Gyurkity Péter
25 év után idén búcsúzik a floppy
A szép kort megért technológia hosszas betegség után idén szenderülhet jobblétre, miután egyre kevesebben tartanak igényt a megszokott 3,5 hüvelykes mágneslemezekre, amelyek felett eljárt az idő.
2007 a végső nyugalomba helyezés éve lehet, legalábbis azon források szerint, amelyek az egyik legnagyobb brit üzletlánc bejelentése kapcsán jutottak erre a következtetésre. A PC World ugyanis közölte, hogy csak a készlet erejéig folytatja a floppy meghajtók és lemezek értékesítését, azt követően pedig nem rendel újabb szállítmányokat. A fordulópontnak tekintett bejelentés önmagában még nem jelenti a technológia halálát, a megnövekedett igények azonban minden területen kikényszerítik a váltást.
Ezt elsősorban a digitális letöltések és a képi tartalmak használatának megugrásával magyarázzák, hiszen ezek jóval nagyobb tárolókapacitást igényelnek. A legfeljebb 1,44 MB-ot eltároló hagyományos floppy lemezek itt már nemigen jöhetnek szóba, napjainkra méretüknél és sebességüknél fogva is nagyfokú kényelmetlenséget jelentenek. Jellemező példa, hogy sokan kizárólag akkor veszik igénybe a mágneses lemezeket, amikor további meghajtószoftverre - például a SATA-merevlemezeknél - van szükségük a Windows operációs rendszer újratelepítésekor, minden egyéb feladatra az új megoldásokat, optikai korongokat, memóriakártyákat, pendrive-ot használják.
A floppy annak idején nagy előrelépést jelentett: az IBM 1971-ben dobta piacra az első példányokat, a manapság még használatban lévő 3,5 hüvelykes változatot pedig a Sony mutatta be még 1981-ben, megkönnyítve, felgyorsítva az adattárolást. A nyolcvanas és kilencvenes években ez utóbbi vált a legnépszerűbb megoldássá, még mielőtt a merevlemezek ára emberi szintre nem csökkent.
A CD, majd a DVD már jelezte a végső visszavonulás közeledtét, az utolsó funkcióktól pedig valószínűleg a pendrive-ok fosztották meg a jó öreg lemezeket. Az Apple itt is úttörő szerepet játszott, hiszen meglehetősen korán, már 1998-ban száműzte a megoldást az akkor megjelenő iMac konfigurációkból.
2007 a végső nyugalomba helyezés éve lehet, legalábbis azon források szerint, amelyek az egyik legnagyobb brit üzletlánc bejelentése kapcsán jutottak erre a következtetésre. A PC World ugyanis közölte, hogy csak a készlet erejéig folytatja a floppy meghajtók és lemezek értékesítését, azt követően pedig nem rendel újabb szállítmányokat. A fordulópontnak tekintett bejelentés önmagában még nem jelenti a technológia halálát, a megnövekedett igények azonban minden területen kikényszerítik a váltást.
Ezt elsősorban a digitális letöltések és a képi tartalmak használatának megugrásával magyarázzák, hiszen ezek jóval nagyobb tárolókapacitást igényelnek. A legfeljebb 1,44 MB-ot eltároló hagyományos floppy lemezek itt már nemigen jöhetnek szóba, napjainkra méretüknél és sebességüknél fogva is nagyfokú kényelmetlenséget jelentenek. Jellemező példa, hogy sokan kizárólag akkor veszik igénybe a mágneses lemezeket, amikor további meghajtószoftverre - például a SATA-merevlemezeknél - van szükségük a Windows operációs rendszer újratelepítésekor, minden egyéb feladatra az új megoldásokat, optikai korongokat, memóriakártyákat, pendrive-ot használják.
A floppy annak idején nagy előrelépést jelentett: az IBM 1971-ben dobta piacra az első példányokat, a manapság még használatban lévő 3,5 hüvelykes változatot pedig a Sony mutatta be még 1981-ben, megkönnyítve, felgyorsítva az adattárolást. A nyolcvanas és kilencvenes években ez utóbbi vált a legnépszerűbb megoldássá, még mielőtt a merevlemezek ára emberi szintre nem csökkent.
A CD, majd a DVD már jelezte a végső visszavonulás közeledtét, az utolsó funkcióktól pedig valószínűleg a pendrive-ok fosztották meg a jó öreg lemezeket. Az Apple itt is úttörő szerepet játszott, hiszen meglehetősen korán, már 1998-ban száműzte a megoldást az akkor megjelenő iMac konfigurációkból.
