Berta Sándor
3D felvételek hozhatók létre egyszerű fotókból
Fejlett algoritmusok segítségével az egyszerű képekből nagy felbontású 3D fotók készíthetők, sőt, akár az idő eltelével bekövetkezett változások is látványosan követhetők.
A Bécsi Műszaki Egyetem munkatársai olyan új algoritmusokat fejlesztettek ki, amelyek kiválthatják az eddig az arcok, épületek és tájak leképezésére alkalmazott meglehetősen drága 3D-szkennereket. A Michael Wimmer professzor által vezetett Harvest4D kutatóprojekt keretében megalkotott algoritmusok a meglévő képadatokból - amelyeket nem is erre a célra gyűjtöttek össze a szakemberek - képesek 3D-világokat létrehozni. Sőt, miután az időrendbeli információk is felhasználhatók, így akár egy negyedik dimenzió is megalkotható. Az ilyen szoftvermegoldásokat - a régészettől az árvizek kutatásáig - számos különböző területen lehet alkalmazni.
Egy fotókból összerakott 3D modell
"Eddig a 3D-felvételeket általában meglehetősen bonyolult módon, például lézerszkennerekkel készítették el. A szakembereknek gondosan meg kellett tervezniük a szkennelés folyamatát, majd nagy felbontású fotókat kellett készíteniük és végül fáradtságos munkával az adatokat fel is kellett dolgozniuk. Előttünk egy radikális paradigmaváltás lebegett. Olyan átfogó adatmennyiség áll a rendelkezésünkre, amely korábban soha, és a megfelelő algoritmusokkal ezeket fel is lehet használni" - fejtette ki Michael Wimmer. Napjainkban gyakorlatilag bárki hozzáférhet a nagy felbontású képek készítésére alkalmas eszközökhöz. Szinte mindenkinek van mobiltelefonja és a néhány éve még drága csúcstechnikás felszerelésnek számító webkamerás kvadrokopterek is olcsóbbak lettek.
A fenti modell alapjául szolgáló ásatás térképe a kamerapozíciókkal kiegészítve
A számítógépen nem csupán összeollózzák a különböző felvételeket, hanem azokból számítják ki a teljes 3D-modellt. Mindez azt eredményezi, hogy a felhasználók szabadon mozoghatnak a képernyőn egy objektum körül és azt tetszőleges szögből tekinthetik meg - még akár olyan szögből is, amely a fotókon nem is szerepelt. Ezáltal az ásatások képeit akár virtuálisan is lehet tanulmányozni és elemezni, sőt, magas minőségben akár bárki otthon is hozzáférhet azokhoz. Ehhez azonban olyan programokat is ki kell fejleszteni, amelyek tolerálják a hibákat, az adatok ugyanis soha nem tökéletesek. A felvételek néha nem élesek, vagy különböző fényviszonyok között mutatják meg az objektumokat, de a szkennelések is tartalmazhatnak zavaró dolgokat. A Harvest4D keretében megalkotott módszerek azonban ezekkel is megbirkóznak és automatikusan kijavítják a hibákat.
A három dimenzió ráadásul könnyen kiegészülhet az időbeli negyedik dimenzióval is, ezáltal pedig megfigyelhető, hogy miként változott az adott 3D-világ. A számítógépnek ugyanakkor itt sincs könnyű dolga, hiszen meg kell állapítania, hogy idővel valóban az adott tárgy változott-e meg, vagy csak a fotók néznek ki másként, mert különböző szögből vagy eltérő fényviszonyok mellett, esetleg más készülékkel készültek. A Harvest4D projekt résztvevője a Bécsi Műszaki Egyetem mellett még a Bonni Egyetem, a Darmstadti Műszaki Egyetem, a Telecom ParisTech, az Istituto Scienza e Tecnologie dell'Informazione (ISTI) és a Delfti Műszaki Egyetem is.
A Bécsi Műszaki Egyetem munkatársai olyan új algoritmusokat fejlesztettek ki, amelyek kiválthatják az eddig az arcok, épületek és tájak leképezésére alkalmazott meglehetősen drága 3D-szkennereket. A Michael Wimmer professzor által vezetett Harvest4D kutatóprojekt keretében megalkotott algoritmusok a meglévő képadatokból - amelyeket nem is erre a célra gyűjtöttek össze a szakemberek - képesek 3D-világokat létrehozni. Sőt, miután az időrendbeli információk is felhasználhatók, így akár egy negyedik dimenzió is megalkotható. Az ilyen szoftvermegoldásokat - a régészettől az árvizek kutatásáig - számos különböző területen lehet alkalmazni.
Egy fotókból összerakott 3D modell
"Eddig a 3D-felvételeket általában meglehetősen bonyolult módon, például lézerszkennerekkel készítették el. A szakembereknek gondosan meg kellett tervezniük a szkennelés folyamatát, majd nagy felbontású fotókat kellett készíteniük és végül fáradtságos munkával az adatokat fel is kellett dolgozniuk. Előttünk egy radikális paradigmaváltás lebegett. Olyan átfogó adatmennyiség áll a rendelkezésünkre, amely korábban soha, és a megfelelő algoritmusokkal ezeket fel is lehet használni" - fejtette ki Michael Wimmer. Napjainkban gyakorlatilag bárki hozzáférhet a nagy felbontású képek készítésére alkalmas eszközökhöz. Szinte mindenkinek van mobiltelefonja és a néhány éve még drága csúcstechnikás felszerelésnek számító webkamerás kvadrokopterek is olcsóbbak lettek.
A fenti modell alapjául szolgáló ásatás térképe a kamerapozíciókkal kiegészítve
A számítógépen nem csupán összeollózzák a különböző felvételeket, hanem azokból számítják ki a teljes 3D-modellt. Mindez azt eredményezi, hogy a felhasználók szabadon mozoghatnak a képernyőn egy objektum körül és azt tetszőleges szögből tekinthetik meg - még akár olyan szögből is, amely a fotókon nem is szerepelt. Ezáltal az ásatások képeit akár virtuálisan is lehet tanulmányozni és elemezni, sőt, magas minőségben akár bárki otthon is hozzáférhet azokhoz. Ehhez azonban olyan programokat is ki kell fejleszteni, amelyek tolerálják a hibákat, az adatok ugyanis soha nem tökéletesek. A felvételek néha nem élesek, vagy különböző fényviszonyok között mutatják meg az objektumokat, de a szkennelések is tartalmazhatnak zavaró dolgokat. A Harvest4D keretében megalkotott módszerek azonban ezekkel is megbirkóznak és automatikusan kijavítják a hibákat.
A három dimenzió ráadásul könnyen kiegészülhet az időbeli negyedik dimenzióval is, ezáltal pedig megfigyelhető, hogy miként változott az adott 3D-világ. A számítógépnek ugyanakkor itt sincs könnyű dolga, hiszen meg kell állapítania, hogy idővel valóban az adott tárgy változott-e meg, vagy csak a fotók néznek ki másként, mert különböző szögből vagy eltérő fényviszonyok mellett, esetleg más készülékkel készültek. A Harvest4D projekt résztvevője a Bécsi Műszaki Egyetem mellett még a Bonni Egyetem, a Darmstadti Műszaki Egyetem, a Telecom ParisTech, az Istituto Scienza e Tecnologie dell'Informazione (ISTI) és a Delfti Műszaki Egyetem is.