SG.hu

Minden szabadidejüket a Facebookon töltik a magyar fiatalok

Naponta átlagosan 1,8 órát töltenek a közösségi felületeken a 16-37 éves magyar felhasználók, amelyeken leginkább vicces tartalmakat, zenét és filmeket fogyasztanak.

Egyöntetű a vélekedés, hogy a fiatalok több mobiladatot használnának, ha lenne – derül ki a Vodafone Magyarország és az NRC közös kutatásából, mely a közösségi média és online tartalomfogyasztási szokásokat vizsgálta a fiatalabb, Y és Z generáció (16-37 évesek) körében. Hetente átlagosan 22 órát interneteznek,é s elsősorban a Facebookot, a Facebook Messengert és a Youtube-ot használják, főleg kapcsolattartási és tájékozódási céllal, 30%-uk pedig, amint van néhány szabad perce az iskolában, vagy a munkahelyén, első dolga, hogy átfussa a közösségi oldalakat, miközben 55%-ukat idegesíti, ha ismerősei minden apróbb történésről beszámolnak.

Az Y és Z generációba tartozó – 16-37 éves – internetezők 89%-ának van saját okostelefonja, ez az arány még magasabb, 95% a 16-21 évesek körében. Saját laptopja, vagy PC-je ezzel szemben csak 5-ből 4 16-37 évesnek van (80%), tehát az okostelefon penetráció körükben meghaladja a nagyképernyős internetezésre alkalmas eszköz kategóriáét. A fiatal internetezők 82%-ának tartozik mobilinternet a mobiltelefon előfizetéséhez, szűk többségük (53%-uk) ugyanakkor nem találja elegendőnek a csomagban foglalt adatot – a legtöbben (a válaszadók 29%-a) 500MB és 2GB közötti adatforgalommal bíró csomaggal rendelkeznek.


Még a havi 2GB-nál több (de nem korlátlan) adattal rendelkezők körében is 50% azoknak az aránya, akik ha tehetnék, több adatot használnának. Amennyiben korlátlan adattal rendelkeznének, leginkább böngészésre, közösségi oldalak látogatására, online zenehallgatásra, videók/filmek nézésére és csevegőprogramokra használnák azt.

Egy nap átlagosan 3,1 órát töltenek internetezéssel az Y és a Z generáció tagjai, közülük a legtöbbet – 3,4 órát – a legfiatalabb korcsoport, a 16-21 évesek vannak a világhálón. Az internetezők zöme (96%) legalább heti rendszerességgel a közösségi oldalakat látogatja, de majdnem ugyanennyien (91%) böngésznek internetes oldalakat (nem híroldalak) és használnak írásbeli csevegőprogramokat (90%). Az okostelefonon/tableten végzett tevékenységeket illetően a sorrend felcserélődik, ami a napi aktivitást illeti, 81% a közösségi oldalakon tölti idejét, míg 67% írásbeli csevegőprogramban, 53% pedig böngészéssel (nem híroldalak).

Érdekesség, hogy a legfiatalabbak (16-21 évesek) élen járnak a tartalmak fogyasztásában és előállításában is. 69%-uk legalább hetente néz videót/filmet tableten vagy okostelefonon az interneten keresztül, míg 55% ugyanezen eszközökön hetente fogyaszt blog/vlog bejegyzéseket. Ami pedig a tartalmak előállítását illeti, 81% készít hetente videót/fényképet okostelefonjával/tabletjével, míg az összes korcsoportot figyelembe véve az eredmény 66%.


A legnépszerűbb alkalmazások a Facebook (93% látogatja legalább hetente), a (Facebook) Messenger (89%), a Youtube (89%, a legfiatalabbak körében 95%), az Instagram (44%, de a legfiatalabbak körében jóval népszerűbb, nekik 74%-uk használja legalább hetente) és a Viber (37%), melynek mind a három korcsoportban nagyjából egyforma a népszerűsége. A különböző közösségi oldalakon átlagosan hetente 12,4 órát töltenek az Y és Z generáció tagjai, a legtöbbet, 14,1 órát, a 22-29 évesek töltenek el ezeken a felületeken. A legnépszerűbbek a vicces tartalmak (68%), amit a zene követ (60%, bár a legfiatalabbaknál ez a típus volt az első 76%-kal), majd a mozi, filmek (55%) és a grasztronómia (42%) következik.


A legtöbben ismerősök posztjait lájkolják a közösségi felületeken (29% naponta), majd a követett emberek posztjainak lájkolása jön (23% naponta), a harmadik legnépszerűbb tevékenység pedig a hozzászólás írása ismerősök posztjaihoz (13%). A közösségi oldalakhoz igen szoros viszony fűzi ezt a korosztályt: 30% egyből ezeken a felületeken találja magát, ha van néhány szabad perce, 16% pedig úgy érzi, lemarad valamiről, ha egy nap nem böngészi végig az általa követett közösségi oldalakat (ugyanez a szám a 16-21 évesek körében a legmagasabb, 22%). Mégis, 37%-uknak fordult már meg a fejében, hogy törli a profilját, 18% pedig érezte már úgy a közösségi oldalakat nézve, hogy az élete rosszabb, mint másoké.

A többség szívesebben követ márkákat, mint celebeket (39% szemben a 29%-kal). Az összes válaszadó 62% gondolja úgy, hogy a közösségi oldalakon látottak nem adnak valós képet az emberekről, mert mindenki igyekszik jobb színben feltüntetni az életét a valóságosnál. Ez a szám a 16-21 évesek körében volt a legalacsonyabb (56%).

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Zoliz #8
    De hova kéne előrevinni amikor már mindenünk megvan?
    Minden felivelő szakasznak megvan az ára. A csúcsról márcsak lefelé vagy máshová visz az út, ezért most a legszegényebb Afrikai országok a cél vagy a világúr. Nincs tovább érdemben fejlődni.
  • Skylake #7
    De ennek meg is kell történnie. Az emberiség ki fogja próbálni ezt is: végül is szükségszerű annak reality test-je, hogy mi történik akkor, ha informatikai technológiát emberi kapcsolatfenntartás céljára alkalmazunk. Az emberiség ki fogja próbálni, megszerzi mindenki önmaga ezeket a tapasztalatokat, és az élet megy tovább generációkról generációkra.

    Kicsit arra hasonlít ez, hogy az első vh. előestéjén a katonák és hozzátartozóik ünnepnapnak, ünnepélynek tekintették, hogy katonavonatuk indul a határhoz, ahonnan Párizs vagy Berlin felé vezet az út. "Ausflug nach Paris", kirándulás Párizsba - ülnek a vagonban a katonák boldog mosollyal, mintha valami kirándulás lenne. A bevonulókat ünnepelték, az emberek örültek, hogy a hadüzenetek váltása megtörtént.

    Ezzel szemben ma, az első és az utána következő vh.-t követően körülbelül mindenki tudja itt Európában, hogy az ilyen Ausflug-okból semmiféle öröm nem származhat, és el kell kerülni az ilyen kataklizmákat. Noha te és én nem éltük át ezeket a tapasztalatokat, általánosan a kultúránk része lett.

    Pontosan ez fog történni az előzőleg említett technológiákkal: megismerkedünk, alámerülünk, majd ennek hátrányait érzékelve elsajátítjuk azt az egyensúlyt, társadalmi szinten, amely számunkra, emberileg a legmegfelelőbb. Most a megismerkedés, alámerülés szakaszánál járunk, és fogunk járni még minimum 10 évig. Ezt követően lesz az az időszak, amikor megtanuljuk újra, hogy a személyes jelenlét milyen nagy erő, és mennyire nem váltható ki technológiai eszközökkel.
  • Skylake #6
    Így van, szerintem a Faceboook, illetve a közösségi létet digitális infrastruktúrára terelő vállalkozások megvalósítanak egy olyan funkciót, hogy a közösségi történések feldúsításával, és számbeli kiterjesztésükkel egyidejűleg ezeket sematizálják, sémákba helyezik, standardizálják, illetve láthatóvá és mindezek okán hatalomgyakorlási nézőpontból ellenőrizhetővé és feldolgozhatóvá teszi. (Ez még nem most van, rosszabb esetben a jövőben lehet ez, illetve Kínában a közeljövőben.) Gyakorlatilag a privátszférák működési hatékonyságának az ára személyenként azzal kerül megfizetésre, hogy ezek privát jellegét, meghittségét, az ebből, és a spontaneitásból, a nem előre elrendezettségből adódó erőt erodálja, mégpedig olyan arányban, amekkora mértékben egy adott személy életvezetési középpontjává válik a platform, és az ott végzett aktivitás. Nyilván ehhez nagyon alá kell merülni, tehát itt főleg azokra gondolok, akik legfőbb életcélja a tökéletes svenk felnyomása az Insta-ra, valamilyen eseményről, amin valóban ott sem volt, és mindezek után a követők és a rajongók számolgatása, és e tényezőnek az önértékelés egyik leglényegesebb faktorrá tétele.

    Alapvetően az által, hogy az emberi társas kapcsolatok menedzselése is kiszervezhetővé válik, így azok jellege az azokat kiszolgáló infrastruktúra elveinek rendelődik alá (illetve termékké alakítható) azzal egy újabb faktor adódhat ahhoz az érzéshez, amely eredményeként az emberek nem érzik jól magukat, illetve jólétüket az infrastruktúra jelenléte határozza meg immár azt önmaguk pszichés erőforrásai messze kisebb mértékben képesek meghatározni. Meglepő de Riesman: A magányos tömeg, illetve Freud: Rossz közérzet a kultúrában mennyire aktuálissá lett ma újra.
  • Sir Cryalot #5
    Ezeknek ez ilyen time-killer-jük. Minél kevésbé van lehetőségük kiélni magukat "társadalmilag" annál inkább belezuhannak. Fájdalmas lesz,

    és tágulni fog a szakadék a pillanatnyi hóbortoknak élő társalkodásmániások és a szakmailag elhivatott, többrétegű privát szférát fenntartó típusúak közt, feltehetően nem az utóbbiak kárára...
  • Skylake #4
    Az egy alaptendencia, és egészen az ókorból származó dokumentumok vannak arról, hogy az idősebb generáció a fiatalabb generációkat hülyének, életképtelennek tartja, és azon panaszkodik, hogy mi lesz belőlük, és mi lesz a társadalmukkal. Mi lenne? Semmi, minden megy tovább a maga módján. Majd kijönnek belőle, megkopik, megfárad az újszerűsége, a generáció életében csökken a funkcionális fontossága, már csak attól, hogy idősödnek, éretebbé lesznek. Azt is látni kell, hogy amely igényt a Facebook brutálisan koncentráltan kielégit, mindig is megvolt bennünk, emberekben. Csak most jelentősen egyszerűbben kielégíthetők ezek a hajtóerők, szükségletek. Ebből él a cég most.

    Csúnyán fogalmazva, technikai eszközök segítségével először az emberi történelem során a prolik számára most lehetővé válnak olyan önkifejezési módok használata, amely eddig a felső, felvilági- félvilági miliőkben voltak jelen, voltak megtalálhatók. Ez sem újdonság: a figyelem és prominencia megszerzésének ilyen jellegű, keveréssel, és folyamatos egymásra licitálással bőségesen jellemző változatai például jelen voltak a francia királyi udvarban - XVI. Lajos udari társadalma erről szólt, és ezt utánozták le más uralkodóházak, majd a nemesség az ancien regime utolsó korszakában. De még hogy! Az a kavarás, ami jelenlegi kulturánk által elfogadható és becsatornázott az elérhető technikai megoldás, jelen esetben a Facebook által, körülbelül sehol sincs ahhoz a promiencia, figyelem, és ezek eredményeként folyamatos társadalmi és gazdasági státuszcserékhez, ami az udvari társadalmakban megvolt! Elias nem túl könnyen olvasható, ilyen című könyve leírja ennek mértékét, dinamikáját.

    Természetesen a "technikai" megoldások, a környezet, a szereplők akkor és ma nem említhetők egy lapon, de a rendszert mozgató alapvető attitűdök azonban nagyban hasonlók a két korszak között, és ez a lényeg szerintem. Mindezt szabályozza az adott kulturális erőtér: és a szabadosság, és erőforrás-pazarlás a státusz megteremtése érdekében az ancien regime elitje esetében messze nagyobb és turbulensebb volt, mint ami ma az átlagemberek számára elérhető, és kulturálisan elfogadható. Ezért azt gondolom, aggodalomra nincs különösebb ok: mindenki, kivétel nélkül ebből a generációból, egyénre szabottan tapasztalta meg, vagy fogja megtapasztalni, mennyire képes magánéletének szegmenseit felvilági-félvilági életformává tenni, melyek ennek a buktatói, mit ad személy szerint ez számukra, és mit kell ezért fizetni személyre szabottan önmagára értelmezve önbecsülés, önérzet, és egyéb, pszichológiai és szociálpszichológiai módon értelmezhető erőforrások tekintetében.
  • esztyopa #3
    Végül is...meg lett teremtve a fiatalság*agymosásának* minden feltétele...
    Nem politizál,nem jár színházba,nem olvas,nem kirándul,nem foglalkozik a jövőjével,a helyzetével,csak lóg a neten,ahol megy az ökörködés,
    szelfizés,lájkolás,és értéktelen,de *érdekfeszítő*információk elképesztő mennyiségű megszerzése.
    Immár teljesen veszélytelenek !
    Ki lett *lúgozva*belőlük az a lendület,és energia,ami előre vitte a társadalmakat !
  • Skylake #2
    "30%-uk pedig, amint van néhány szabad perce az iskolában, vagy a munkahelyén, első dolga, hogy átfussa a közösségi oldalakat, miközben 55%-ukat idegesíti, ha ismerősei minden apróbb történésről beszámolnak." Ez szerintem jó indikátora annak, hogy a közösségi cuccok messze nem olyan addiktívak, mint amennyire azokról feltételezzük, és penetrációjuk elsősorban a pszichoszociális életkor kihívásaihoz köthetők: leválás a szülőkről, kortárskapcsolatok kialakítása és fenntartási képességének megszerzése, megerősítése: figyelem és érdeklődés megszerzése / megtartása, önazonosság és önismeret megszerzése.
  • barret #1
    Nem látom azt a kérdést,: mennyit emelkedne az internet használatod,ha a telefonod akku kapacitása a duplájára emelkedne...