletekbe is, ha akar és abból is rengeteg dolgot le lehet szűrni, így különbség ebben sincs. Különbség maximum annyi, hogy a bankban a pénzed lophatják el, egy felhőben pedig a munkádat, amivel a pénzt előállítod. Az hogy észreveszed, hogy "kevesebb víz van a pohárban" utólag már nem igazán vigasztaló, ha már eltűnt a láthatárról az, aki beleivott.
  • vato loco #31
    "a Google abban hisz, hogy a jövőben kizárólag a webes alkalmazások lesznek a meghatározóak"

    Azért remélem nem.
  • NetBoyBp #30
    Jelenleg én úgy gondolom, hogy ez csak nagy cégeknek éri meg, ott sem mindenki teheti meg azt, hogy folyamatosan fizet érte nem is keveset! Én biztosan nem bíznék meg teljes mértékben a felhő alapú szolgáltatásokban! Talán egy saját gép vagy server és felhő folyamatos szinkronizálása az amit eltudok képzelni, hogy az adatokat akár távolról is eltudjam érni és akár közösen is szerkeszthessük! De ezt meg saját server távoli eléréssel is meg lehet oldani! Továbbá a webes office böngészőben megnyitva nem egy gyorsasági bajnok, plusz nem tartalmaz elég sok funkciót!
  • usersg #29
    A 340 000 -es példám éves költségre vonatkozik.
  • usersg #28
    Mellesleg, valami iszonyat drága ez a megoldás. 20 alkalmazottnál, már 340 000+ a költség. Gondolom senki nem gondolja hogy pl 2 db gizike nénit foglalkoztató kft -nek kellene a felhős marhaság "előnye". Ott ül egymással szemben a két gizike, aztán megbeszélik amit kell :) Van egy darab server mondjuk, ott megosztva sorakoznak a doksik, aztán csókolom.
    Tehát drága is, meg sz*r is. :D
  • usersg #27
    A bankos példa teljesen rossz. A bank mennyiségi adatokkal dolgozik. Olyan ez, mint egy pohár víz. Te tudod mennyit töltöttél a pohárba, és tudod mennyit ittál meg belőle. De bármi is történnyen, a víz mindig ugyanaz marad, csak a mennyisége változik. Ha valaki tudtodon kívül kiönt belőle, azt észreveszed.

    A cloud -ozás teljesen más. Itt sok különböző adatot tárolsz, és a felettük történő ellenőrzési jogot átruházod valaki másra. Te NEM tudod ezek után, hogy az adataiddal mi történik. Nincs semmi a kezedben, csak egy szerződés, egy felhasználónév, és egy jelszó. Ennyi, és nem több. Ez önjogkorlátozás, és még fizetsz is érte hogy pl az usa kormánya is olvasgathassa a szerződéseidet ha épp úgy látják jónak. Ne hidd hogy a nagy és csodálatos felhőszolgáltatásokat engednék működni enélkül.

    Csoportmunka kitűnően megvalósítható ilyen külsős multik nélkül is. Te add csak oda mindenedet az ms -nek ha úgy látod jónak.