Gyurkity Péter
ESA: Megvan a pénz az ExoMars folytatásához
A tagállamok többnyire támogatták az előzetes terveket, összejött a finanszírozás.
Az Európai Űrügynökség december első két napján tartotta meg újabb tanácskozását, amelynek során a tagállamok miniszterei megszavazták az általuk kívánatosnak tartott finanszírozás legnagyobb részét. Ezzel folytatódik a kooperáció, több fontos program kapcsán pedig újabb hosszabbítás várható.
A Svájcban megtartott gyűlésen a tagállamok (amelyek között immár Magyarország is megtalálható) mellé Kanada és Szlovénia is felsorakozott, hiszen ők is jelen voltak a fontos szavazáson. Az ESA által előzetesen kért 11 milliárd eurós támogatás ugyan nem jött össze, de a teljes összeg nem sokkal marad ettől el – ezúttal összesen 10,3 milliárd eurót kalapoztak össze, ami az illetékesek szerint nem jelent katasztrófát, hiszen a találkozó előtt néhány nappal már megemlítették, hogy egy esetleges 90 százalékos teljesítés önmagában még nem óriási probléma.
A közleményben megtaláljuk a részleteket is, eszerint az együttes jelenlét és a munka folytatása révén a Föld megfigyelésére 1,37 milliárd euró jut, telekommunikációra 1,28 milliárd, navigációs feladatokra 69 millió, a fontos felfedezéseket megcélzó küldetésekre 1,452 milliárd, a fellövésekre 1,611 milliárd, míg a technológia célokra 445 milliót, az egyéb tudományos és kutatás-fejlesztési feladatokra pedig csaknem 4 milliárd eurót költenek majd. Miniszteri szinten a legközelebbi tanácskozásra 2019-ben, Spanyolországban kerül majd sor, a fent említett összegek ugyanis többnyire a következő évtized elejéig (de egyes esetekben egészen 2025-ig) biztosítanak elegendő forrást a különböző célokra.
Az ISS esetében 2021 helyett immár 2024-ig biztosítottnak látszik a további együttműködés, míg az ExoMars folytatásához szintén megszavazták az ehhez szükséges 450 milliós költségvetést, vagyis a Schiaparelli landolóegység kudarca nem vette el a tagállamok kedvét.
Az Európai Űrügynökség december első két napján tartotta meg újabb tanácskozását, amelynek során a tagállamok miniszterei megszavazták az általuk kívánatosnak tartott finanszírozás legnagyobb részét. Ezzel folytatódik a kooperáció, több fontos program kapcsán pedig újabb hosszabbítás várható.
A Svájcban megtartott gyűlésen a tagállamok (amelyek között immár Magyarország is megtalálható) mellé Kanada és Szlovénia is felsorakozott, hiszen ők is jelen voltak a fontos szavazáson. Az ESA által előzetesen kért 11 milliárd eurós támogatás ugyan nem jött össze, de a teljes összeg nem sokkal marad ettől el – ezúttal összesen 10,3 milliárd eurót kalapoztak össze, ami az illetékesek szerint nem jelent katasztrófát, hiszen a találkozó előtt néhány nappal már megemlítették, hogy egy esetleges 90 százalékos teljesítés önmagában még nem óriási probléma.
A közleményben megtaláljuk a részleteket is, eszerint az együttes jelenlét és a munka folytatása révén a Föld megfigyelésére 1,37 milliárd euró jut, telekommunikációra 1,28 milliárd, navigációs feladatokra 69 millió, a fontos felfedezéseket megcélzó küldetésekre 1,452 milliárd, a fellövésekre 1,611 milliárd, míg a technológia célokra 445 milliót, az egyéb tudományos és kutatás-fejlesztési feladatokra pedig csaknem 4 milliárd eurót költenek majd. Miniszteri szinten a legközelebbi tanácskozásra 2019-ben, Spanyolországban kerül majd sor, a fent említett összegek ugyanis többnyire a következő évtized elejéig (de egyes esetekben egészen 2025-ig) biztosítanak elegendő forrást a különböző célokra.
Az ISS esetében 2021 helyett immár 2024-ig biztosítottnak látszik a további együttműködés, míg az ExoMars folytatásához szintén megszavazták az ehhez szükséges 450 milliós költségvetést, vagyis a Schiaparelli landolóegység kudarca nem vette el a tagállamok kedvét.