Berta Sándor
Nem fejleszt a jövőben arcfelismerő rendszereket az IBM
A társaság vezetője morális okokkal indokolta a döntést, de egyébként is veszteséges az üzletág.
Arvind Krishna, az IBM vezérigazgatója az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának küldött levelében azt írta, hogy az általa vezetett társaság a jövőben nem fog arcfelismerő szoftvereket fejleszteni. A menedzser kiemelte, hogy az IBM vehemensen az olyan technikák ellen van és azokat nem is fogja elfogadni, amelyeket tömeges megfigyelésekre, faji profilozásra, az alapvető emberi jogok megsértésére vagy más olyan célra használnak, amely nem egyeznek az értékeikkel, illetve a bizalom és az átláthatóság elvével. A vállalat ellenzi a technológiával való visszaéléseket és annak a szabadság elnyomására való felhasználását.
Krishna hozzátette, hogy minden arcfelismerő rendszerrel kapcsolatos fejlesztőmunkájukat azonnali hatállyal leállítják, és az bbe az irányba mutató kutatásokat sem fognak egy ideig folytatni. Fontos ugyanis, hogy azokban az időkben, amikor egyre többen tüntetnek azonos jogokért, a döntéshozók bevonásával nemzeti párbeszéd kezdődjön az arcfelismerő programokról és azok etikai vonatkozásairól. Az elmúlt években ismertté vált esetek miatt egyre inkább felmerült a hatóságok növekvő felelőssége és tudatosítani kell, hogy a mesterséges intelligencia és az arcfelismerés alkalmazása rendkívül komoly eszköz a rendőrség kezében.
Az óriáscég azután hozta meg a döntését, hogy az Amerikai Egyesült Államokban tüntetések kezdődtek a rasszizmus és a rendőri erőszak ellen, miután egy intézkedés után George Floyd május 25-én elhunyt. 2018 júliusában Brad Smith, a Microsoft elnöke és jogi igazgatója bírálta az arcfelismerő szoftvereket és azok hasznosságát, mondván: az arcfelismerés egy komoly eszköz, amelyet rosszul alkalmaznak és az ilyen megoldások használatát a kormányoknak szabályozniuk kellene. Később ugyanezt az álláspontot képviselte Tim O'Brien, a Microsoft mesterséges intelligencia programokért felelős ügyvezető igazgatója és egyúttal a társaság etikai vezetője is. Az IBM-mel kapcsolatban egyébként 2019 márciusában ismertté vált, hogy 100 millió magánfotót használt fel engedély nélkül és azokból létrehozott egy ingyenes képadatbázist az arcfelismerő algoritmusok tesztelésére. A konszern akkor jelezte: szeretné, ha jobban működne a technológia a színes bőrűek és a nők esetében.
Arvind Krishna, az IBM vezérigazgatója az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának küldött levelében azt írta, hogy az általa vezetett társaság a jövőben nem fog arcfelismerő szoftvereket fejleszteni. A menedzser kiemelte, hogy az IBM vehemensen az olyan technikák ellen van és azokat nem is fogja elfogadni, amelyeket tömeges megfigyelésekre, faji profilozásra, az alapvető emberi jogok megsértésére vagy más olyan célra használnak, amely nem egyeznek az értékeikkel, illetve a bizalom és az átláthatóság elvével. A vállalat ellenzi a technológiával való visszaéléseket és annak a szabadság elnyomására való felhasználását.
Krishna hozzátette, hogy minden arcfelismerő rendszerrel kapcsolatos fejlesztőmunkájukat azonnali hatállyal leállítják, és az bbe az irányba mutató kutatásokat sem fognak egy ideig folytatni. Fontos ugyanis, hogy azokban az időkben, amikor egyre többen tüntetnek azonos jogokért, a döntéshozók bevonásával nemzeti párbeszéd kezdődjön az arcfelismerő programokról és azok etikai vonatkozásairól. Az elmúlt években ismertté vált esetek miatt egyre inkább felmerült a hatóságok növekvő felelőssége és tudatosítani kell, hogy a mesterséges intelligencia és az arcfelismerés alkalmazása rendkívül komoly eszköz a rendőrség kezében.
Az óriáscég azután hozta meg a döntését, hogy az Amerikai Egyesült Államokban tüntetések kezdődtek a rasszizmus és a rendőri erőszak ellen, miután egy intézkedés után George Floyd május 25-én elhunyt. 2018 júliusában Brad Smith, a Microsoft elnöke és jogi igazgatója bírálta az arcfelismerő szoftvereket és azok hasznosságát, mondván: az arcfelismerés egy komoly eszköz, amelyet rosszul alkalmaznak és az ilyen megoldások használatát a kormányoknak szabályozniuk kellene. Később ugyanezt az álláspontot képviselte Tim O'Brien, a Microsoft mesterséges intelligencia programokért felelős ügyvezető igazgatója és egyúttal a társaság etikai vezetője is. Az IBM-mel kapcsolatban egyébként 2019 márciusában ismertté vált, hogy 100 millió magánfotót használt fel engedély nélkül és azokból létrehozott egy ingyenes képadatbázist az arcfelismerő algoritmusok tesztelésére. A konszern akkor jelezte: szeretné, ha jobban működne a technológia a színes bőrűek és a nők esetében.