Informatika és tudomány

SG.hu

Két év alatt negyven százalékkal csökkent az ADSL ára

A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) Tanácsa - az úgynevezett retail minus (RM) szabályozás keretében - hatodik alkalommal tette közzé a kiskereskedelmi árakon alapuló szabályozott nagykereskedelmi árakat.

A legfrissebb határozatokban megjelenő nagykereskedelmi árak a 2007. második félévi kiskereskedelmi árakból indulnak ki és első ízben került a szabályozott körbe a csupasz DSL, azaz a vezetékestelefon-előfizetés nélküli szélessávú internet-hozzáférés nagykereskedelmi ára.

A legnépszerűbb, 1 Mbps sávszélességű hozzáférés nettó átlagára 2005 első féléve és 2007 második féléve között 40 százalékkal csökkent, miközben több mint kétszeresére nőtt a szolgáltatást igénybevevők száma, mondta Pataki Dániel, az NHH elnöke az RM szabályozás hatását értékelve. A szabályozás bevezetése óta az egykori vezetékes monopol szolgáltatók szolgáltatási területein mért átlagárak is jelentősen közeledtek egymáshoz, azaz csökkent az egyes földrajzi területek közötti indokolatlan árkülönbség. Az RM bevezetésekor volt olyan terület az országban, ahol az átlagár több mint a két és félszerese volt a legalacsonyabb árszintnek, mára az eltérés mértéke 50 százalék alá csökkent, miközben ma már valamennyi területen több szolgáltató ajánlatai közül választhatnak a fogyasztók.

Pataki szerint a most kihirdetett nagykereskedelmi árak további lökést adhatnak a piaci versenynek. Az elnök szerint az első ízben szabályozott csupasz DSL árszintje olyan, hogy a hatékonyan működő szolgáltatók versenyképes csupasz DSL termékekkel és a csupasz DSL-re épülő internetalapú hangszolgáltatásokkal (voice-over-DSL) tudnak megjelenni a piacon.

A csupasz DSL-szolgáltatás nagykereskedelmi ára a releváns nem csupasz nagykereskedelmi DSL-szolgáltatás árát legfeljebb 2000 forinttal haladja meg. A "csupasz" felár a Magyar Telekomnál a legalacsonyabb (1 214 Ft) és a Hungarotelnél a legmagasabb (1 942Ft). Mindez azt is jelenti, hogy a szolgáltatók versenyképes termékeket alakíthatnak ki, nemcsak a szélessávú, de voice-over-DSL szolgáltatást nyújtva a vezetékes telefon-előfizetési piacon is.

Az RM szabályozás először a 2005 első félévi kiskereskedelmi árakon alapult. Akkor, a ma legelterjedtebbnek, legnépszerűbbnek számító 1 Mbps sávszélességű lakossági, a forgalomtól független hozzáférések nettó kiskereskedelmi ára átlagosan havi 6 247 Ft volt Magyarországon, míg ugyanez 2007 első félévére 4 282 Ft-ra, 2007 második félévére pedig már több mint 40 százalékkal 3 749 Ft-ra csökkent.

A retail minus módszer bevezetése előtt csak a Magyar Telekom és az Invitel területén volt verseny a kiskereskedelmi ADSL-szolgáltatók között. Az NHH szabályozási lépéseinek köszönhetően ma már minden korábbi monopolszolgáltató szolgáltatási területén van verseny a szolgáltatók között. A Magyar Telekom területén 25, a Hungarotel (Invitel) körzeteiben 10, a legkisebb területen szolgáltató Monortel területén pedig egy olyan cég kínál DSL-szolgáltatást, amely nem a korábbi monopolszolgáltató tulajdonában van.

Az NHH adatai szerint 2007-ben összességében 33 százalékkal, 1 millió 325 ezerre nőtt Magyarországon a vezetékes szélessávú hozzáférések száma. Az ADSL-előfizetések száma egy év alatt 21,5 százalékkal 745 ezerre, míg az összes kábelmodemes hozzáférés száma közel 53 százalékkal 580 ezerre növekedett - így a vezetékes szélessávú előfizetéseken belül a kábelmodemes hozzáférések részesedése a 2006 végi 38,3 százalékról 2007 végére 43,8 százalékra emelkedett.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • shabba #7
    "Sokkal inkább lehetne beszélni arról, hogy egy fiktiv átlagos csomag (pl. a mindenkori középsebesség) mennyibe kerül.
    Ez a statisztika már teljesen mást mutatna. Szerintem egy fillérrel sem lett olcsóbb. Ezt mutatja az is hogy 4 éve ugyan annyiba kerül az internet előfizetésem. természetesen 1mbit helyett 5 mbit sebességű lett időközben..."

    Abban egyetértek hogy csomagokban kell gondolkozni nem pedig sávszélben, mert magának a sávszélességnek nincs költség vonzata, így az ár sem igazán attól függ. Csomagokban gondolkodnak a szolgáltatók az egész világon, jellemzően van kicsi, belépő szintű, olcsó csomag, egy közepes a haladóknak és egy felső, drágább csomag. Ezekhez jellemzően 20-30-40 euro körüli árszint tartozik és az hogy milyen sávszélesség tartozik épp egy adott kategóriájú csomagtól az sokmindentől függ. Függ az időtényezőtől, hisz az idő előrehaladtával a verseny miatt a szolgáltatók egyre nagyobb sávszélt adnak. Ha erős a verseny akkor ez a folyamat is gyorsabb. Függ a területi és technológia tényezőtől, adott országon belül más-más területen, technológián adott árszinten más-más sebességű internetet kapni.

    Azzal azért nem értek egyet hogy semmit nem változott a net ára, azonos csomagkategória mellett. Gondolj bele anno amikor az ADSL elindult csak egyetlen csomag volt ami 13 ezer körül volt árazva. Ez volt a belépő és csúcsár is egyben. Aztán később lett két csomag, akkor már 10 ezer volt a olcsóbb, 12 a drágább. Aztán újabb csomagok és sávszél emelés jött, és az után már 8 ezer volt a legolcsóbb belépő szintű ára, és idővel lett mégdrágábban, még nagyobb csomag 16 ezerért. Aztán a belépő szintű ára még tovább csökkent 6 ezere, most pedig már 5 ezer alatti árszinten jár. A legnagyobb csomag ára pedig most 9 ezer körül van.

    Szóval 7 év alatt a belépő szintű csomagnál eljutottunk a 13 ezertől a 5 ezer alatti árszintig, ami azért jelentős változás. Főleg azért mert ez az a csomag amire a legtöbben előfizetnek. És azért nőtt a netelőfizetők száma, mert ez az ára folyamatosan egyre lentebb került, így egyre szélesebb réteg számára vált elérhetővé. De a legnagyobb csomag ára is a kezdeti 16-ról 9-re csökkent, ez pedig azért azt jelenti hogy köztes csomagnak is ennek megfelelően változnia kellett, mert különben kilógna a lóláb.
  • shabba #6
    Te zokszó nélkül bekajálsz ilyen statisztikákat, a nélkül hogy akár csak egy percnyire belegondolj abba hogy a látott adatoknak mennyi lehet a valóságértékük?

    Most nem azért de a táblázat holt szar, teljesen false légbőlkapott számokkal dolgozik, ráadásul nem is azonos feltétel rendszer mellett hasonlítja össze az országokat. Már ott gáz az egész hogy az 1 Mbps-es sávszél fajlagos árát nézi. Mivel a csomagok sávszélességgével az áruk sosem lineárisan nő, így értelemszerű hogy minél nagyobb sebességű csomagból arányosítják vissza az 1 Mbps-et, annak a fajlagos ára annál kisebb lesz.

    Mo mellett van 24.48 font, ami 7550 Ft. Na most szerinted 2007 nyarán hol kerül Mo-on ennyibe 1 Mbps? Sehol. Fajlagosan 1 Mbps, mondjuk egy 8 Mbps-es csomagból kiindulva főleg nem lehet ennyi, hisz akkor 40 ezer forintba kerülne egy 8 Mbps-es elérés. Fogalmam nincs melyik újjukból szopták ezt az adatot a statisztika készítők, de vicc az egész.

    Számoljuk 9 ezerért egy 8 Mbps-es eléréssel, akkor 1 Mbps ára fajlagosan 1125Ft, az 3.65 font. Ez bizony igen messze esik a cikkbeli 24.48 fonttól. És hopp ezzel az értékkel másik 12.-ikek vagyunk a listán nem pedig 21.-ek.

    De mondok mást 9500-ért egy UPC 20 Mbps-es csomag esetén az 1 Mbps ára fajlagosan 475Ft, ami már csak 1.55 font, és hopp máris 4.-ek vagyunk a listán.

    De elég csak rápillantani a listára és látszik hogy a svéd első hely úgy jöhetett ki 0.32 fontért durván 100Ft-ért egy 1Mbps, ha 100 Mbps-es elérésből osztották vissza. Na most azért svédeknél sem olyan hétköznapi és általános dolog a 100 Mbps-es elérés, ott is azért ahhoz jó helyen kell lakni, így aztán a netelőfizetések csak igen kis százaléka ilyen. Nem túl fair ezzel számolni, szélsőséges netcsomagot minden országban lehet találni.

    Pl. ilyen alapon nálunk is lehetne számolni pl. a Digikábel 20 Mbps-es elérésével 4500Ft-ért, azzal máris csak 225 forintra jön ki fajlagos 1 Mbps, ami 0.78 font. És hopp, máris 2.-ok vagyunk a listán.

    Na most szerinted ezek után mit ér az átalad linkelt statisztika. Elárulom. Persze az Index gyorsan fog belőle rittyenteni egy hangzatos, bulváros cikket, főleg a Homár, mert ott aztán végképp hozzá nem értő banda írja az irományokat. Hasonlóan hozzád, még egy percet sem hajlandók arra szánni hogy belegondoljanak, amit látnak annak vajon mennyi is lehet a valóság alapja. Pedig semmi IT előképzettség nem kell hozzá, csak általános iskola alapfok matematikai ismeretek.

    Az a gond hogy igen gyakran ilyen totál hülye cikkek íródnak, amiket persze szeretnek az magyar IT oldalak átvenni és nagy fennhangon hírdetni hogy, de szar nálunk. És az emberek 99%-a zokszó nélkül elhiszi, mert az Zindex írta, akkor az úgy is van.

    A tanulság az hogy nem kell mindent elsőre elhinni. Rá kell szánni egy kis idő, belegondolni van e realítása a leírtaknak és ha látszik hogy valami nagyon nem kerek, akkor azokat az írásokat el kell felejteni.
  • batyu #5
    No... pont ez esett le nekem is, fel is kaptam a vizet és írtam egy levelet az NHH-nak, meg az index-nek ahol a cikk megjelent:
    ----------------------------------
    Tisztelt NHH,Index, Cikkíró!

    Enyhén félrevezető a tárgyban szereplő cikk címe, és a részletezett árcsökkenés.

    Véleményem szerint az ADSL és bármilyen egyéb szélessávú internet kapcsolat árának tendenciáját nem a "mbps"-re kell nézni. Maximum rövidtávon, ill. fejlesztési ciklusokon belül.
    Hosszútávon nem releváns.

    Nem lehet összehasonlítani 1 kg liszt vagy 1l tej árának elemzésével. Mert ezek 50 éve is pontosan ugyan azt jelentették mint most,így értelmezhető az árváltozás...

    Itt nem arról van szó hogy az 1mbites kapcsolat olcsóbb lett 40%-al, csak úgy a szolgáltató jótékonyságából. (mert ugye a szolgáltató a szokásos karbantartás, fejlesztés mellett, amit így is úgy is megtenne, egy jobb eszközt épít be, és így nő a sebesség.)
    Hanem arról hogy bejöttek a 2-4-5-8-stb mbps-es csomagok, és ezek vették át a kisebb csomagok helyét, mind árban mint célban.

    Sokkal inkább lehetne beszélni arról, hogy egy fiktiv átlagos csomag (pl. a mindenkori középsebesség) mennyibe kerül.
    Ez a statisztika már teljesen mást mutatna. Szerintem egy fillérrel sem lett olcsóbb. Ezt mutatja az is hogy 4 éve ugyan annyiba kerül az internet előfizetésem. természetesen 1mbit helyett 5 mbit sebességű lett időközben...

    ----------------
    Röviden ha ezt így valaki látja, azt hiszi hogy 'jajdejó itt élni Magyarországon...
    holott a valós helyzet ugye kicsit más :)

    http://nomadcom.net/blog/2007/07/03/europe-vs-asia-internet-price-comparison-for-consumer-broadband/

    Ugye látják hogy kvázi csak Törökországban drágább az internet mint itthon?

    Ezt nyugodtan oda lehetne biggyeszteni a cikk és a NHH hír végére!
  • Apaka #4
    Szerintem nekem nem!!!
  • shabba #3
    Valamennyivel drágábbnak kell lennie. A vonal fenntartási díj eddig a telefon előfizetés díjába volt beépítve. Ha a fogyasztó tovább már nem fizet elő telefonra, de ADSL-re igen, akkor annak a díjában fog megjelenni a vonal fenntartási díj, ezért a csupasz ADSL díja magasabb lesz a normál ADSL díjnál.
  • shabba #2
    Azért egy kis csalás van ebben a 40%-ban. Mivel hogy almát hasonlítanak a körtével. 2005-ben lévő 1 Mbps-es csomag, az valójában nem ugyanaz a csomag mint ami 2007-ben 1 Mbps-es volt. Ami 2005-ben 0.5 Mbps-es volt abból lett 2007-ben 1 Mbps-es. És ami 2005-ben 1 Mbps-es volt, abból lett 2007-ben 4 Mbps-es.

    Szóval csak így lazán azonos sebességet összevetni nem épp reaális dolog, persze így nagyobb különbséget lehet felmutatni. A valóság persze az hogy ebből a 40%-os különbözetből nem írható minden a szabályozó hatáság és a RM szabályozás javára. Ennek nagy részét maga a szolgáltató csökkentette, az által hogy árat csökkentett és így az árak egy csomag kategóriával lentebb ugrottak.

    Szóval ebből a 40%-ból inkább csak úgy 15-20% a szabályozó hatóság és a RM érdeme, a többi az alaphálózati szolgáltatók árcsökkentésének az eredménye amit a piac kényszerített ki, nem pedig a szabályozó hatóság.

    A viszont tény hogy a RM sokat tett annak érdekében, hogy az egyes területi különbségeket minimalizálja. Ma már nincsenek olyan mértékű árbeli különbségek az egyes inkubens telcok területén mint 3-4 éve voltak és ez a fogyasztók jó.
  • Gerygrey #1
    A csupasz DSL-szolgáltatás nagykereskedelmi ára a releváns nem csupasz nagykereskedelmi DSL-szolgáltatás árát legfeljebb 2000 forinttal haladja meg.

    Vagyis a telefonelőfizetés nélküli ADSL drágább, mint a telefonelőfizetéses? Sok értelme így :)
További bejegyzések a fórumban...