MTI
A Pentagon fegyverrel kíván válaszolni a kibertámadásokra
A Pentagon arra a következtetésre jutott, hogy egy másik országból kiinduló kibernetikai támadás háborús cselekedetnek minősülhet, ami először nyitja meg a lehetőséget az Egyesült Államik előtt, hogy egy kihívásra hagyományos katonai erővel válaszoljon - írta a The Wall Street Journal.
A lap szerint a Pentagon júniusban hozza nyilvánosságra első hivatalos kiberstratégiájának részleteit. Ebben megpróbál választ adni a megváltozott világ realitásaira, például arra, hogy egy hacker ugyanolyan veszélyt jelenthet az amerikai nukleáris erőművekre, földalatti vasúthálózatokra és csővezetékekre, mint egy ellenséges ország hadserege. A Pentagon a stratégiát figyelmeztetésnek szánja azon potenciális ellenségei számára, akik ilyen típusú támadást terveznek az Egyesült Államok ellen. Egy katonai vezető szerint az amerikai energetikai hálózat megbénítására egy, az ipari létesítményekre mért rakétacsapás lehet a válasz.
A Pentagon komputerrendszerei ellen 2008-ban indított támadás, valamint az iráni nukleáris program ellen a Stuxnet komputervírus bevetésével elkövetett szabotázsakció felgyorsította a kibernetikai támadások elleni amerikai válaszlépések kidolgozását. A hétvégén hackerek az egyik legnagyobb katonai beszállító, a Lockheed Martin rendszerébe hatoltak be. Az új amerikai álláspont több kérdést is felvet; a többi között azt, hogy hogyan lehet minden kétséget kizáróan megbizonyosodni egy komputeres szabotázsakció eredetéről, és mikor minősülhet háborús cselekedetnek egy hackertámadás.
A Pentagonon belül folytatott vitákban a lap szerint kikristályosodott az "egyenértékűség" fogalma, vagyis az, hogy ha egy kibernetikai támadás olyan mértékben okoz halált, károkat, rombolást vagy üzemzavart, mint egy hagyományos katonai támadás, akkor az katonai erővel való megtorlást vonhat maga után. A 30 oldalas Pentagon-dokumentum 12 oldalas, nyilvános változata szerint a kibertérben elkövetett támadásra ugyanazok az arányos választ lehetővé tevő háborús törvények érvényesek, mint a hagyományos hadviselésre. Az információs infrastruktúra védelme érdekében az amerikai védelmi minisztérium együtt kíván működni más országokkal és a magánszektorral.
A Pentagon szerint mindenképpen szükséges a kiberstratégia NATO-n belüli egyeztetése. A szövetség tavaly megtette az első lépést ezen a téren, amikor úgy határozott, hogy tanácskozást tart, ha valamely tagállamát kibernetikai támadás éri. Az amerikai védelmi minisztérium szakértői úgy ítélték meg, hogy a legkifinomultabb komputeres támadásokhoz - például egy elektromos hálózat kiiktatásához - állami eszközökre van szükség. Az Egyesült Államok haderején belül tavaly külön parancsnokságot létesítettek a kibernetikai támadások elhárítására, amelynek vezetője egyben az elektronikus hírszerzésre szakosodott Nemzeti Biztonsági Ügynökség (NSA) feje is.
A Pentagon elleni 2008-as támadás amerikai sejtések szerint Oroszországból indult ki, ám azt hivatalosan sohasem közölték, hogy a kormányt felelősnek tartják-e ezért. Moszkva mindvégig tagadta az ezzel kapcsolatos vádakat.
A lap szerint a Pentagon júniusban hozza nyilvánosságra első hivatalos kiberstratégiájának részleteit. Ebben megpróbál választ adni a megváltozott világ realitásaira, például arra, hogy egy hacker ugyanolyan veszélyt jelenthet az amerikai nukleáris erőművekre, földalatti vasúthálózatokra és csővezetékekre, mint egy ellenséges ország hadserege. A Pentagon a stratégiát figyelmeztetésnek szánja azon potenciális ellenségei számára, akik ilyen típusú támadást terveznek az Egyesült Államok ellen. Egy katonai vezető szerint az amerikai energetikai hálózat megbénítására egy, az ipari létesítményekre mért rakétacsapás lehet a válasz.
A Pentagon komputerrendszerei ellen 2008-ban indított támadás, valamint az iráni nukleáris program ellen a Stuxnet komputervírus bevetésével elkövetett szabotázsakció felgyorsította a kibernetikai támadások elleni amerikai válaszlépések kidolgozását. A hétvégén hackerek az egyik legnagyobb katonai beszállító, a Lockheed Martin rendszerébe hatoltak be. Az új amerikai álláspont több kérdést is felvet; a többi között azt, hogy hogyan lehet minden kétséget kizáróan megbizonyosodni egy komputeres szabotázsakció eredetéről, és mikor minősülhet háborús cselekedetnek egy hackertámadás.
A Pentagonon belül folytatott vitákban a lap szerint kikristályosodott az "egyenértékűség" fogalma, vagyis az, hogy ha egy kibernetikai támadás olyan mértékben okoz halált, károkat, rombolást vagy üzemzavart, mint egy hagyományos katonai támadás, akkor az katonai erővel való megtorlást vonhat maga után. A 30 oldalas Pentagon-dokumentum 12 oldalas, nyilvános változata szerint a kibertérben elkövetett támadásra ugyanazok az arányos választ lehetővé tevő háborús törvények érvényesek, mint a hagyományos hadviselésre. Az információs infrastruktúra védelme érdekében az amerikai védelmi minisztérium együtt kíván működni más országokkal és a magánszektorral.
A Pentagon szerint mindenképpen szükséges a kiberstratégia NATO-n belüli egyeztetése. A szövetség tavaly megtette az első lépést ezen a téren, amikor úgy határozott, hogy tanácskozást tart, ha valamely tagállamát kibernetikai támadás éri. Az amerikai védelmi minisztérium szakértői úgy ítélték meg, hogy a legkifinomultabb komputeres támadásokhoz - például egy elektromos hálózat kiiktatásához - állami eszközökre van szükség. Az Egyesült Államok haderején belül tavaly külön parancsnokságot létesítettek a kibernetikai támadások elhárítására, amelynek vezetője egyben az elektronikus hírszerzésre szakosodott Nemzeti Biztonsági Ügynökség (NSA) feje is.
A Pentagon elleni 2008-as támadás amerikai sejtések szerint Oroszországból indult ki, ám azt hivatalosan sohasem közölték, hogy a kormányt felelősnek tartják-e ezért. Moszkva mindvégig tagadta az ezzel kapcsolatos vádakat.
