Gyurkity Péter
Az IBM megtriplázta a Blue Gene teljesítményét
Elkészült a szuperszámítógépek Top500-as listájának legújabb változata, ennek alkalmából pedig az IBM bemutatta a második generációs Blue Gene rendszert, amelyből akár 3 petaflop/s-ot is kisajtolhatnak.
Az 500 legerősebb szuperszámítógép listáját ugyanakkor még mindig az előző generáció, a Blue Gene/L vezeti, amely tehát megőrizte első helyét. A második a Cray összeállítása, amely a Cray XT4/XT3 nevet kapta és nemrég esett át egy alapos frissítésen, míg a dobogó harmadik fokát a cég Red Storm elnevezésű összeállítása foglalja el, amely viszont már ikermagos Opteronokra épül. Az első tíz fennmaradó hét helyezéséből ötöt az IBM különböző Blue Gene rendszerei foglalnak el, ide mindössze a Dell és az SGI tudott befurakodni a nyolcadik, illetve tizedik helyre.
A Nagy Kék azonban már készül az első hely bebiztosítására, mégpedig a Blue Gene/P nevű vadonatúj összeállítással, amely a cég közleménye szerint akár a 3 petaflop/s teljesítményt is elérheti. Egyelőre a rendszer fejlesztés alatt áll, ám máris elhódította a lista 30. helyezését, mégpedig a napokban mért 20 teraflop/s-os eredményével. Ez természetesen nem a végső állapot, hiszen a teljesítmény gyors növekedésére számíthatunk, amint befejeződik a munka. A cég a már említett brutális teljesítmény elérését, valamint energiatakarékos működést ígér, amely hétszer hatékonyabb mint bármelyik ma üzemelő szuperszámítógép.
A Blue Gene/P egyetlen chipjében négy PowerPC 450 processzor található, amelyek 850 MHz-es órajelen végzik dolgukat, egyenként 13 milliárd műveletet hajtva végre másodpercenként. Ezeket 32 chipet tartalmazó lapokba, majd 1,8 méter magas rackekbe sűrítik össze, míg a teljes rendszer 72 ilyen rackből áll majd, amely összesen 294.912 processzort foglal magába. Ez azonban nem jelenti a végső határt, hiszen az összeállítás tovább skálázható, egészen 884 ezer processzorig, hogy biztosítsák a kiemelkedő teljesítményt.
A Blue Gene/P a tervek szerint az orvostudományok terén nyújt majd nélkülözhetetlen segítséget, különböző számítások gyors elvégzésével. Példaként említik a gyógyszerkísérleteket, így nem véletlen, hogy máris több kutatólabor, illetve egyetem bejelentette igényét a rendszerre.
Az 500 legerősebb szuperszámítógép listáját ugyanakkor még mindig az előző generáció, a Blue Gene/L vezeti, amely tehát megőrizte első helyét. A második a Cray összeállítása, amely a Cray XT4/XT3 nevet kapta és nemrég esett át egy alapos frissítésen, míg a dobogó harmadik fokát a cég Red Storm elnevezésű összeállítása foglalja el, amely viszont már ikermagos Opteronokra épül. Az első tíz fennmaradó hét helyezéséből ötöt az IBM különböző Blue Gene rendszerei foglalnak el, ide mindössze a Dell és az SGI tudott befurakodni a nyolcadik, illetve tizedik helyre.
A Nagy Kék azonban már készül az első hely bebiztosítására, mégpedig a Blue Gene/P nevű vadonatúj összeállítással, amely a cég közleménye szerint akár a 3 petaflop/s teljesítményt is elérheti. Egyelőre a rendszer fejlesztés alatt áll, ám máris elhódította a lista 30. helyezését, mégpedig a napokban mért 20 teraflop/s-os eredményével. Ez természetesen nem a végső állapot, hiszen a teljesítmény gyors növekedésére számíthatunk, amint befejeződik a munka. A cég a már említett brutális teljesítmény elérését, valamint energiatakarékos működést ígér, amely hétszer hatékonyabb mint bármelyik ma üzemelő szuperszámítógép.
A Blue Gene/P egyetlen chipjében négy PowerPC 450 processzor található, amelyek 850 MHz-es órajelen végzik dolgukat, egyenként 13 milliárd műveletet hajtva végre másodpercenként. Ezeket 32 chipet tartalmazó lapokba, majd 1,8 méter magas rackekbe sűrítik össze, míg a teljes rendszer 72 ilyen rackből áll majd, amely összesen 294.912 processzort foglal magába. Ez azonban nem jelenti a végső határt, hiszen az összeállítás tovább skálázható, egészen 884 ezer processzorig, hogy biztosítsák a kiemelkedő teljesítményt.
A Blue Gene/P a tervek szerint az orvostudományok terén nyújt majd nélkülözhetetlen segítséget, különböző számítások gyors elvégzésével. Példaként említik a gyógyszerkísérleteket, így nem véletlen, hogy máris több kutatólabor, illetve egyetem bejelentette igényét a rendszerre.