Berta Sándor
Archiválják az osztrák weboldalakat
Az Osztrák Nemzeti Könyvtár (ÖNB) 2008-tól minden .at végződésű honlapot és azok tartalmát megőrzi, hogy azok elérhetők legyenek a későbbi generációk számára is.
A tervek szerint az adatbázist évente kétszer fogják frissíteni és ekkor gyűjtik majd össze a két mintavétel között létrejött új portálok címeit és tartalmát is. "Az eltárolt weboldalak megmutatják, hogy milyenek voltak a hétköznapok egykor. Az Osztrák Nemzeti Könyvtár az első nemzeti bibliotéka a világon, amelyik egy ilyen projektet indít" - közölte Johanna Rachinger, az ÖNB főigazgatója. Külön katalógusba kerülnek a nagy eseményekkel kapcsolatos oldalak, például a jövő évi futball Európa-bajnokság honlapja.
A program költségvetése négy millió euró, a szakemberek jelenleg is kutatják, hogy miként teremthetik elő ezt az összeget. Az egyik forrás lehet az osztrák kormány által a digitális örökség megőrzésére fordított alap. A támogatást elősegítheti a médiatörvény tervezett őszi módosítása, amely ráadásul lehetővé tenné, hogy az ÖNB a kizárólag elektronikus úton megjelenő tudományos és irodalmi művek után külön bevételhez jusson.
Az intézmény eddig egy terabyte adatot archivált. Amennyiben a projekt beindul, akkor a tárolt adatok mennyisége 200 terabyte is lehet és ez a szám évente további 50 terabyte-tal nőne. Komoly problémát jelent ugyanakkor, hogy még nincs egy olyan egységes szabvány, amelyet a világ bármelyik intézménye használhatna az adatok tárolására. Az ÖNB ezért minden digitalizált művet két merevlemezen, valamint mágnesszalagokon is eltárol.
Az Osztrák Nemzeti Könyvtár júliusban jelentette be, hogy sikerült digitalizálnia az UNESCO Világörökségi Dokumentumgyűjteményéhez tartozó, összesen 8000 papiruszból álló archívumának 550 darabját, így a 3500 éves dokumentumokat már bárki megtekintheti a világhálón is. A gyűjteményt 1883-ban Rainer főherceg alapította, aki 1899-ben odaajándékozta Ferenc József császárnak, az uralkodó pedig átadta a leleteket a császári és királyi udvari könyvtárnak. Az archívum összesen 180 000 iratot és más alkotást ölel fel, a tárgyak és dokumentumok többsége Egyiptomból származik. A legrégebbi leletek az i. e. 15. századból valók. Az online katalógusban bárki kereshet kulcsszavak (levelek, adók stb.) alapján. A találatok megtekintéséhez elég csak a kiadott hivatkozásokra kattintani.
A tervek szerint az adatbázist évente kétszer fogják frissíteni és ekkor gyűjtik majd össze a két mintavétel között létrejött új portálok címeit és tartalmát is. "Az eltárolt weboldalak megmutatják, hogy milyenek voltak a hétköznapok egykor. Az Osztrák Nemzeti Könyvtár az első nemzeti bibliotéka a világon, amelyik egy ilyen projektet indít" - közölte Johanna Rachinger, az ÖNB főigazgatója. Külön katalógusba kerülnek a nagy eseményekkel kapcsolatos oldalak, például a jövő évi futball Európa-bajnokság honlapja.
A program költségvetése négy millió euró, a szakemberek jelenleg is kutatják, hogy miként teremthetik elő ezt az összeget. Az egyik forrás lehet az osztrák kormány által a digitális örökség megőrzésére fordított alap. A támogatást elősegítheti a médiatörvény tervezett őszi módosítása, amely ráadásul lehetővé tenné, hogy az ÖNB a kizárólag elektronikus úton megjelenő tudományos és irodalmi művek után külön bevételhez jusson.
Az intézmény eddig egy terabyte adatot archivált. Amennyiben a projekt beindul, akkor a tárolt adatok mennyisége 200 terabyte is lehet és ez a szám évente további 50 terabyte-tal nőne. Komoly problémát jelent ugyanakkor, hogy még nincs egy olyan egységes szabvány, amelyet a világ bármelyik intézménye használhatna az adatok tárolására. Az ÖNB ezért minden digitalizált művet két merevlemezen, valamint mágnesszalagokon is eltárol.
Az Osztrák Nemzeti Könyvtár júliusban jelentette be, hogy sikerült digitalizálnia az UNESCO Világörökségi Dokumentumgyűjteményéhez tartozó, összesen 8000 papiruszból álló archívumának 550 darabját, így a 3500 éves dokumentumokat már bárki megtekintheti a világhálón is. A gyűjteményt 1883-ban Rainer főherceg alapította, aki 1899-ben odaajándékozta Ferenc József császárnak, az uralkodó pedig átadta a leleteket a császári és királyi udvari könyvtárnak. Az archívum összesen 180 000 iratot és más alkotást ölel fel, a tárgyak és dokumentumok többsége Egyiptomból származik. A legrégebbi leletek az i. e. 15. századból valók. Az online katalógusban bárki kereshet kulcsszavak (levelek, adók stb.) alapján. A találatok megtekintéséhez elég csak a kiadott hivatkozásokra kattintani.
2001-ből