MTI
Lassította Irán atomprogramját a Stuxnet
Több, dúsított uránt gyártó centrifuga működésében is "problémákat okozott egy elektronikus eszközökre telepített szoftver" a natanzi nukleáris létesítményben - ismerte be Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök, valószínűleg a Stuxnet nevű számítógépes vírusra utalva.
Az elnök hozzátette, hogy zavart kezelték. Irán ellenségei "rossz dolgot tettek, de szakértőink szerencsére felfedezték ezt, így ma már nem képesek kárt okozni nekünk" - hangsúlyozta Ahmadinezsád. Az iráni létesítményekben nyáron szembesültek először a Stuxnettel. Ez többek között azon számítógépszoftvereket vette célba, amelyekkel az ipari eszközök motorjainak forgási gyorsaságát szabályozzák. Számos szakértő úgy vélte, hogy a vírust kifejezetten az iráni atomprogram akadályozására fejlesztették ki.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) legújabb jelentésében közzétette, hogy a natanzi urándúsító létesítmény centrifugái november 16-án legalább egy napra teljesen leálltak. Az iráni vezetők ezt karbantartási munkálatokkal magyarázták. Korábban Olli Heinonen, a NAÜ egykori vezetője elmondta, hogy az iszlám köztársaságnak problémái voltak az atomprogramban évek óta használt felszereléssel, és rámutatott: mindez jó eséllyel a Stuxnetnek volt köszönhető.
Szeptemberben Teherán azt állította, hogy a virtuális "féreg" - amelyet szakértők szerint valószínűleg egy állam megrendelésére készítettek - nem akadályozta az iráni nukleáris létesítmények működését, valamint a kormányzati hálózatokat, csak az internetszolgáltatókat, és az ipari központokban dolgozók személyi számítógépeit fertőzte meg.
A júniusban felfedezett vírus a német Siemens cégnek az olajvezetékeket, -platformokat, áramelosztókat és más ipari létesítményeket vezérlő programját keresi és támadja meg a számítógépekben. Egy iráni tisztségviselő szerint azonban "a kártevő csak információk gyűjtésére alkalmas, majd megsemmisíti önmagát". A Stuxnet főként Iránban terjedt el, de Indiában, Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban, Indonéziában és Pakisztánban is találkoztak már vele.
Eugene Kaspersky, a világszerte ismert Kaspersky Lab számítógép-biztonsági cég alapítója és vezetője az ügy kapcsán kijelentette: "Azt hiszem, hogy egy új korszak: a kiberterrorizmus, a kiberfegyverek és a kiberháború korának nyitányáról van szó." A Kaspersky Lab abból indul ki - tette hozzá -, hogy a Stuxnet a jövő kiberfegyverének prototípusa, amellyel egy ország alkalmassá válhat arra, hogy átvegye az irányítást ellenfelének olajvezetékei, erőművei, nagy távközlési rendszerei, repülőterei, hajói vagy katonai létesítményei felett.
Az elnök hozzátette, hogy zavart kezelték. Irán ellenségei "rossz dolgot tettek, de szakértőink szerencsére felfedezték ezt, így ma már nem képesek kárt okozni nekünk" - hangsúlyozta Ahmadinezsád. Az iráni létesítményekben nyáron szembesültek először a Stuxnettel. Ez többek között azon számítógépszoftvereket vette célba, amelyekkel az ipari eszközök motorjainak forgási gyorsaságát szabályozzák. Számos szakértő úgy vélte, hogy a vírust kifejezetten az iráni atomprogram akadályozására fejlesztették ki.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) legújabb jelentésében közzétette, hogy a natanzi urándúsító létesítmény centrifugái november 16-án legalább egy napra teljesen leálltak. Az iráni vezetők ezt karbantartási munkálatokkal magyarázták. Korábban Olli Heinonen, a NAÜ egykori vezetője elmondta, hogy az iszlám köztársaságnak problémái voltak az atomprogramban évek óta használt felszereléssel, és rámutatott: mindez jó eséllyel a Stuxnetnek volt köszönhető.
Szeptemberben Teherán azt állította, hogy a virtuális "féreg" - amelyet szakértők szerint valószínűleg egy állam megrendelésére készítettek - nem akadályozta az iráni nukleáris létesítmények működését, valamint a kormányzati hálózatokat, csak az internetszolgáltatókat, és az ipari központokban dolgozók személyi számítógépeit fertőzte meg.
A júniusban felfedezett vírus a német Siemens cégnek az olajvezetékeket, -platformokat, áramelosztókat és más ipari létesítményeket vezérlő programját keresi és támadja meg a számítógépekben. Egy iráni tisztségviselő szerint azonban "a kártevő csak információk gyűjtésére alkalmas, majd megsemmisíti önmagát". A Stuxnet főként Iránban terjedt el, de Indiában, Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban, Indonéziában és Pakisztánban is találkoztak már vele.
Eugene Kaspersky, a világszerte ismert Kaspersky Lab számítógép-biztonsági cég alapítója és vezetője az ügy kapcsán kijelentette: "Azt hiszem, hogy egy új korszak: a kiberterrorizmus, a kiberfegyverek és a kiberháború korának nyitányáról van szó." A Kaspersky Lab abból indul ki - tette hozzá -, hogy a Stuxnet a jövő kiberfegyverének prototípusa, amellyel egy ország alkalmassá válhat arra, hogy átvegye az irányítást ellenfelének olajvezetékei, erőművei, nagy távközlési rendszerei, repülőterei, hajói vagy katonai létesítményei felett.