Kiadó: Electronic Arts
Fejlesztő: Maxis
Honlap

Rendszerkövetelmények: Windows XP (SP2) vagy Windows Vista (SP1), P4 2 GHz/AMD Athlon XP 2000+ (Vista - P4 2.4 GHz/Athlon XP 2400+), 1 GB RAM (Vista - 1.5GB), 128 MB memóriájú videokártya PixelShader 2.0 támogatással (GeForce FX 5900 / Radeon 9500), legalább 6.1 GB szabad hely a merevlemezen, és további 1 GB a mentett tartalmaknak és játékállásoknak
Hasonló játékok: The Sims, The Sims 2, Singles

A hónap elején megjelent The Sims 3 a debütálást övező bonyodalmak és kellemetlenségek ellenére azonnal eladási rekordot döntött, és bevette magát a toplisták első helyére. Tesztünkből kiderül, hogy ennyi év és kiegészítő után lehet-e még újat mutatni a simek világában, avagy a siker kizárólag a hatalmas rajongótábornak köszönhető.

Will Wright 2000-ben alkotta meg a The Sims világát úgy, hogy az akkor már tekintélyes sikereket magáénak tudó SimCity játékok menedzselős játékmechanikáját átültette a hétköznapi életbe, ezzel egyfajta digitális babaházat hozott létre, ahol a játékos kedve szerint alakíthatja a simek életét. A szkeptikusok azonnal előálltak a kritikával, miszerint az ember elsősorban azért ül le játszani, hogy kicsit kiszakadhasson a mindennapi rutinból, nem pedig azért hogy virtuálisan folytassa azt. Ennek ellenére a sorozat soha nem látott sikereket ért el, a rajongók magyarázatai szerint azért, mert lehetőséget kínál arra, hogy kilépjünk hétköznapi korlátaink közül, és - ha csak virtuálisan is, de - megvalósítsuk akár legvadabb álmainkat is.

2000 óta megjelent két epizód és hozzájuk töménytelen mennyiségű kiegészítő csomag, melyek igyekeztek mind gazdagabbá és élethűbbé tenni az univerzumot, s mindegyik kiadvány jó időre beköltözött mind az itthoni, mind a külföldi eladási listák élére. Felmerül a kérdés, hogy ennyi bővítés és extra tartalom után lehet-e egyáltalán érdemi újdonsággal szolgálni ebben a játékban? Wright mester válasza egyértelműen igen, és a harmadik rész megalkotása közben saját ötletei mellett nagy hangsúlyt fektetett a rajongók visszajelzéseire, illetve kéréseire, s megszületett az új világhódító, a The Sims 3.


A programon erősen érződik, hogy az EA eltökélt szándéka az eddig is eszméletlen hasznot termelő kiegészítős stratégia folytatása. Ennek jegyében az alapprogramban csak egy várost - Sunset Valley - választhatunk virtuális otthonunknak. Igaz, időközben az online központban már elérhetővé vált a második település, River View is, amit némi sim-pontért cserébe be is szerezhetünk magunknak. A játék elején, az elődökhöz hasonlóan választhatunk előre elkészített párok, illetve családok közül is, de ha már egyszer a program varázsa abban áll, hogy megvalósíthatjuk minden álmunkat, akkor jó egoistához méltóan a karakterszerkesztőbe vesszük az irányt, ahol megkreálhatjuk virtuális megfelelőnket, vagy akár egész családunkat is.

Ezen a részen érezhetően sokat dolgoztak a Maxis emberei. Simjeink összes tulajdonságát meghatározhatjuk, kezdve a kortól, nemtől, bőrszíntől és testalkattól egészen a legapróbb arcvonásokig. Igazán nagy előrelépés ez utóbbi területen figyelhető meg. A karaktereket alkotó poligonok száma szemmel láthatóan megemelkedett, és ennek köszönhetően minden eddiginél finomabb beállítási lehetőségeket enged a tervezőprogram haladó módja. Míg normál módban csak előre gyártott sablonokat kombinálhatnak a türelmetlenebb játékosok, addig az említett haladó módban rengeteg kis csúszka segítségével kedvünkre formálhatjuk alteregónk legapróbb arcvonását is. Negatívumként ismét megjelenik az EA már említett üzletpolitikája, ugyanis a frizurák és a ruházat terén a választék lehetne jóval szélesebb, de ahogyan már új város is van, friss hajkoronákat is "vásárolhatunk" magunknak a játék online közösségi oldalán.

Ha simünk fizimiskája elkészült, következhet teremtményünk személyiségének kialakítása. Ezen a téren is jelentős fejlődést érezhetnek az előző részek rajongói, ugyanis míg korábban ez kimerült annyiban, hogy bizonyos számú pontot kellett szétszórnunk adott tulajdonságok között, s ez határozta meg pártfogoltunk világhoz való viszonyát, most igazi egyéniséget faraghatunk emberkénkből. Erre a célra adott nekünk rengeteg személyiségjegy - úgy mint családszerető, zseni, magányos farkas, hétalvó, könyvmoly, kleptomániás és így tovább - melyek közül hatot kell kiválasztanunk, melyek meghatározzák majd virtuális életünket.


Az itt kialakított kombinációtól függ majd minden. Ezek függvényében választhatunk majd magunknak egy életcélt is, amiért emberkénk egy életen át töri majd magát, és persze, ha sikeresen teljesíti, akkor boldogan szenderedik majd jobblétre. De ezektől a tulajdonságoktól függ az is, hogyan alakulnak szociális kapcsolatai, mennyire lesz sikeres a munka területén, esetleg pályázhat-e művészi babérokra, lesznek-e gyermekei, gyorsan tanul majd, vagy szerényebb szellemi kvalitásokkal kell majd beérnie stb. Tehát ezen a részen csak okosan, mert életre szóló döntéseket hozunk!

Ha elkészült a kis pártfogoltunk, akkor indulhat a harc a sikerekért. A játékmenet alapvetően maradt ugyanaz, mint a korábbi részekben volt. Továbbra is ki kell elégíteni az alapvető szükségleteket, el kell menni dolgozni, hogy legyen pénzünk, anyagi gyarapodásunkkal párhuzamosan javíthatjuk életkörülményeinket, alapíthatunk családot és továbbra is igyekszünk majd boldog életet biztosítani az aranyosan gagyogó kis emberkéknek. Viszont rengeteg kisebb-nagyobb újdonságot találunk, melyek összességében magasan az előző részek szintje fölé helyezik a Sims-sorozat legfrissebb darabját.

A legnagyobb és egyben talán legfontosabb újítás, amit a reklámhadjáratban szlogenként is használtak, hogy végre kitárul simjeink előtt a nagyvilág. Ez annyit tesz, hogy mostantól nem a négy fal közé bezárva kell tengetnünk napjainkat, egy egész város vár minket, ahol bárhová szabadon elkószálhatunk. Így nem csak várhatjuk a vendégeket, mint korábban, hanem mi is mehetünk vendégségbe szomszédjainkhoz, barátainkhoz, akiknek a házában mászkálhatunk, és szabadon csinálhatunk bármit. Persze mindent csak a házigazda vendégszeretetének függvényében, ugyanis ha valami olyat teszünk, amit ő nehezményez, akkor pillanatok alatt kipenderít minket otthonából. A szomszédok mellett vár minket a park, ahova mehetünk sétálni, piknikezni, romantikázni szívünk választottjával, de ott az uszoda egy kis pancsolásra, vagy a tengerpart, ahol kedvünkre pecázhatunk. Az újságot vagy a netet böngészve tájékozódhatunk a város különféle eseményeiről, rendezvényeiről, versenyeiről, ahol mi is részt vehetünk, sőt, ha a versenyeken jól teljesítünk, akkor még a családi kasszát is gyarapíthatjuk pár extra bankóval. Ez mind apróságnak tűnik, de rengeteget dob a játék hangulatán. Az örömünk csak azért nem lehet felhőtlen, mert vannak fedett középületek, mint az éttermek, bevásárlóközpontok, a hivatal, a kórház, ahova már nem követhetjük karaktereinket, csak halljuk a benti hangokat és várjuk, hogy emberkénk kilépjen az ajtón.

Hasonló a helyzet a szintén sokat reklámozott munkavállalással. Ezzel kapcsolatban a nagy ígéret úgy hangzott, hogy bárhol talál állást Bélánk, mi elkísérhetjük és terelgethetjük karrierjét is. Ezt sokan úgy képzelték, hogy ténylegesen bepillantást nyerhetünk majd a dolgos hétköznapokba, és tetszés szerint adhatunk ki utasításokat a munkahelyen is. Na, ez nem így van. Az egész kimerül annyiban, hogy elkísérhetjük Bélát a munkahelyre, ahol ő eltűnik, mi pedig bámulhatjuk az épületet, illetve hallgathatjuk a kiszűrődő hangokat, miközben a bal felső sarokban megjelenik egy kis panel, amin választhatunk hogyan is teljesítsen a munkahelyen.

Megadhatjuk neki, hogy keményen pedálozzon, ami egyszer majd előléptetéssel is járhat, de lazsálhat is, vagy leállhat bratyizni a kollégáival, ami a szociális kapcsolatok terén lesz kedvező hatással, az opportunista alkatok pedig nyugodtan nyalizhatnak a főnöknél. Ez esetben nagyobb az esély az előmenetelre, viszont a kollégák kevéssé szimpatizálnak velünk. Tulajdonképpen ez a megvalósítás sem olyan rossz, de az ígéretek alapján másra számított az egyszeri emberfia. Ráadásul, ha netalán csak egyetlen simmel fogtunk neki a nagybetűs életnek, akkor kifejezetten unalmasak lesznek a melóban töltött órák.


Itt jön képbe egy újabb negatívum, mégpedig az időkezelés. Továbbra is adott számunkra néhány fokozat: a normál, a gyors és az ultragyors. Ez utóbbi szolgálna arra, hogy az üresjáratokban (amikor mindenki alszik, vagy dolgozik) ne unjuk el az egész életünket. Ebből a célból kapott helyet az az opció is, hogy a játék automatikusan ultrafokozatra kapcsol, ha senki sincs elérhető állapotban. A bibi csak annyi, hogy még ilyenkor is feltűnően lassan vánszorog az óra mutatója.

Hatalmas szabadság ide, vagy oda, legfőbb játékterünk továbbra is saját takaros házikónk lesz. A kötelező rutinnal kapcsolatban viszont örömteli, hogy a játékosok kérései meghallgattattak, s a továbbiakban kevesebb időt kell eltöltenünk az alapvető életfunkciók fenntartásával (értsd: evés, ivás, WC-használat). Nem arról van szó, hogy gyorsabban zajlanának az említett tevékenységek, csak simjeink állapota romlik érezhetően lassabban a korábbi átlagnál, ráadásul a rövidtávú vágyak teljesítéséért kapott boldogságpontok segítségével vásárolhatunk ún. életre szóló ajándékokat, melyekkel minimálisra csökkenthetjük a simek ilyetén igényeit.

A könnyebb kezelhetőséget szolgálja az is, hogy a szükségleteket jelző csúszkák száma a korábbi nyolcról hatra csökkent, ugyanis eltávolították a környezet és komfort opciókat, mely igények ezentúl az összevont hangulatmérőn ideiglenes hatásokként jelentkeznek, melyek bizonyos cselekvések következményeként ideig-óráig befolyásolják kedélyállapotunkat. Mindezek tetejébe az ideiglenes hatások közt megjelennek az alapvető igények is, tehát ha pl. azt látjuk, hogy Bélánk rosszkedvű, mert korog a pocak, akkor elegendő ennek a kis ikonjára kattintani, és láss csodát, Béla célba veszi a hűtőt. Ez természetesen működik WC-vel és fürdővel is.

Ha ez nem lenne elég, akkor az MI mértéke állítható a játékban, és kellően magas szinten az összes szükségletet orvosolja helyettünk. Személy szerint azért vitatom a lehetőség létjogosultságát a programban, hiszen ilyenkor könnyen előfordul, hogy a játékos egyszeriben átlényegül szimpla nézővé, mert a simek mindent elintéznek saját hatáskörükön belül. Beállítható ezenkívül még az is, hogy Simjeink ne öregedjenek, így viszont elfelejthetjük a generációváltást, és lemondhatunk a gyermekáldásról is, ami részint megint csak megöli a dolog hangulatát.

Az új részben simjeink kaptak egy inventoryt is, amibe különböző tárgyakat pakolhatnak, és hordozhatnak magukkal, majd az alkalmas pillanatban előkapva az adott dolgot lenyűgözhetik társaikat. Így teszem azt, célszerű egy szép csokorral elindulni a parkba szervezett légyottra, mert ezzel jelentősen növeljük az esélyeinket pár virtuális puszi begyűjtésére. Az inventory állandó tartozéka egy mobiltelefon, ami alanyi jogon jár minden simnek, így nem kell külön telefonra költenünk, ráadásul lényegesen egyszerűbb szerelőt, bejárónőt, vagy egyéb szolgáltatót elérni, ha a szükség úgy hozza. Persze nem akármilyen telefont kapnak simjeink, hanem kamerás mobilt, amivel ha kedvünk tartja, megörökíthetjük a nekünk tetsző dolgokat, az így készült képeket pedig dekorációs elemekként használhatjuk a lakás bármely pontján.

Az egyszerűség jegyében szabták át az építkezési módot is, ahol a kalapács eszközzel egyszerűen és gyorsan szabadulhatunk meg a nemkívánatos dolgoktól. Ha pedig át kell alakítanunk lakásunkat, mert pl. érkezett egy apróság a családba, akkor nem feltétlen kell lebontanunk a falakat, megtehetjük, hogy csak pár méterrel arrébb toljuk őket, kiegészítjük a padlózatot, húzunk egy új válaszfalat és már kész is az új gyerekszoba.


Technikai szempontból is nagyon jól teljesít a játék. Bár grafikailag a karakterek kidolgozottabbak és kicsit talán részletgazdagabb minden, összhatásban nagyjából az előző rész színvonalát hozza, és ez jelen esetben egyáltalán nem negatív kritika. A színek nagyon élénkek, a karakterek kellően komolytalanok, néhol viccesek, és a motor gyengébb gépeken is gond nélkül képes megjeleníteni a teljes élő, lélegző várost is. Természetesen hibái is vannak, így például simjeink nem feltétlenül képesek mindenhova odatalálni, vagy egymást kikerülni, magyarán az útkeresési rutin botrányos.

A másik élményromboló részlet a közutakon való közlekedés. Nagyon jópofa, amikor kocsikázó, vagy taxizó simünket követi a kamera, és még azzal sincs nagy baj, hogy a KRESZ elveit nem tekintik irányadónak, és nem feltétlen adnak elsőbbséget senkinek. A stop táblánál sem hajlandóak megállni, de hogy gondolkodás nélkül áthajtanak a forgalom többi résztvevőjén az már kicsit bosszantó. Ezt megoldhatták volna egy egyszerű kerülő manőverrel, vagy az sem lenne gond, ha felvennék ilyenkor a forgalom ritmusát, vagy legalább egy rendes karambolt látnánk, de ez a megoldás valahogy nagyon nem az igazi.

Hangok terén szintén teljesen rendben van a program. Bár simjeink továbbra is a maguk kis bugyuta nyelvén karattyolnak, ezúttal mi szabhatjuk meg, milyen hangszínben tegyék ezt. A játék aláfestő zenéje továbbra is a kellemesen lágy és fülbemászó tételekből áll, amit az ember szinte észre sem vesz, de ha nem lenne, akkor nagyon hiányozna, és éppen ettől olyan jó. A hangtechnikai cuccok zenei felhozatala már problémásabb, ugyanis elég szegényes a hallgatható muzsikák palettája, ellenben bármikor bepakolhatjuk a programba saját mp3 formátumú zenéinket, s ez okafogyottá teszi az iménti problémát. Összefoglalva, továbbra is biztosan lesznek olyanok, akik bugyuta tamagochinak tartják majd a szériát, ellenben vitathatatlan tény, hogy sokkal életközelibbé vált a Sims 3, mint az elődjei voltak. A megrögzött sim-fanatikusok ezt is imádni fogják, de állítom, hogy az új epizód új rajongókat is szerez majd Wright mester univerzumának. A támogatottsággal probléma nem lesz, tekintve, hogy már most igen erős online bázissal rendelkezik a játék, ahonnan sim-pontokért tölthetünk le extrákat, és biztosra veszem, hogy hamarosan érkeznek ehhez is a kiegészítők.

A mindennel telenyomott második rész után a Sims 3-ból nekem már most hiányoztak az évszakváltások, a háziállatok és egyéb apróságok, de ezek egyértelműen az annyit emlegetett üzletstratégia rovására írandók. Egy szó, mint száz, csak ajánlani tudom mindenkinek, aki egy kis könnyed kikapcsolódásra vágyik. De csak óvatosan, mert erősen addiktív a cucc! Az igazi hardcore rajongók meg már úgyis legalább a harmadik generációnál járnak a családdal...

Grafika: Összhatását tekintve a program vizuális téren az előző rész színvonalát hozza, bár a karakterek valamivel kidolgozottabbak és a világban minden picit részletgazdagabb. Továbbra is nagyon élénk színekkel és kicsit mosottas textúrákkal operáltak a készítők, s az így kialakított látvány tökéletesen illeszkedik a játék hangulatához. Emellett a motor optimalizálása is nagyon jól sikerült.

Kezelőfelület: Nagy változások nincsenek az elődökhöz képest. A játékmenet változásainak függvényében találunk új paneleket, illetve pár részleget kicsit átszabtak. Továbbra is minden áttekinthető és ésszerű. Akinek pedig nem nyerte el a tetszését az új rendezési stílus (építkező és vásárló módban), az egyszerűen visszaválthat a megszokott rendszerre.

Játszhatóság: Az alapvető szükségletek könnyebb kielégítése és pár ésszerűsített megoldás még könnyebben kezelhetővé tették az amúgy sem túl bonyolult rendszert. Ettől eltekintve tulajdonképpen ugyanazt kapjuk, amit a korábbi részekben, tehát akinek azok túl önismétlőek és unalmasak voltak, azok ettől se várjanak csodát.

Intelligencia, nehézség: Az MI szintje állítható a játékban, ellenben stílusánál fogva vitatható ennek létjogosultsága a Sims 3-ban. Ellenben ha bekapcsoljuk, akkor a borzalmas útkeresési rutintól eltekintve kifejezetten szépen teljesít. A nehézséget tekintve, minél több időt töltünk a játékkal, az úgy válik fokozatosan nehezebbé.

Hangok, zene: Simjeink továbbra is a maguk kis bugyuta nyelvén gagyarásznak, amit lehet szeretni, vagy kevésbé kedvelni, de funkcióját tökéletesen betölti ez a halandzsa. A zenei aláfestés tökéletesen illeszkedik a játékhoz, a hallgatható zenék tára kicsit szegényes ugyan, de tekintve, hogy kiegészíthetjük azt saját zenéinkkel, ez sem katasztrófa.

Összegzés: Wright mester és csapata figyelt a rajongói visszajelzésekre, és megmutatta, hogy igenis lehet még újat mutatni a Sims univerzumában. Rengeteg praktikus és ötletes újításával a The Sims 3 sokkal reálisabb elődeinél, ugyanakkor a sorozat gyermeteg báját is sikerült megőriznie a készítőknek. Minden bizonnyal továbbra is lesznek, akik sikítva menekülnek, ha meghallják a címet, a rajongók pedig már úgyis mélyen beleásták magukat Sunset Valley világába, de biztos vagyok benne, hogy az új epizód számtalan új szívet is meghódít magának.

Kapcsolódó letöltések:

Videó #1

Videó #2

Videó #3