Berta Sándor
Egy éven át őriznék az európai távközlési adatokat
A Die Welt német lap birtokába jutott 17 oldalas európai bizottsági tervezet szerint a jövőben az összes vezetékes és mobiltelefonon lebonyoított beszélgetés, valamint internethozzáférés adatait legalább egy esztendeig megőriznék.
A szakemberek úgy vélik, ezáltal a beszélgetések, illetve az internetezés első másodpercétől az utolsóig nyomon követhető lenne a gyanús személyek minden kijelentése, illetve a kommunikációs hálózatokban való mozgásuk. Az intézkedésre - a hivatalos indoklás szerint - a növekvő terrorizmus miatt van szükség. Az Európai Unió tagországainak bel- és igazságügyi miniszterei egy három éves adattárolási időtartamot javasoltak, azonban ezt a tervet elvetették.
A tagállamokban jelenleg mindenütt eltérő ideig őrzik meg a távközlési adatokat. Németországban a telekommunikációs és az internetszolgáltatók például 90 napig tárolják az egyes ügyfelek hálózati információit. Érdekesség, hogy minden hasonló tervet eddig nagyon keményen támadtak mind az adatvédelmi szakemberek, mind a polgári és emberi jogi szervezetek, valamint a vállalatok. Nem nehéz megjósolni, hogy nem lesz kivétel ez az előterjesztés sem, és hamarosan éles támadásokról fogunk hallani.
Az Európai Parlament és az Európai Tanács mostani közös javaslata szerint már nem csak a felhasználó nevét, címét és telefonszámát tárolnák el, hanem az ügyfél által kezdeményezett vagy fogadott hívások időpontját és időtartamát is, valamint a kommunikáció módját is. Ezenkívül úgynevezett távközlési mozgási profilokat is készítenének, amelyből kiderülne, hogy egy adott személy merre mozog, kikkel tart kapcsolatot. Kimutatható lesz az is, hogy egy telefonbeszélgetés mobil- vagy vezetékes telefonról történt-e, illetve hogy egy internethozzáférés számítógépről vagy laptopról valósul-e meg.
Az újabb költségekért a szolgáltatóknak kárpótlás járna, de a vállalatok egyelőre elutasítják a tervezetet. Oliver Süme, a Német Online Gazdasági Szövetség jogi és közigazgatási ügyekért felelős elnöke meg is indokolta, hogy miért elutasító az álláspontjuk: "kétségeink vannak afelől, hogy megéri-e és megtérül-e ez a hatalmas technikai, pénzügyi és humán erőforrás-felhasználás, illetve hogy ez a valóban az egyetlen járható út és módszer? Szerintünk ugyanis nem."
Biztonság mindenek felett?
Tavaly a hatóságok 34 ezer esetben kérték a szolgáltatók segítségét, ebből 29 ezer eset átlagos bűncselekmény volt és csak 78 esetben merült fel konkrétan a terrorizmus lehetősége. Süme úgy véli, az egész ügy komoly adatvédelmi aggályokat is felvet és végül a legkomolyabb intézkedések is kijátszhatók, például az Európai Unión kívülről származó mobil SIM- és feltöltőkártyák, valamint nyilvános telefonfülkék használatával. A vállalatok szerint egy, az adattárolási jogszabályokat érintő szigorítás azt jelentené, hogy a jelenlegihez képest akár ötezerszer nagyobb tárolási kapacitással kellene rendelkezniük. A szövetség számításai szerint - a jelenlegi mellett - csak a hagyományos vezetékes telefonhálózaton keresztül bonyolódó forgalom évente további 8 millió MB tárolókapacitást emésztene fel. Ez egy 800 kilométer hosszú, aktákból áll sornak felel meg. Ráadásul különleges személyzetre is szükség lenne és a biztonságra is áldozni kellene.
Hasonlóképpen vélekedik Volker Kitz, a Német Információs Gazdasági, Telekommunikációs és Új Médiák Szövetség (Bitkom) telekommunikációs és médiapolitikai vezetője is, aki ugyan elismeri az állam jogát a biztonság megteremtésére, ám úgy véli: a javaslat elfogadása utáni első negyedévben a német államnak és a szolgáltatóknak 200 millió euró plusz költséggel kellene szembenézniük. Kitz szerint jogi problémák is keletkezhetnek az ügyből, hiszen eldöntésre várna a kérdés, hogy melyik a fontosabb: az állampolgárok szabadságjoga és a szolgáltatók gazdasági jogai vagy a biztonság?
Az Európai Unió egyelőre hajthatatlan. Günter Verheugen EU-biztos, a Neue Ruhr/Neue Rhein Zeitung nevű német lapnak kijelentette: a szervezet az eddigi 15 millió helyett 300 millió eurót akar költeni a terrorizmus elleni harcra. Így például már van egy projekt, amelyben a résztvevők azt vizsgálják, hogy miként tehetnék még biztonságosabbá a metróvonalakat. Verheugen szerint ezenkívül nem szabad megfeledkezni a modern társadalom gyenge pontjainak számító energia- és távközlési hálózatok fokozottabb védelméről sem.
A Futurezone osztrák online hírportál megemlíti, hogy az angol, a francia, az ír és a svéd belügyminiszter által korábban kidolgozott adattárolási javaslata még arról szólt, hogy a távközlési és az internetszolgáltatók kötelesek legyenek négy éven át megőrizni minden adatot. Ezt ugyan elvetették, azonban egy új előterjesztés szerint minden cég köteles lenne fél éven át tárolni munkatársainak internetes szokásaira vonatkozó információkat. Több országban, így például Ausztriában is törvénymódosításra lenne szükség, ahhoz, hogy az új rendelet életbe léphessen.
A szakemberek úgy vélik, ezáltal a beszélgetések, illetve az internetezés első másodpercétől az utolsóig nyomon követhető lenne a gyanús személyek minden kijelentése, illetve a kommunikációs hálózatokban való mozgásuk. Az intézkedésre - a hivatalos indoklás szerint - a növekvő terrorizmus miatt van szükség. Az Európai Unió tagországainak bel- és igazságügyi miniszterei egy három éves adattárolási időtartamot javasoltak, azonban ezt a tervet elvetették.
A tagállamokban jelenleg mindenütt eltérő ideig őrzik meg a távközlési adatokat. Németországban a telekommunikációs és az internetszolgáltatók például 90 napig tárolják az egyes ügyfelek hálózati információit. Érdekesség, hogy minden hasonló tervet eddig nagyon keményen támadtak mind az adatvédelmi szakemberek, mind a polgári és emberi jogi szervezetek, valamint a vállalatok. Nem nehéz megjósolni, hogy nem lesz kivétel ez az előterjesztés sem, és hamarosan éles támadásokról fogunk hallani.
Az Európai Parlament és az Európai Tanács mostani közös javaslata szerint már nem csak a felhasználó nevét, címét és telefonszámát tárolnák el, hanem az ügyfél által kezdeményezett vagy fogadott hívások időpontját és időtartamát is, valamint a kommunikáció módját is. Ezenkívül úgynevezett távközlési mozgási profilokat is készítenének, amelyből kiderülne, hogy egy adott személy merre mozog, kikkel tart kapcsolatot. Kimutatható lesz az is, hogy egy telefonbeszélgetés mobil- vagy vezetékes telefonról történt-e, illetve hogy egy internethozzáférés számítógépről vagy laptopról valósul-e meg.
Az újabb költségekért a szolgáltatóknak kárpótlás járna, de a vállalatok egyelőre elutasítják a tervezetet. Oliver Süme, a Német Online Gazdasági Szövetség jogi és közigazgatási ügyekért felelős elnöke meg is indokolta, hogy miért elutasító az álláspontjuk: "kétségeink vannak afelől, hogy megéri-e és megtérül-e ez a hatalmas technikai, pénzügyi és humán erőforrás-felhasználás, illetve hogy ez a valóban az egyetlen járható út és módszer? Szerintünk ugyanis nem."
Biztonság mindenek felett?
Tavaly a hatóságok 34 ezer esetben kérték a szolgáltatók segítségét, ebből 29 ezer eset átlagos bűncselekmény volt és csak 78 esetben merült fel konkrétan a terrorizmus lehetősége. Süme úgy véli, az egész ügy komoly adatvédelmi aggályokat is felvet és végül a legkomolyabb intézkedések is kijátszhatók, például az Európai Unión kívülről származó mobil SIM- és feltöltőkártyák, valamint nyilvános telefonfülkék használatával. A vállalatok szerint egy, az adattárolási jogszabályokat érintő szigorítás azt jelentené, hogy a jelenlegihez képest akár ötezerszer nagyobb tárolási kapacitással kellene rendelkezniük. A szövetség számításai szerint - a jelenlegi mellett - csak a hagyományos vezetékes telefonhálózaton keresztül bonyolódó forgalom évente további 8 millió MB tárolókapacitást emésztene fel. Ez egy 800 kilométer hosszú, aktákból áll sornak felel meg. Ráadásul különleges személyzetre is szükség lenne és a biztonságra is áldozni kellene.
Hasonlóképpen vélekedik Volker Kitz, a Német Információs Gazdasági, Telekommunikációs és Új Médiák Szövetség (Bitkom) telekommunikációs és médiapolitikai vezetője is, aki ugyan elismeri az állam jogát a biztonság megteremtésére, ám úgy véli: a javaslat elfogadása utáni első negyedévben a német államnak és a szolgáltatóknak 200 millió euró plusz költséggel kellene szembenézniük. Kitz szerint jogi problémák is keletkezhetnek az ügyből, hiszen eldöntésre várna a kérdés, hogy melyik a fontosabb: az állampolgárok szabadságjoga és a szolgáltatók gazdasági jogai vagy a biztonság?
Az Európai Unió egyelőre hajthatatlan. Günter Verheugen EU-biztos, a Neue Ruhr/Neue Rhein Zeitung nevű német lapnak kijelentette: a szervezet az eddigi 15 millió helyett 300 millió eurót akar költeni a terrorizmus elleni harcra. Így például már van egy projekt, amelyben a résztvevők azt vizsgálják, hogy miként tehetnék még biztonságosabbá a metróvonalakat. Verheugen szerint ezenkívül nem szabad megfeledkezni a modern társadalom gyenge pontjainak számító energia- és távközlési hálózatok fokozottabb védelméről sem.
A Futurezone osztrák online hírportál megemlíti, hogy az angol, a francia, az ír és a svéd belügyminiszter által korábban kidolgozott adattárolási javaslata még arról szólt, hogy a távközlési és az internetszolgáltatók kötelesek legyenek négy éven át megőrizni minden adatot. Ezt ugyan elvetették, azonban egy új előterjesztés szerint minden cég köteles lenne fél éven át tárolni munkatársainak internetes szokásaira vonatkozó információkat. Több országban, így például Ausztriában is törvénymódosításra lenne szükség, ahhoz, hogy az új rendelet életbe léphessen.
