Berta Sándor
Utolsó figyelmeztetést kaptak az internetes cégek az EU-tól
Az illetékes európai uniós biztos szerint ha a közösségi platformokat uraló amerikai cégek nem védik jobban az európai emberek adatait és jogait, akkor akár több milliárd eurós büntetésre számíthatnak.
Vera Jourovát, az Európai Unió igazságügyért, jogérvényesülésért, fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztosát folyamatosan arról próbálják meggyőzni az online társaságok, hogy nagyon is foglalkoznak az európai uniós állampolgárok adatainak és a fogyasztók jogainak a védelmével, valamint hogy előzetes szűrés nélkül nem hoznak nyilvánosságra kérdéses tartalmakat. Az álláspontjuk az, hogy a törvények helyett az önkéntes kötelezettségvállalás, a szigorúbb szabályozás helyett pedig az üzleti feltételekkel kapcsolatos engedmények lehetnek a célravezetők. Jourová számára azonban ez nem elég, ő továbbra is úgy gondolja, hogy a Facebook, a Twitter, a Google, a Microsoft vagy az Instagram még mindig túl keveset tesznek a gyűlöletbejegyzések, a rágalmazások és a büntetendő tartalmak megjelentetése ellen. A vállalatok csak az ilyen bejegyzések 70 százalékát törölték.
Az európai uniós biztosnak a jelenleg alkalmazott tartalomjelentő eljárások sem tetszenek. A Facebooknál és a Twitternél ugyanis létezik egy e-mail cím az illegális anyagok jelzésére, de arra egyik cég sem vállalt kötelezettséget, hogy a beérkezett elektronikus leveleket mikor kell feldolgozni. "Nem örülök ennek" - jegyezte meg a politikus. Éppen ezért akarja a közeljövőben szigorúbb intézkedések meghozatalára kötelezni az érintett vállalatokat.
A tervek alapján a jövőben javítanának a tartalomjelentési eljáráson és kötelező lenne a gyanús anyagokat egy órán belül törölni. Ezek az "ajánlások" gyakorlatilag utolsó figyelmeztetések, mielőtt Brüsszel a szankciók fegyveréhez nyúl. Az új intézkedéseket májusig kell a társaságoknak átültetniük a gyakorlatba. Amennyiben semmi sem történik, akkor jön a törvényi szabályozás. A követendő példa a hasonló német törvény lehet.
Jourová emellett a fogyasztóvédelem területén is szigorúbban akar fellépni a Facebook, a Twitter és a Google Plus ellen. Világossá akarják tenni, hogy az internetes vállalatok üzleti feltételei meg kell feleljenek az európai uniós jognak. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy sokszor még mindig nem nyújthatnak be panaszokat az emberek Európában az amerikai cégek ellen. Ráadásul az Európai Unióban nem jelent problémát egy vásárlástól való elállás, de az amerikai hálózatokban már az. További probléma, hogy a kereskedelmi ajánlatokat és a szponzorált tartalmakat a jelenleginél sokkal egyértelműbben kell jelölni. Az érintett piaci szereplőknek az üzleti feltételeiket március végéig kell megváltoztatniuk, úgy, hogy az minden szempontból igazodjon az európai uniós előírásokhoz - ráadásul minden nyelven.
Jourová hangsúlyozta, hogy a magánélet védelme alapvető jog és még, ha az adatok el is hagyják az Európai Uniót, az európai uniós jogok továbbra is érvényesek. Ugyanakkor a politikus tisztában van azzal, hogy ez a küzdelem nem lesz egyszerű és könnyű. Az európai uniós biztos januárban már kiemelte, hogy az előremutató eredmények ellenére továbbra is mutatkoznak problémák, különösen az, hogy a bejelentések átlagosan közel egyharmada esetében a felhasználók továbbra sem kapnak visszajelzést. A Facebook január végén jelezte, hogy erősíti a gyűlöletbeszéd elleni harcot és 10 000 új munkatársat vesz fel ez év végéig.
Vera Jourovát, az Európai Unió igazságügyért, jogérvényesülésért, fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztosát folyamatosan arról próbálják meggyőzni az online társaságok, hogy nagyon is foglalkoznak az európai uniós állampolgárok adatainak és a fogyasztók jogainak a védelmével, valamint hogy előzetes szűrés nélkül nem hoznak nyilvánosságra kérdéses tartalmakat. Az álláspontjuk az, hogy a törvények helyett az önkéntes kötelezettségvállalás, a szigorúbb szabályozás helyett pedig az üzleti feltételekkel kapcsolatos engedmények lehetnek a célravezetők. Jourová számára azonban ez nem elég, ő továbbra is úgy gondolja, hogy a Facebook, a Twitter, a Google, a Microsoft vagy az Instagram még mindig túl keveset tesznek a gyűlöletbejegyzések, a rágalmazások és a büntetendő tartalmak megjelentetése ellen. A vállalatok csak az ilyen bejegyzések 70 százalékát törölték.
Az európai uniós biztosnak a jelenleg alkalmazott tartalomjelentő eljárások sem tetszenek. A Facebooknál és a Twitternél ugyanis létezik egy e-mail cím az illegális anyagok jelzésére, de arra egyik cég sem vállalt kötelezettséget, hogy a beérkezett elektronikus leveleket mikor kell feldolgozni. "Nem örülök ennek" - jegyezte meg a politikus. Éppen ezért akarja a közeljövőben szigorúbb intézkedések meghozatalára kötelezni az érintett vállalatokat.
A tervek alapján a jövőben javítanának a tartalomjelentési eljáráson és kötelező lenne a gyanús anyagokat egy órán belül törölni. Ezek az "ajánlások" gyakorlatilag utolsó figyelmeztetések, mielőtt Brüsszel a szankciók fegyveréhez nyúl. Az új intézkedéseket májusig kell a társaságoknak átültetniük a gyakorlatba. Amennyiben semmi sem történik, akkor jön a törvényi szabályozás. A követendő példa a hasonló német törvény lehet.
Jourová emellett a fogyasztóvédelem területén is szigorúbban akar fellépni a Facebook, a Twitter és a Google Plus ellen. Világossá akarják tenni, hogy az internetes vállalatok üzleti feltételei meg kell feleljenek az európai uniós jognak. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy sokszor még mindig nem nyújthatnak be panaszokat az emberek Európában az amerikai cégek ellen. Ráadásul az Európai Unióban nem jelent problémát egy vásárlástól való elállás, de az amerikai hálózatokban már az. További probléma, hogy a kereskedelmi ajánlatokat és a szponzorált tartalmakat a jelenleginél sokkal egyértelműbben kell jelölni. Az érintett piaci szereplőknek az üzleti feltételeiket március végéig kell megváltoztatniuk, úgy, hogy az minden szempontból igazodjon az európai uniós előírásokhoz - ráadásul minden nyelven.
Jourová hangsúlyozta, hogy a magánélet védelme alapvető jog és még, ha az adatok el is hagyják az Európai Uniót, az európai uniós jogok továbbra is érvényesek. Ugyanakkor a politikus tisztában van azzal, hogy ez a küzdelem nem lesz egyszerű és könnyű. Az európai uniós biztos januárban már kiemelte, hogy az előremutató eredmények ellenére továbbra is mutatkoznak problémák, különösen az, hogy a bejelentések átlagosan közel egyharmada esetében a felhasználók továbbra sem kapnak visszajelzést. A Facebook január végén jelezte, hogy erősíti a gyűlöletbeszéd elleni harcot és 10 000 új munkatársat vesz fel ez év végéig.