SG.hu·
Közös VDSL-hálózat épül Németországban
A telekommunikációs vállalatok elsősorban a jövőbeni infrastruktúra létrehozásával kapcsolatos költségek csökkentése miatt döntöttek az együttműködés mellett.
Még Németországban is rendkívül komoly terheket ró a távközlési vállalatokra egy saját VDSL-hálózat kiépítése és a rendszer későbbi gazdaságos üzemeltetése, ráadásul nincs értelme, hogy minden egyes telekommunikációs vállalat saját VDSL-hálózatot hozzon létre, mivel azok sávszélességének csupán a töredékét használnák ki az előfizetők. A szolgáltatók tehát az együttműködés mellett döntöttek és ezzel a lépésükkel nyilvánvalóvá vált az is, hogy semmiképpen sem várják meg az Európai Unió és a Németország között kirobbant vita végeredményét. Ugyan a DT-nek - érthetően - egyáltalán nem tetszik az új ötlet, a konkurens távközlési cégek kitartanak az elképzelésük mellett.
A feladat azonban óriási, ahogy a helyi szakemberek nevezik gyakorlatilag mamutberuházásról van szó. Csak a hamburgi belvárosban 2000 kapcsolószekrényt és alközpontot kellene bekötni az új rendszerbe, egész Hamburgban pedig 7400 ilyen berendezést kellene egymással összekötni. Kölnben, Stuttgartban vagy Frankfurtban egyenként körülbelül 3000 ilyen alközpont található, ezek mindegyikéhez legfeljebb 250-300 előfizető kapcsolódik. Ez pedig önmagában túl kevés, itt kerül előtérbe az együttműködés haszna. A túlzottan magas költségek azonban még mindig közbeszólhatnak.
Érdekes ugyanakkor a szakmai szervezet vezetőjének véleménye. Peter Knauer, a Német Szélessávú Kommunikációs Egyesülés (BREKO) elnöke ugyanis kijelentette: "Nincsenek konkrét együttműködési tervek a VDSL-piac jövőbeni szereplői között, azonban a helyi kooperáció kifizetődő lehet." A projektben részt vevő cégek között felmerült többek között az Arcor, a Hansenet, a Versatel, a Telefónica és a QSC neve is. Emellett szintén szóba került a földrajzilag egymáshoz közeli tartományokban és régiókban jelen lévő távközlési vállalatok együttműködése is. A harmadik megoldás pedig a Deutsche Telekommal való kooperáció lehet.
A DT eddig már tíz városban építette ki a VDSL-hálózatát, 2008-tól pedig már 50 településen lesznek elérhetők VDSL-csomagjai. De felmerült annak a lehetősége is, hogy a programba további 50 helységet vonnának be. A projekt márciusban indult, az összköltsége 3 milliárd euró. Persze még az is kérdéses, hogy az Európai Unió kontra Németország vitában milyen eredmény születik, az ugyanis teljesen megváltoztathatja az eredeti elképzeléseket.
Még Németországban is rendkívül komoly terheket ró a távközlési vállalatokra egy saját VDSL-hálózat kiépítése és a rendszer későbbi gazdaságos üzemeltetése, ráadásul nincs értelme, hogy minden egyes telekommunikációs vállalat saját VDSL-hálózatot hozzon létre, mivel azok sávszélességének csupán a töredékét használnák ki az előfizetők. A szolgáltatók tehát az együttműködés mellett döntöttek és ezzel a lépésükkel nyilvánvalóvá vált az is, hogy semmiképpen sem várják meg az Európai Unió és a Németország között kirobbant vita végeredményét. Ugyan a DT-nek - érthetően - egyáltalán nem tetszik az új ötlet, a konkurens távközlési cégek kitartanak az elképzelésük mellett.
A feladat azonban óriási, ahogy a helyi szakemberek nevezik gyakorlatilag mamutberuházásról van szó. Csak a hamburgi belvárosban 2000 kapcsolószekrényt és alközpontot kellene bekötni az új rendszerbe, egész Hamburgban pedig 7400 ilyen berendezést kellene egymással összekötni. Kölnben, Stuttgartban vagy Frankfurtban egyenként körülbelül 3000 ilyen alközpont található, ezek mindegyikéhez legfeljebb 250-300 előfizető kapcsolódik. Ez pedig önmagában túl kevés, itt kerül előtérbe az együttműködés haszna. A túlzottan magas költségek azonban még mindig közbeszólhatnak.
Érdekes ugyanakkor a szakmai szervezet vezetőjének véleménye. Peter Knauer, a Német Szélessávú Kommunikációs Egyesülés (BREKO) elnöke ugyanis kijelentette: "Nincsenek konkrét együttműködési tervek a VDSL-piac jövőbeni szereplői között, azonban a helyi kooperáció kifizetődő lehet." A projektben részt vevő cégek között felmerült többek között az Arcor, a Hansenet, a Versatel, a Telefónica és a QSC neve is. Emellett szintén szóba került a földrajzilag egymáshoz közeli tartományokban és régiókban jelen lévő távközlési vállalatok együttműködése is. A harmadik megoldás pedig a Deutsche Telekommal való kooperáció lehet.
A DT eddig már tíz városban építette ki a VDSL-hálózatát, 2008-tól pedig már 50 településen lesznek elérhetők VDSL-csomagjai. De felmerült annak a lehetősége is, hogy a programba további 50 helységet vonnának be. A projekt márciusban indult, az összköltsége 3 milliárd euró. Persze még az is kérdéses, hogy az Európai Unió kontra Németország vitában milyen eredmény születik, az ugyanis teljesen megváltoztathatja az eredeti elképzeléseket.