Figyelőnet
Mindenkivel kiegyezett a Microsoft
Több mint hárommilliárd dollárt fizetett a Microsoft az utóbbi 5 évben különféle, ellene indított perek megszüntetése fejében.
Ez a gyakorlat gyökeres ellentétben áll a korábbival, amikor a cég addig perelt, míg nem nyert, vagy amíg az ellenfél ki nem fogyott a pénzből. Ezt a fajta engedékenységet maga Bill Gates is megfogalmazta egy 2004-es nyilatkozatában. Július 1-jén megegyezett a Microsoft az IBM-mel, hogy 775 millió dollárt fizet azért, hogy 1995 óta folyó perüket a tárgyalótermen kívül rendezzék. További 75 millió dollár értékű szoftverlicencet is kap az IBM, így a megegyezés "értéke" 850 millió dollár.
2000-ben a washingtoni bíróság elmarasztalta a Microsoftot abban a perben, amelyet az amerikai igazságügy-minisztérium indított a cég ellen versenyellenes magatartása miatt. Az akkori közvélekedés szerint az ítélet nevetségesen enyhe, és általános jellegű volt, és a Microsoft is így látszott értékelni az eseményt. De ezután a Microsoft több alkalommal megegyezést keresett az ellene indított perekben.
Érték szerint sorrendben az első a Sun MicroSystemsnek kifizetett 1,6 milliárd dollár, a Java programfuttatási környezet meg nem engedett módosításáért, és annak beépítéséért az Internet Explorerbe, és így a Windowsba magába is. Ez volt az egyik olyan "húzás", ami miatt a weboldaltervezőknek vagy két változatban kell elkészíteniük az oldalakat, vagy csak az exploreresben, de abban a biztos tudatban, hogy a többi böngészőben nem működik jól. Az Internet Explorer már a HTML-t is a szabványtól eltérően valósította meg. Ahogy az Explorer 6-os és a korábbiak lassan "kikopnak" a gépekről, úgy fog megszűnni ez a "milliárdos" probléma, de még 4-5 évig jelen lesz.
A mostani megegyezés az IBM-mel a második legnagyobb értékű. Eredete 1989-be nyúlik vissza, amikor a Microsoft (még nem egyeduralkodó) és az IBM (már akkor is a világ legnagyobb IT-cége) megállapodott az OS/2 operációs rendszer kifejlesztésében, amely grafikus kezelőfelületű és többfeladatos lesz - a nagy teljesítményű, négy megabájt vagy több memóriát tartalmazó személyi számítógépek számára. A megegyezés ellenére a Microsoft tovább folytatta egy Windows nevű grafikus kezelőfelület kifejlesztését.
Az IBM a 90-es évek közepén abbahagyta az OS/2 fejlesztését - miután a saját bevallása szerint mintegy 1,5 milliárd dollárt fektetett bele -, továbbá a Microsoft Office miatt a Lotus SmartSuite integrált irodai csomag sem jutott számottevő felhasználói bázishoz. (A Lotus szoftvertermékeket az IBM felvásárolta, és a rendszerintegrátori területen, főleg csoportmunka-támogatásra azóta is hasznosítja. Csak a legutóbbi időkben, a nyílt forrású szoftverek térnyerése következtében csökkent a Lotus jelentősége olyan kicsire, hogy el lehetett hagyni, de az IBM a saját szervezetén belül még mindig használja.)
A jelenlegihez hasonló publicitást kapott az is, amikor 2003-ban 750 millió dollárt fizetett a Microsoft az America Online-nak a Netscape elleni "bűneiért". Nagy kérdés, hogy a Netscape azért ment-e tönkre, mert a Windowsba épített Internet Explorert használta a többség. Vagy azért, mert a hagyományosan ingyenes webböngésző nagyvállalati működtetését végző szerverszoftverek piacán a Netscape sem a Microsoft, sem a nyílt forráskódú többiek mellett nem tudott megfelelő részesedést szerezni.
2004 novemberében 536 millió dollárt kapott a Novell a Microsofttól a Novell NetWare hálózati operációs rendszernek okozott piacrészesedés-vesztés fejében (a Novell által indított per "lerendezéséért"). Azóta a Novell, a NetWare további támogatása mellett, szoftvertermékeivel a nyílt forrású üzletmodellt valósítja meg egyre nagyobb hangsúllyal, megvásárolta a SuSE Linuxot, és a hálózati címtárszolgáltatásra épülő alkalmazásokat is e platformra helyezi át.
Idén áprilisban a már erősen gyengélkedő Gateway PC-gyártónak is jutott 150 millió dollár - erőszakosan és túl drágán kényszerítette a Microsoft a céget, hogy Windows-zal szállítsa a gépeit -, talán ebből finanszírozták a cég megszüntetését. Az IBM a megegyezési tárgyalások alatt nem indított további pereket már csak azért sem, mert a legutóbbi időkben fontos területeken üzleti partnerségre lépett a Microsofttal. Például az IBM szállítja a Microsoft következő generációs játékgépének, az idén őszre tervezett megjelenésű Xbox 360-nak a processzorát.
Vannak, akik ki akarják használni a Microsoft új keletű engedékenységét. A Novell például folytatja a WordPerfect szövegszerkesztőnek a Microsoft által okozott veszteségek miatti pert. 2005. július 4-én (két nappal az IBM-Microsoft-megegyezés után) a Go Corporation pert indított a Microsoft ellen azért, mert 1990-93-ban "fenyegető magatartást tanúsított" egyes vezető hardvergyártók (Compaq, Toshiba, Fujitsu) felé, a cég Go tollas operációs rendszere ellen. Állítólag ezért nem lettek sikeresek a tollas gépek akkor. Megjegyezzük, hogy a Windows alapú tablet-PC sem sikeres - mostanában, de az ügyben a San Franciscó-i amerikai bírák döntenek majd.
Ez a gyakorlat gyökeres ellentétben áll a korábbival, amikor a cég addig perelt, míg nem nyert, vagy amíg az ellenfél ki nem fogyott a pénzből. Ezt a fajta engedékenységet maga Bill Gates is megfogalmazta egy 2004-es nyilatkozatában. Július 1-jén megegyezett a Microsoft az IBM-mel, hogy 775 millió dollárt fizet azért, hogy 1995 óta folyó perüket a tárgyalótermen kívül rendezzék. További 75 millió dollár értékű szoftverlicencet is kap az IBM, így a megegyezés "értéke" 850 millió dollár.
2000-ben a washingtoni bíróság elmarasztalta a Microsoftot abban a perben, amelyet az amerikai igazságügy-minisztérium indított a cég ellen versenyellenes magatartása miatt. Az akkori közvélekedés szerint az ítélet nevetségesen enyhe, és általános jellegű volt, és a Microsoft is így látszott értékelni az eseményt. De ezután a Microsoft több alkalommal megegyezést keresett az ellene indított perekben.
Érték szerint sorrendben az első a Sun MicroSystemsnek kifizetett 1,6 milliárd dollár, a Java programfuttatási környezet meg nem engedett módosításáért, és annak beépítéséért az Internet Explorerbe, és így a Windowsba magába is. Ez volt az egyik olyan "húzás", ami miatt a weboldaltervezőknek vagy két változatban kell elkészíteniük az oldalakat, vagy csak az exploreresben, de abban a biztos tudatban, hogy a többi böngészőben nem működik jól. Az Internet Explorer már a HTML-t is a szabványtól eltérően valósította meg. Ahogy az Explorer 6-os és a korábbiak lassan "kikopnak" a gépekről, úgy fog megszűnni ez a "milliárdos" probléma, de még 4-5 évig jelen lesz.
A mostani megegyezés az IBM-mel a második legnagyobb értékű. Eredete 1989-be nyúlik vissza, amikor a Microsoft (még nem egyeduralkodó) és az IBM (már akkor is a világ legnagyobb IT-cége) megállapodott az OS/2 operációs rendszer kifejlesztésében, amely grafikus kezelőfelületű és többfeladatos lesz - a nagy teljesítményű, négy megabájt vagy több memóriát tartalmazó személyi számítógépek számára. A megegyezés ellenére a Microsoft tovább folytatta egy Windows nevű grafikus kezelőfelület kifejlesztését.
Az IBM a 90-es évek közepén abbahagyta az OS/2 fejlesztését - miután a saját bevallása szerint mintegy 1,5 milliárd dollárt fektetett bele -, továbbá a Microsoft Office miatt a Lotus SmartSuite integrált irodai csomag sem jutott számottevő felhasználói bázishoz. (A Lotus szoftvertermékeket az IBM felvásárolta, és a rendszerintegrátori területen, főleg csoportmunka-támogatásra azóta is hasznosítja. Csak a legutóbbi időkben, a nyílt forrású szoftverek térnyerése következtében csökkent a Lotus jelentősége olyan kicsire, hogy el lehetett hagyni, de az IBM a saját szervezetén belül még mindig használja.)
A jelenlegihez hasonló publicitást kapott az is, amikor 2003-ban 750 millió dollárt fizetett a Microsoft az America Online-nak a Netscape elleni "bűneiért". Nagy kérdés, hogy a Netscape azért ment-e tönkre, mert a Windowsba épített Internet Explorert használta a többség. Vagy azért, mert a hagyományosan ingyenes webböngésző nagyvállalati működtetését végző szerverszoftverek piacán a Netscape sem a Microsoft, sem a nyílt forráskódú többiek mellett nem tudott megfelelő részesedést szerezni.
2004 novemberében 536 millió dollárt kapott a Novell a Microsofttól a Novell NetWare hálózati operációs rendszernek okozott piacrészesedés-vesztés fejében (a Novell által indított per "lerendezéséért"). Azóta a Novell, a NetWare további támogatása mellett, szoftvertermékeivel a nyílt forrású üzletmodellt valósítja meg egyre nagyobb hangsúllyal, megvásárolta a SuSE Linuxot, és a hálózati címtárszolgáltatásra épülő alkalmazásokat is e platformra helyezi át.
Idén áprilisban a már erősen gyengélkedő Gateway PC-gyártónak is jutott 150 millió dollár - erőszakosan és túl drágán kényszerítette a Microsoft a céget, hogy Windows-zal szállítsa a gépeit -, talán ebből finanszírozták a cég megszüntetését. Az IBM a megegyezési tárgyalások alatt nem indított további pereket már csak azért sem, mert a legutóbbi időkben fontos területeken üzleti partnerségre lépett a Microsofttal. Például az IBM szállítja a Microsoft következő generációs játékgépének, az idén őszre tervezett megjelenésű Xbox 360-nak a processzorát.
Vannak, akik ki akarják használni a Microsoft új keletű engedékenységét. A Novell például folytatja a WordPerfect szövegszerkesztőnek a Microsoft által okozott veszteségek miatti pert. 2005. július 4-én (két nappal az IBM-Microsoft-megegyezés után) a Go Corporation pert indított a Microsoft ellen azért, mert 1990-93-ban "fenyegető magatartást tanúsított" egyes vezető hardvergyártók (Compaq, Toshiba, Fujitsu) felé, a cég Go tollas operációs rendszere ellen. Állítólag ezért nem lettek sikeresek a tollas gépek akkor. Megjegyezzük, hogy a Windows alapú tablet-PC sem sikeres - mostanában, de az ügyben a San Franciscó-i amerikai bírák döntenek majd.