Berta Sándor
Saját belső internetet épít fel Irán
Tengerentúli lapértesülés szerint Irán gyakorlatilag lekapcsolná a nemzetközi kapcsolatait és egy nemzeti internetet, valamint egy még szigorúbb online cenzúrát akar kiépíteni.
Iránban jelenleg csupán a lakosság 11 százalékának van internethozzáférése, ennek ellenére Mahmúd Ahmadinezsád elnök attól tart, hogy az emberek hozzáférhetnek a káros nyugati tartalmakhoz. A The Wall Street Journal cikkében rámutatott, hogy a helyi vezetők az újabb cenzúrát úgy próbálják meg beállítani, mint egy olcsó, az iszlám morális kódexnek megfelelő alternatívát. Reza Bagheri Asl, az Iráni Távközlési Hivatal Kutatóintézetének vezetője közölte, hogy hamarosan az internetelérések 60 százaléka csatlakozhat majd a nemzeti internetprogramhoz.
Ali Aghamohammadi, az iráni gazdasági minisztérium szóvivője elmondta, hogy a helyi internet úgynevezett "halal" lesz, ami azt jelenti, hogy teljesen az iszlám világ etikai és morális normáinak lesz alárendelve. A stílusosan Irannetnek is nevezett hálózat eleinte a meglévő internettel párhuzamossal épül ki, de a bankok, a hivatalok, valamint a nagyobb cégek továbbra is hozzáférhetnek majd az internethez. Emellett felmerült az a lehetőség is, hogy ilyen módon támogassanak más iszlám országokat, hogy azok is kiépíthessék saját független belső hálózatukat. Egyelőre azonban még sok a tisztázatlan technikai kérdés és számos elképzelés merült fel, így például a Windows száműzése az iráni számítógépekről.
Elemzők ugyanakkor úgy gondolják, hogy az internettől való elfordulás sokkal többet ártana, mint használna Iránnak. A világháló már az 1990-es évek eleje óta elérhető az országban és egyre jelentősebb gazdasági szerepet tölt be. Amennyiben tehát az állam elszigeteli magát a nemzetközi vérkeringéstől, úgy ennek komoly negatív hatása lehet az iráni külkereskedelemre és a külföldi cégek iráni befektetéseire nézve egyaránt.
Iránban egyébként egyáltalán nem számít újdonságnak a cenzúra. 2006 októberében például betiltották a szélessávú internetet, mert így akarták lassítani a káros nyugati hatások beáramlását. A döntés értelmében minden helyi internetszolgáltató köteles volt mérsékelni a maximális le- és feltöltési sebességeket.
Iránban jelenleg csupán a lakosság 11 százalékának van internethozzáférése, ennek ellenére Mahmúd Ahmadinezsád elnök attól tart, hogy az emberek hozzáférhetnek a káros nyugati tartalmakhoz. A The Wall Street Journal cikkében rámutatott, hogy a helyi vezetők az újabb cenzúrát úgy próbálják meg beállítani, mint egy olcsó, az iszlám morális kódexnek megfelelő alternatívát. Reza Bagheri Asl, az Iráni Távközlési Hivatal Kutatóintézetének vezetője közölte, hogy hamarosan az internetelérések 60 százaléka csatlakozhat majd a nemzeti internetprogramhoz.
Ali Aghamohammadi, az iráni gazdasági minisztérium szóvivője elmondta, hogy a helyi internet úgynevezett "halal" lesz, ami azt jelenti, hogy teljesen az iszlám világ etikai és morális normáinak lesz alárendelve. A stílusosan Irannetnek is nevezett hálózat eleinte a meglévő internettel párhuzamossal épül ki, de a bankok, a hivatalok, valamint a nagyobb cégek továbbra is hozzáférhetnek majd az internethez. Emellett felmerült az a lehetőség is, hogy ilyen módon támogassanak más iszlám országokat, hogy azok is kiépíthessék saját független belső hálózatukat. Egyelőre azonban még sok a tisztázatlan technikai kérdés és számos elképzelés merült fel, így például a Windows száműzése az iráni számítógépekről.
Elemzők ugyanakkor úgy gondolják, hogy az internettől való elfordulás sokkal többet ártana, mint használna Iránnak. A világháló már az 1990-es évek eleje óta elérhető az országban és egyre jelentősebb gazdasági szerepet tölt be. Amennyiben tehát az állam elszigeteli magát a nemzetközi vérkeringéstől, úgy ennek komoly negatív hatása lehet az iráni külkereskedelemre és a külföldi cégek iráni befektetéseire nézve egyaránt.
Iránban egyébként egyáltalán nem számít újdonságnak a cenzúra. 2006 októberében például betiltották a szélessávú internetet, mert így akarták lassítani a káros nyugati hatások beáramlását. A döntés értelmében minden helyi internetszolgáltató köteles volt mérsékelni a maximális le- és feltöltési sebességeket.