MTI
Nem okoz életveszélyt az MP3 lejátszó a pacemakereseknek
Az elektromágneses tér változását létrehozó zenekészülékek korábbi mérések szerint befolyásolhatják a szívritmust szabályozó pacemaker működését, de a legújabb vizsgálatok megnyugtató eredményei szerint ez nem okoz életveszélyt azoknak a szívbetegeknek, akik ilyen műszert hordanak a mellkasukban.
Az életet veszélyeztető szívritmus-zavarok miatt a mellkasba beépített pacemaker igen érzékeny műszer. Folyamatosan érzékeli viselőjének minden egyes szívdobbanását és ha szükséges, késés nélkül segít, de bonyolult elektronikus szerkezetét a külvilágban létező elektromágneses hatások is befolyásolhatják. Ezért az óvatosság, hogy a szokásos repülőtéri fémdetektoros kapukon a pacemakert szívük fölött viselő emberek nem mehetnek át.
Egy korábbi vizsgálat azt jelezte, hogy a zenegépek elektronikus működési zavarai veszélyesen fölboríthatják a pacemaker működést. Ez akkor főleg azoknak a fiatal szívbetegeknek és szüleiknek okozott riadalmat, akik mindig szívesen hordtak maguknál rádiót, lemezjátszót vagy legújabban mp3 készüléket. Bostonban Charles Berul, az ottani gyerekkórház pacemakerrészlegének vezetője és munkacsoportja ezért most azt tanulmányozta, hogy a hozzájuk rendszeresen ellenőrzésre járó szívbeteg gyermekek és ifjú felnőttek ritmusszabályozója hogyan működik, ha a leggyakrabban használt készülékeket a páciens közelében bekapcsolják.
Az általuk vizsgált két lejátszó a SanDisk Sansa és a Microsoft Zune volt. A szívritmust szabályozó készülékek is két csoporthoz tartoztak. Az egyik csoportban azok voltak, melyek a beteg szívét nem engedték veszélyesen lelassulni vagy megállni, ha a betegség következtében ez megtörténhetett volna.
A másik pacemakertípus az ICD betűszóval jelzett szerkezet. Az ilyen rendkívüli gép érzékeli viselőjének szívműködését és ha életveszélyes ritmuszavar, kamrafibrilláció kezdődik, áramütéssel megszünteti azt, amivel megmenti tulajdonosa életét. Itt még veszélyesebb lehetne, ha bármilyen, külső elektromos zavar, például mobiltelefon csengése vagy mp3 lejátszó bekapcsolása megzavarhatná az ICD biztonságos működését. A folyamatos EKG ellenőrzés tanúsága szerint ezek a zenekészülékek a 255 vizsgált esetben egyetlen egyszer sem jeleztek téves, rossz működést és a betegek sem éreztek semmiféle kellemetlenséget. A műszerek sem mutattak bármilyen bonyodalmat a pacemakerek programjában vagy a hozzájuk tartozó vezetékekben.
Elgondolkoztató az a különbség, ami az előző vizsgálat és Berul munkacsoportjának eredményei között adódott. A fontos szakfolyóirat, a Heart Rhythm külön szerkesztőségi közleményt szentelt az ellentmondás okainak tárgyalására. A szerkesztőségi közlemény szerzőjének véleménye szerint a különbség abból eredhet, hogy a két munkacsoport másképp értelmezte az EKG-felvételeket és más mérési módszereket használt. Ebben az is szerepet játszhatott, hogy az előző vizsgálati csoport betegeinek az átlagos életkora 77 év volt, a mostaniaké pedig csupán 22 esztendő.
Érdekes volt viszont a bostoni kutatók azon megfigyelése, hogy a pacemakerek programozása közben csaknem minden második esetben a programozóműszert megzavarta, ha az mp3 lejátszó bekapcsolt. Berul és munkacsoportja ezért azt tanácsolja az érintetteknek, hogy az ilyen beteg legalább akkor ne bömböltesse kedvelt készülékét, amikor éppen a pacemakeres járóbeteg-rendelésen fekszik a vizsgálóasztalon, ahol életmentő pacemakerét ellenőrzik és szükség szerint újraprogramozzák.
Az életet veszélyeztető szívritmus-zavarok miatt a mellkasba beépített pacemaker igen érzékeny műszer. Folyamatosan érzékeli viselőjének minden egyes szívdobbanását és ha szükséges, késés nélkül segít, de bonyolult elektronikus szerkezetét a külvilágban létező elektromágneses hatások is befolyásolhatják. Ezért az óvatosság, hogy a szokásos repülőtéri fémdetektoros kapukon a pacemakert szívük fölött viselő emberek nem mehetnek át.
Egy korábbi vizsgálat azt jelezte, hogy a zenegépek elektronikus működési zavarai veszélyesen fölboríthatják a pacemaker működést. Ez akkor főleg azoknak a fiatal szívbetegeknek és szüleiknek okozott riadalmat, akik mindig szívesen hordtak maguknál rádiót, lemezjátszót vagy legújabban mp3 készüléket. Bostonban Charles Berul, az ottani gyerekkórház pacemakerrészlegének vezetője és munkacsoportja ezért most azt tanulmányozta, hogy a hozzájuk rendszeresen ellenőrzésre járó szívbeteg gyermekek és ifjú felnőttek ritmusszabályozója hogyan működik, ha a leggyakrabban használt készülékeket a páciens közelében bekapcsolják.
Az általuk vizsgált két lejátszó a SanDisk Sansa és a Microsoft Zune volt. A szívritmust szabályozó készülékek is két csoporthoz tartoztak. Az egyik csoportban azok voltak, melyek a beteg szívét nem engedték veszélyesen lelassulni vagy megállni, ha a betegség következtében ez megtörténhetett volna.
A másik pacemakertípus az ICD betűszóval jelzett szerkezet. Az ilyen rendkívüli gép érzékeli viselőjének szívműködését és ha életveszélyes ritmuszavar, kamrafibrilláció kezdődik, áramütéssel megszünteti azt, amivel megmenti tulajdonosa életét. Itt még veszélyesebb lehetne, ha bármilyen, külső elektromos zavar, például mobiltelefon csengése vagy mp3 lejátszó bekapcsolása megzavarhatná az ICD biztonságos működését. A folyamatos EKG ellenőrzés tanúsága szerint ezek a zenekészülékek a 255 vizsgált esetben egyetlen egyszer sem jeleztek téves, rossz működést és a betegek sem éreztek semmiféle kellemetlenséget. A műszerek sem mutattak bármilyen bonyodalmat a pacemakerek programjában vagy a hozzájuk tartozó vezetékekben.
Elgondolkoztató az a különbség, ami az előző vizsgálat és Berul munkacsoportjának eredményei között adódott. A fontos szakfolyóirat, a Heart Rhythm külön szerkesztőségi közleményt szentelt az ellentmondás okainak tárgyalására. A szerkesztőségi közlemény szerzőjének véleménye szerint a különbség abból eredhet, hogy a két munkacsoport másképp értelmezte az EKG-felvételeket és más mérési módszereket használt. Ebben az is szerepet játszhatott, hogy az előző vizsgálati csoport betegeinek az átlagos életkora 77 év volt, a mostaniaké pedig csupán 22 esztendő.
Érdekes volt viszont a bostoni kutatók azon megfigyelése, hogy a pacemakerek programozása közben csaknem minden második esetben a programozóműszert megzavarta, ha az mp3 lejátszó bekapcsolt. Berul és munkacsoportja ezért azt tanácsolja az érintetteknek, hogy az ilyen beteg legalább akkor ne bömböltesse kedvelt készülékét, amikor éppen a pacemakeres járóbeteg-rendelésen fekszik a vizsgálóasztalon, ahol életmentő pacemakerét ellenőrzik és szükség szerint újraprogramozzák.
