Gyurkity Péter
A WikiLeaks szerint a CIA még az okostévéken át is kémked
A WikiLeaks ismét nagyot robbantott, elérhetővé tették ugyanis a Vault 7 névre keresztelt dokumentumcsomag első részét, amely bepillantást enged a CIA (Központi Hírszerző Ügynökség) által alkalmazott technikákba és azok alkalmazásába. Mindent feltörnek amihez hozzáférnek; az Apple nyugtatni próbál, a többi gyártó viszont szűkszavúan reagált az anyagra.
A Londonban nyilvánosságra hozott több mint nyolcezer titkosított információ arról szól, hogy a CIA milyen eszközöket használ hírszerzésre, hogyan alakít át például okostévéket és okostelefonokat lehallgató berendezésekké, vagy milyen módszerekkel veszi át az uralmat számítógépek fölött. A szervezet Twitter-hírfolyamában elolvasható részletes anyag számos népszerű terméket és szoftvert említ meg, amelyek nulladik napos, vagyis még a gyártó által sem ismert hibát tartalmaznak, ezt pedig a CIA az elmúlt másfél évtizedben minden egyes alkalommal igyekezett kihasználni, hogy megfigyelje a számukra érdekes személyeket. A kiszivárogtatás a CIA Center for Cyber Intelligence központjából ered, ezt a Wall Street Journal azóta visszaigazolta, az anyagban felsorolt nevek így azonnal aggodalomra adnak okot.
Az ügynökség ugyanis nemcsak mobil- és okostelefonokat, hanem számos egyéb megoldást, így például okostévéket, asztali számítógépeket, routereket, illetve vírusirtó szoftvereket is igyekezett feltörni, ezzel egy időben pedig több népszerű, biztonságosnak tartott üzenetküldő alkalmazást (Confide, Signal, Telegram, WhatsApp, stb.) is kompromittáltak. Szóba jön itt a mikrofonok és beépített kamerák távolról történő aktiválása, személyes adatok eltulajdonítása, az adott személy nyomon követése, hozzátéve, hogy a frankfurti amerikai konzulátus a CIA hackereinek európai központja, ahonnan nemcsak a kontinenst, de a Közel-Keletet és Afrikát is célba veszik.
Heather Fritz Horniak, a CIA egyik szóvivője az anyag kapcsán a sajtónak nyilatkozva leszögezte: "az amerikai közvéleménynek van oka aggodalomra a WikiLeaks valamennyi publikációja miatt, mert ezeknek az amerikai hírszerzői közösség azon képességének megváltoztatása a céljuk, amellyel megvédhetik Amerikát a terroristáktól és más ellenségeitől". A szóvivő emlékeztetett rá, hogy a CIA-nak nincs joga bárkit is megfigyelni az Egyesült Államokon belül, s hozzátette: "ezt nem is teszi". Fritz Horniak hangsúlyozta, hogy a Központi Hírszerző Ügynökség feladata a külföldön történő hírszerzés, annak érdekében, hogy megvédje az Egyesült Államokat a terroristáktól, az ellenséges államoktól és más ellenségeitől. A CIA szóvivője viszont nem tért ki arra, hogy a hírszerzés hitelesnek tartja-e a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott dokumentumokat.
Az érintett gyártók közül az Apple szólalt meg elsőként, ők kiemelték, hogy a felmerült biztonsági hibák legtöbbjét már korábban befoltozták – ez nem túl meglepő, tekintettel arra, hogy az első fejezetben leginkább a régebbi technikákat sorolják fel. A Samsung (amely többek között okostévéi révén jön itt szóba) kihangsúlyozta, hogy ők is kiemelten kezelik a felhasználók biztonságát, ezért megvizsgálják a kérdést, a Microsoft pedig hasonló mondattal intézte el a kiszivárogtatást, leszögezve, hogy áttekintik az anyagot.
Külsős szakértők ezzel egy időben figyelmeztetnek, hogy itt nem tömeges megfigyelésről van szó, a titkosítási eljárások ugyanis továbbra is működnek, ez pedig túlságosan megemeli a költségeket. Mi több, a CIA (az NSA-val ellentétben) szinte mindig az előre kiválasztott célpontokat támadja, esetükben tehát nem az előzetes szűrés és nagy tömegek megfigyelése a legfontosabb szempont. Éppen ezért az említett üzenetküldők alkalmazása továbbra is ajánlott – az más kérdés, hogy a WikiLeaks szerint ez mindössze a jéghegy csúcsa, hiszen a rendelkezésre álló anyagok 99 százalékát még nem osztották meg a nagyközönséggel.
A The Washington Post szerdán este arról számolt be, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) a kiszivárogtatók "levadászására" készül, meghatározandó, hogyan jutott a Julian Assange alapította portál a dokumentumokhoz.
A Londonban nyilvánosságra hozott több mint nyolcezer titkosított információ arról szól, hogy a CIA milyen eszközöket használ hírszerzésre, hogyan alakít át például okostévéket és okostelefonokat lehallgató berendezésekké, vagy milyen módszerekkel veszi át az uralmat számítógépek fölött. A szervezet Twitter-hírfolyamában elolvasható részletes anyag számos népszerű terméket és szoftvert említ meg, amelyek nulladik napos, vagyis még a gyártó által sem ismert hibát tartalmaznak, ezt pedig a CIA az elmúlt másfél évtizedben minden egyes alkalommal igyekezett kihasználni, hogy megfigyelje a számukra érdekes személyeket. A kiszivárogtatás a CIA Center for Cyber Intelligence központjából ered, ezt a Wall Street Journal azóta visszaigazolta, az anyagban felsorolt nevek így azonnal aggodalomra adnak okot.
Az ügynökség ugyanis nemcsak mobil- és okostelefonokat, hanem számos egyéb megoldást, így például okostévéket, asztali számítógépeket, routereket, illetve vírusirtó szoftvereket is igyekezett feltörni, ezzel egy időben pedig több népszerű, biztonságosnak tartott üzenetküldő alkalmazást (Confide, Signal, Telegram, WhatsApp, stb.) is kompromittáltak. Szóba jön itt a mikrofonok és beépített kamerák távolról történő aktiválása, személyes adatok eltulajdonítása, az adott személy nyomon követése, hozzátéve, hogy a frankfurti amerikai konzulátus a CIA hackereinek európai központja, ahonnan nemcsak a kontinenst, de a Közel-Keletet és Afrikát is célba veszik.
Heather Fritz Horniak, a CIA egyik szóvivője az anyag kapcsán a sajtónak nyilatkozva leszögezte: "az amerikai közvéleménynek van oka aggodalomra a WikiLeaks valamennyi publikációja miatt, mert ezeknek az amerikai hírszerzői közösség azon képességének megváltoztatása a céljuk, amellyel megvédhetik Amerikát a terroristáktól és más ellenségeitől". A szóvivő emlékeztetett rá, hogy a CIA-nak nincs joga bárkit is megfigyelni az Egyesült Államokon belül, s hozzátette: "ezt nem is teszi". Fritz Horniak hangsúlyozta, hogy a Központi Hírszerző Ügynökség feladata a külföldön történő hírszerzés, annak érdekében, hogy megvédje az Egyesült Államokat a terroristáktól, az ellenséges államoktól és más ellenségeitől. A CIA szóvivője viszont nem tért ki arra, hogy a hírszerzés hitelesnek tartja-e a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott dokumentumokat.
Az érintett gyártók közül az Apple szólalt meg elsőként, ők kiemelték, hogy a felmerült biztonsági hibák legtöbbjét már korábban befoltozták – ez nem túl meglepő, tekintettel arra, hogy az első fejezetben leginkább a régebbi technikákat sorolják fel. A Samsung (amely többek között okostévéi révén jön itt szóba) kihangsúlyozta, hogy ők is kiemelten kezelik a felhasználók biztonságát, ezért megvizsgálják a kérdést, a Microsoft pedig hasonló mondattal intézte el a kiszivárogtatást, leszögezve, hogy áttekintik az anyagot.
Külsős szakértők ezzel egy időben figyelmeztetnek, hogy itt nem tömeges megfigyelésről van szó, a titkosítási eljárások ugyanis továbbra is működnek, ez pedig túlságosan megemeli a költségeket. Mi több, a CIA (az NSA-val ellentétben) szinte mindig az előre kiválasztott célpontokat támadja, esetükben tehát nem az előzetes szűrés és nagy tömegek megfigyelése a legfontosabb szempont. Éppen ezért az említett üzenetküldők alkalmazása továbbra is ajánlott – az más kérdés, hogy a WikiLeaks szerint ez mindössze a jéghegy csúcsa, hiszen a rendelkezésre álló anyagok 99 százalékát még nem osztották meg a nagyközönséggel.
A The Washington Post szerdán este arról számolt be, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) a kiszivárogtatók "levadászására" készül, meghatározandó, hogyan jutott a Julian Assange alapította portál a dokumentumokhoz.