A Google forradalmat ígérő kommunikációs platformja lassan de biztosan terjed, így itt az ideje, hogy végigfussunk a Wave lényeges újításain és megértsük, a keresőcég pontosan mivel is váltaná le a mára már őskövületnek számító elektronikus levelezést és az egyéb, napjainkban népszerű online kommunikációs megoldásokat. Kössük be magunkat, hosszú útra készülünk.

A Google Wave először tavasszal mutatkozott be, mégpedig egy kisebb közönség előtt, akik elsőként próbálhatták ki a még korai fejlesztői stádiumban lévő platformot. A keresőcég szakemberei - akik közül sokan annak idején a Google Maps szolgáltatás létrehozásával vívtak ki nagy elismerést - azt ígérték, hogy véget vetnek a káosznak, és egy univerzális megoldásban egyesítik a korosodó és kevésbé idős platformokat. Azóta az első 100 ezer szerencsés már megkapta meghívóját, a tábor pedig folyamatosan bővül, hiszen minden újabb beszálló további 20 meghívót küldhet ki (feltéve, hogy saját invitációját a Google-től kapta).


Klikk a képre a nagyobb változathoz
Az alap elgondolás szerint a több mint 40 éve feltalált elektronikus levelezés már egyáltalán nem felel meg a kor kihívásainak, így itt az ideje valami egészen újjal felváltani azt, lehetőleg beemelve az utóbbi években megjelent további eszközöket és szolgáltatásokat. Az e-mail rendszerét mindenki jól ismeri; rövidebb-hosszabb üzeneteket válthatunk egymással, a hagyományos, papíralapú levelek mintájára, időnként másokat is bevonva a beszélgetésbe. Ez a módszer azonban nem mindig megfelelő, egy-egy hosszabb folyamban elveszhetünk a betűrengetegben, a később beszálló felek pedig alig győzik kibogozni a korábban elküldött üzenetek archívumát.

A wave, vagyis a hullám ezzel szemben úgynevezett "hosted conversation", vagyis minden adatot a központi szerveren tárolunk, saját számítógépünk csak megjeleníti azt (mint ahogy minden más résztvevő kliens számítógépe is). Ez több előnyt kínál. Közel valósidőben figyelemmel követhetjük a másik fél által eszközölt változásokat, egy-egy részleten egyszerre többen is dolgozhatunk, és a módosítások nem ütik ki egymást, mint ahogy az egy wiki oldalon megtörténhet. Egy-egy hozzászólásba ráadásul szinte bármilyen tartalmat beemelhetünk, legyen szó videókról, képekről, térképrészletekről, vagy bármi másról, ehhez csak a megfelelő pluginre van szükségünk.


A "hullám" útnak indítása egy e-mail elküldéséhez hasonlóan történik: kiválasztjuk a kommunikációba bevonni kívánt feleket, majd pedig elküldjük az üzenetet. Ezt bármikor kiegészíthetjük, illetve módosíthatjuk, a többiek pedig egy-egy folyamat bármely részéhez hozzászólhatnak, vagy válaszolhatnak arra. Azok számára, akik később szálltak be, nagyon hasznos opció a Playback, amivel visszajátszhatjuk a teljes hullámot, az első üzenet begépelésétől egészen az utolsó komment beérkezéséig. A Google maga több érdekes robotot, vagyis automatát tervez megjelentetni a rendszer részeként. Ezek némelyike a helyesírási hibákat javítja majd (javaslatok feldobásával vagy automatikusan), más eszközök pedig automatikus fordítást hajtanak végre, amennyiben a felek nem ugyanazon nyelvet használják - ez különösen jól jöhet a nemzetközi beszélgetésekben.

Mivel a Google Wave teljesen nyílt rendszer, nyitva áll a kapu a külső fejlesztők előtt a különböző kiegészítők, a más kommunikációs hálózatok és a Wave közötti átjárók, avagy további formátumok támogatásának biztosítása előtt. Ily módon lehetővé válik egy-egy wave beágyazása az internetes oldalakba (ugyanazon felületet használva), a különálló kliens programok elkészítése (ilyen már létezik Mac-en), avagy az üzleti célú programok projektjeinek beemelése a hullámokba. Utóbbi különösen jól jöhet a cégek számára, hiszen ily módon a munkatársak közel real-time módon építhetnek fel újabb projekteket, a többi résztvevő pedig figyelemmel kísérheti a folyamatot, illetve beleszólhat abba - jó példa erre az SAP által készített Gravity videó, amit a Google által kiemelt kiegészítők oldalán láthatunk.

A kiegészítők között a játékok és egyéb eszközök is helyet kaptak, a Wave rendszere pedig rögtön kínálja a lehetőséget a multiplayer üzemmód megvalósítására. Az egymással kommunikáló felek tehát leülhetnek egy sakkjátszmára, a tájékozódást elősegítendő módosíthatják a másik fél által beágyazott térképrészletet, közösen dolgozhatnak egy-egy dokumentumon, vagy akár hibakövető rendszereken, amely nyilván elsősorban a programozóknak jöhet jól. A közös munka, a kollaboráció így a kommunikációs platform keretein belül valósul meg, a kész eredményt pedig a pluginek segítségével exportálhatjuk, hogy mindenki a saját gépén, az eredeti programban tekintse meg azt.


A Wave eredeti formájában nem más, mint egy puritán felépítésű weboldal, így ahhoz szinte mindenki hozzáférhet, operációs rendszertől és eszköztől függetlenül. A Google igyekszik biztosítani, hogy a felület az iPhone és az Android telefonok alól is kényelmesen használható legyen. Mindez pedig nyilván csak a kezdet, a cél az univerzális elérhetőség. A megfelelő kiegészítőkkel a Twitter, az MSN, vagy akár a hagyományos levelezés is összevonható lesz a Wave rendszerével, ezzel pedig utóbbi idővel egyeduralkodóvá válhat. Fontos kiemelni, hogy a kliensoldalon kizárólag a HTML 5 szabványra van szükségünk, a Google minden funkciót ezen belül valósít meg, így (a multimédiás tartalmakat leszámítva) nem kötelező a Flash, vagy akár a Java telepítése, ami tovább könnyíti a felhasználók dolgát.

A Wave jelenleg két változatban elérhető: az először meghívottak és a külső fejlesztők a sandbox (~homokozó) szerverhez férnek hozzá, ők azonban ugyanúgy felhasználói fiókot kaptak a véglegesnek szánt szerveren is, ahová az újonnan beszállók is kerülnek. A mindennapos használat többnyire gördülékeny, bár számos funkció, valamint a beállítások még hiányoznak, ezekből naponta bekerül valamennyi, kiegészítve hibajavításokkal és frissítésekkel. Az egyes hullámokat publikussá is tehetjük, ekkor bárki hozzáférhet azokhoz - eltávolítani viszont már nem tudjuk a csatlakozókat, ezen még dolgoznak. A hullámokat természetesen kukázhatjuk, véglegesen viszont csak akkor tűnnek el (idővel), amikor minden más résztvevő is hasonlóan jár el, addig a szemetesládánkban maradnak.


A Google maga is kínál majd központi szervereket (a GMail mintájára), ám a vállalatoknak lehetőségük lesz saját rendszer kiépítésére, a belső, illetve a más cégekkel történő kommunikáció céljából. Ez utóbbi esetében mi határozhatjuk meg a Wave kinézetét (akár még a hagyományos terminál, vagyis a grafikus felületet nélkülöző változat mellett is dönthetünk), a különböző cégekhez tartozó felhasználók pedig egymással is kommunikálhatnak, amennyiben biztosítjuk az átjárást (Federation). Mivel minden egyes wave esetében lehetőségünk van privát válaszok elküldésére, így biztosíthatjuk, hogy bizalmas hozzászólásunkat csak a kiválasztott kollégák látják (ilyenkor maga a válasz el sem hagyja a cég saját szerverét, kivéve ha a kiválasztottak között a másik cég munkatársa is szerepel).

A fentiek alapján jól látható, hogy a Google valóban egy univerzális, szinte minden területet lefedő platformmal szeretné leváltani az elektronikus levelezést. Céljaik elérését akadályozhatja, illetve lelassíthatja, hogy a felhasználók hozzászoktak már a hagyományos eszközökhöz, külön használják a jól bejáratott levelező- és azonnali üzenetküldő klienseket, valamint a közösségi oldalakat. A keresőcég számára ezért elsődleges fontosságú a kényelem és a meglévő rendszerekből történő átjárás biztosítása, ami a kiegészítőkkel lesz elérhető - nem meglepő, hogy már be is jelentették az App Store elkészítését, ami egy helyen fogja majd össze a külső fejlesztéseket.

A Wave nagy előnye a nyitottság, hiszen ezzel maga a platform idővel bármilyen formában és méretben elérhető lesz, legyen szó weboldalról, kliensről, vagy akár apró kijelzőkről az asztalon és a böngészőn belül. A lehetőségek száma pedig végtelen, és ez ugyanúgy vonatkozik a kommunikációs formákra és a felhasznált formátumokra, eszközökre. Nem túl valószínű, hogy a riválisok életképes választ tudnak majd adni a Google Wave megjelenésére, ám az biztos, hogy még évekbe telik majd, mire a rendszer valamennyire megkapaszkodik a felhasználók szívében.