Gyurkity Péter

3 nanométeren jön az AMD Zen 5

A két generációval újabb chipek már hibrid felépítéssel futnának be.

Az AMD kapcsán nemrég mi is beszámoltunk a jövőre várható fejlesztésekről, azok egyes részleteiről, miközben a Zen 3 képviselői jelenleg is komoly pozíciókat szereznek a családnak a piacon. Most újabb részletek szivárogtak ki, amelyek már a jövő év után várható újdonságokról rántják le a leplet, egyelőre csak részlegesen.

A kínai Weibo oldalán közzétett értesülés alapján az AMD várhatóan a Ryzen 8000 néven mutatja majd be a Zen 5 architektúra részeit képező chipeket, ezúttal egységes jelöléssel, vagyis mind a hagyományos példányok, mind pedig a grafikus vezérlőt tartalmazó APU-k ugyanazon sorozat tagjaiként jelennek majd meg, legalábbis a számozást illetően. A házon belül használt kódnév sorrendben a Granite Ridge és a Strix Point, ennél azonban talán fontosan az időközben napvilágot látott további kiszivárogtatás, amely már egy több alkalommal megbízhatónak bizonyult forrás jóvoltából bukkant fel a világhálón. Ez utóbbi szerint a cég a fenti generáció esetében már 3 nanométeres gyártástechnológiát alkalmazna, amely logikusnak tűnik, különösen a várható megjelenési időpont révén.

Tekintettel arra, hogy az AMD hosszabb ideje működik együtt a TSMC-vel, valóban van némi ráció a tajvani gyártó 3 nanométeres technológiájának várható alkalmazásában, bár ezzel kapcsolatban egyesek rögtön megjegyzik, hogy a Samsung is rendelkezik hasonló eljárással, így a dél-koreai riválisnak esélye van eltéríteni az AMD megrendeléseinek legalább egy részét. A pontos részletek persze csak később derülnek majd ki, viszont az már biztosra vehető, hogy a Raphael, vagyis a Zen 4 közvetlen utódaként megjelenő Granite Ridge az AM5-foglalattal lesz kompatibilis, amely állítólag a PGA helyett már a Land Grid Array (LGA) dizájnt követné, annak felelne meg. A Strix Point APU-k eközben hibrid felépítéssel jelennének meg, állítólag egyszerre tartalmazva Zen 5 és Zen 4 magokat, ebben az esetben viszont szükség lenne ez utóbbiak frissítésére, hogy mindegyik komponens ugyanazon 3 nanométeres csíkszélességen álljon rendelkezésükre.

Ami a hivatalos megjelenési dátumot illeti, ezt még nem ismerjük, viszont a Zen 5 valamikor 2023-ban futhat be, a jövőre várható Zen 4 után.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Tetsuo #12
    Nem arról van szó, arról, hogy ilyennek még a közelében sem volt eddig processzorgyártó.
  • MerlinW #11
    Miért kellene kihasználnod mindegyik generációt? Autóból is mindig megveszed a legújabbat? Örülj neki, hogy gyakran jönnek új hardverek, mert ez tartja a fejlődés ütemét és a versenyt életben. Ha 5+ évente jönne egy generáció, akkor még mindig Pentium korszakban élnél és butatelefonon beszélnél.
  • Tetsuo #10
    De ennek semmi értelme még ha proci lenne sem, pláne hogy architektúra. ki sem tudják/tudjuk használni az egyik generációt, másris nyakán a másik. Valami félreértés lehet szerintem.
  • t_robert #9
    Valahol úgy a 0,5-1 nm környékén van az a határ, ahol a szilicium alapú technológia fizikailag bizonytalanná válik. És a szigetelő rétegen már átütnek az elektronok. A biztos szigeteléshez kell úgy 15-20 atomnyi vastagság. Ha annál vékonyabb a szigetelő réteg, akkor már át-át megy az elektron néha és bizonytalanná válik a tranzisztor. Ami úgy a vezetés nem vezetés elvére épül és van párosítva a bináris rendszerrel. Ha már nem lehet biztosan eldönteni, hogy elektronikus elem állapota akkor most 1 vagy 0 akkor ott gond van. Ott fog véget érni a szilicium alapú elektronika kora. Utána még elő lehet venni a klasszikus vezető-szigetelő anyagokat, mint a germánium és a társai. Eredetileg, mikor elkezdtek kísérletezni az 50-es években a tranzisztorokkal még azt használtak. Csak hát azok az anyagok sokkal drágábbak, mint a szilicium. Ami gyakorlatilag a földkéreg 3. leggyakoribb anyaga. Még akkor, ha a szilicium szeletek gyártásához való igen nagy tisztaságú homok(szilicium-dioxid) ritka és drága. De germániumból, gallium, renium stb. jobb félvezetőket lehet gyártani. kisebbet és ezáltal gyorsabbat, csak mivel ezek az anyagok előfordulás töredéke, mint a homoknak mocskosul megdrágulna a félvezető technika. igen drágán.
    Ugyan ez a gond az energia technikával is. Lehetne hatékony üzemanyagcellákat gyártani, amiben nagy hatásfokkal lehetne égetni a hidrogént és kinyerni az energiát. (MHD generátor) A technika a 60-as évek óta a rendelkezére áll csak mivel olyan ritka és drága anyagok kellenek hozzá, mint a platinium és egyebek. Amelyek olyan drágává teszik, hogy legfeljebb a katonaság űrkutatás és pár olyan terület engedheti meg, ahol a költségek nem számítanak. Egy átlagos ember nem tud 50 milliót adni egy üzemanyagcellás autóért, ami környezet barát volna és hatékony. A szükséges anyagok ritkasága és drágasága akadályozza a hétköznapi használhatóságot. Ugyan ez a gond a szilicium utáni félvezető technológiával. Kíváncsi vagyok mit lépnek a teljesítmény növelésére a következő 5-10 évben. Az egyik út a magok és szállak növelése, hogy emelkedjen a proci összteljesítménye. De ez is csak részlegesen használható, hiszen gyakorlatilag otthon nem igen tudnánk mihez kezdeni mondjuk egy 512 magos számítógéppel. Nem igen tudnánk kihasználni. A feladatok döntü része, amire használnánk nem igényel több száz mag egyidejű futását. Nem is lehet feldarabolni annyi fele. Azt is kételem, hogy otthon mondjuk egyszerre 57 programot fogunk futtatni párhuzamosan. Játszom egyszerre 12 darab warzone-t, 8 darab WOT-ot és mondjuk 17 darab metro exodust... :) Már most is érezni a korlátokat hiszen felesleges otthonra mondjuk egy 5900X procit venni 12 mag 24 szállal vagy egy 5950X-et mondjuk 16/32 szállal hiszen a teljesítmény töredékét se tudom otthon kihasználni, hacsak nem dolgozik valaki valami speciális feladaton, ami igényli a magokat és szálakat.
  • Vanek úr #8
    Papíron igen, gyakorlatilag nem biztos. Annyi csúszás volt már, és még lesz is. Pláne, hogy ha az Intel még 2 év múlva sem lesz az AMD sarkában, akkor el tudom képzelni, hogy lesz akkor egy közbenső plusz lépés is, mint most a 3ezres szériánál az XT-k kiadása is volt. Az AMD sem ellensége önmagának, nem hiszem, hogy megérné nekik pénzügyileg évente 1 új architektúra.
  • t_robert #7
    Már voltak olyan hírek, hogy már idén évvége fele elkezdenek beköszönni a ZEN 4-esek. Az intel 11. generáció azért faragott le a hátrányból és lehet előbb lépni kell az AMD-nek. Ha nem is minden kategóriában de lehet még idén lesz valami. Ugye van a desktop, szerver, notebook, ill. a workstation kategória(threadripper) általában a notebook változatok késibb jönnek, illetve a beépített GPU-s verziók is késöbb szoktak. Néha a szerver verziók és később jelenek meg. De karácsony előtt egy desktop kategória lehet, hogy megjelenik.
  • t_robert #6
    Igaz, hogy az Intelnél sűrűn kijövő procik közt szinte alig volt különbség. Lásd 6000/7000/8000-es szériák. Legfeljebb 100-200 mhz órajel emelések voltak köztük. Évekig egy helyben álltak a procik teljesítményben és magszámban. Aztán mikor jöttek a Ryzen procik már lépni kellett az intelnek a parasztvakítás helyett.
  • pakeszke #5
    Intelnel az volt az elv, hogy paros evben a technologiat paratlanban meg a csip tervet csereltek ki, de ez regen volt... pre Ryzen elott semmit se fejlesztettek
    Utoljára szerkesztette: pakeszke, 2021.06.02. 01:30:41
  • Agyturbinikusz #4
    A 3 nanometer nem lesz nagyon szűk?
    Elég keskeny egy járda az biztos, ha azon jön.
  • Gabbbbbbbbbbbb #3
    Tajvan is kínai kultúra, így a négyes átugrása érthető. (babona)