Berta Sándor
Emberek nélkül nem megy a gyárak digitalizálása
A jövő üzemei még inkább hálózatba kötöttek és intelligensek lesznek, de ugyanúgy szükség lesz az emberekre is.
Jochen Köckler, a hannoveri expó vezetője "optimális infrastruktúrákat" szeretne a digitális jövő számára, ezen infrastruktúrák megteremtéséhez azonban fel kell gyorsítani a fejlesztéseket. A menedzser úgy vélte, hogy mindezt mostanra felismerte a politika is. Köckler álláspontja szerint a digitalizálás a munka világát a következő tíz évben jelentős mértékben megváltoztatja majd. Bár aktuálisan a gazdaság szakemberhiánnyal küzd, de nincsenek jelei annak, hogy egy gyár a jövőben a döntéseket meghozó emberek nélkül is működhet.
A korszerű, önmagát vezérlő gyárak egyre kevésbé fognak függeni a helyszíntől. Az üzenet az, hogy az ember áll a középpontban. Vannak és lesznek ugyanakkor érdekes trendek az iparban, például a virtuális valóság szemüvegek használata és a növekvő automatizáció, ezáltal a kemény és egyhangú munka egyre inkább háttérbe szorul. A robotok egyfajta rugalmas szerszámokká válnak: a gépek régen a gyártósorok mellett álltak, míg a közeljövőben az emberekkel együttműködő asszisztensek lesznek.
Ahhoz, hogy korszerű, mindent tudó üzemek jöhessenek létre, szükség van megfelelő IT-platformokra. Az embernek, a gépnek és az IT-nek együtt kell működnie. Most az Ipar 4.0 következő szintjén vagyunk, amelynél a cél az adatok összesítése, hogy javítani lehessen az ipari gyártás folyamatain. Minden egyes gép és alkatrész hálózatba lesz kötve és az egyes elemek együttműködése a platformokon keresztül valósul majd meg. Az adatcseréhez ugyanakkor elengedhetetlen a kiberbiztonság, anélkül nem létezhet modern, digitalizált gyár.
A hannoveri expó vezetője végül hozzátette, hogy az innovációs ciklusok egyre rövidebbek. Amíg korábban egy fejlesztés egy esztendőt vett igénybe, addig ma már legfeljebb egy negyedévet.
Jochen Köckler, a hannoveri expó vezetője "optimális infrastruktúrákat" szeretne a digitális jövő számára, ezen infrastruktúrák megteremtéséhez azonban fel kell gyorsítani a fejlesztéseket. A menedzser úgy vélte, hogy mindezt mostanra felismerte a politika is. Köckler álláspontja szerint a digitalizálás a munka világát a következő tíz évben jelentős mértékben megváltoztatja majd. Bár aktuálisan a gazdaság szakemberhiánnyal küzd, de nincsenek jelei annak, hogy egy gyár a jövőben a döntéseket meghozó emberek nélkül is működhet.
A korszerű, önmagát vezérlő gyárak egyre kevésbé fognak függeni a helyszíntől. Az üzenet az, hogy az ember áll a középpontban. Vannak és lesznek ugyanakkor érdekes trendek az iparban, például a virtuális valóság szemüvegek használata és a növekvő automatizáció, ezáltal a kemény és egyhangú munka egyre inkább háttérbe szorul. A robotok egyfajta rugalmas szerszámokká válnak: a gépek régen a gyártósorok mellett álltak, míg a közeljövőben az emberekkel együttműködő asszisztensek lesznek.
Ahhoz, hogy korszerű, mindent tudó üzemek jöhessenek létre, szükség van megfelelő IT-platformokra. Az embernek, a gépnek és az IT-nek együtt kell működnie. Most az Ipar 4.0 következő szintjén vagyunk, amelynél a cél az adatok összesítése, hogy javítani lehessen az ipari gyártás folyamatain. Minden egyes gép és alkatrész hálózatba lesz kötve és az egyes elemek együttműködése a platformokon keresztül valósul majd meg. Az adatcseréhez ugyanakkor elengedhetetlen a kiberbiztonság, anélkül nem létezhet modern, digitalizált gyár.
A hannoveri expó vezetője végül hozzátette, hogy az innovációs ciklusok egyre rövidebbek. Amíg korábban egy fejlesztés egy esztendőt vett igénybe, addig ma már legfeljebb egy negyedévet.