Videokapcsolat segítségével Edward Snowden is jelen volt a re:publica nevű berlini konferencián.

Az eredetileg 400 emberre tervezett előadásra 600-an tódultak be, mely eredetileg egy beszélgetés lett volna közte és egy oxfordi internetes intézet igazgatója, Luciano Floridi között, de valós eszmecsere helyett részéről inkább csak kinyilatkoztatások hangzottak el. A PRISM-ügyet 2013 júniusában kirobbantó Snowden szerint a magánszféra jelenti minden más alapvető jog és a szabadság alapját. Az adatvédelem egyúttal önvédelem és az individuális személyiség védelme is. Snowden úgy vélte, hogy a véleményszabadság nem jelent sokat, ha valakinek nincs elég tere arra, hogy háborítatlanul gondolkodhasson különböző dolgokon, de ugyanez igaz a vallás- és a sajtószabadság esetében is.

Az aktivista nem hiszi, hogy az embereknek mindegy lenne, hogy mi történik az adataikkal. Akinek nincs mit titkolnia, annak nagy valószínűséggel nincs is mit mondania. Amennyiben a magánszférájukat most nem védik meg a felhasználók, akkor az nagy valószínűséggel örökre elveszik a társadalom számára, az alapvető jogok ugyanis nem csupán individuális, hanem kollektív lehetőségeket is nyitnak az emberek előtt. Snowden hangsúlyozta továbbá, hogy a távközlés és az internet kétélű kard, mert egyrészt lehetővé teszi a távolságok áthidalását és összeköti az emberi szíveket, ezáltal érdekközösségek alakulhatnak ki, de ez csak az érem egyik oldala. Figyelmeztetése szerint az emberek közötti kapcsolat pusztán a kommunikáció ténye alapján, metaadatainak segítségével feltérképezhető.


A sokak által egyértelműen orosz ügynöknek tartott egykori elemző azt mondta, hogy szívesen hazatérne az Amerikai Egyesült Államokba, ha ott biztosítanák neki a tisztességes tárgyalást. Nem Oroszországban akart elsősorban menedéket kérni, de a 21 más államba elküldött menedékkérelmei közül eddig egyet sem fogadtak be. Jelenlegi legjobb reménye Izland, ahol a miniszterelnök belebukott a panamai offshore számláiba, és ezzel együtt megerősödött a Snowdent erősen támogató helyi kalózpárt.

A megfigyelések legnagyobb veszélyének a hatalomkoncentrációt tartja, hiszen mindössze az NSA és brit partnere, a GCHQ néhány alkalmazottja elég emberek tönkretételéhez. Egy kérdésre, miszerint a cégektől vagy a kormányoktól kell-e jobban félnünk, azt válaszolta, hogy ugyan előbbiek visszaélései sokkal gyakoribbak, de utóbbiaké súlyosabbak, hiszen adott esetben akár rakétákkal is érvényt szerezhetnek az akaratuknak. Snowden végül leszögezte, hogy nagyon fontos az átláthatóság, hogy demokratikus módon ellenőrizni lehessen az állami szerveket.


Oliver Stone filmet csinált a történetéből, ez az első trailer
A kiszivárogtatások óta sok víz lefolyt a Dunán, de egyik kormányzat sem fogta vissza önkéntesen megfigyelő-kapacitását, és a jogrendszer is támogatja azt. Az átlagemberek máig nem tudják mire figyeljenek, hogyan védjék meg magukat. A tömeges megfigyelésekről szóló vita elsősorban politikai kérdés, nem pedig technikai. Ugyan a felhasználóik bizalmának elvesztésétől tartó vállalatok egyre-másra lépnek fel aktívan a kormányok ellen - lásd például az Apple telefonfeltörést megtagadó reakcióját vagy a csevegőprogramok gyors titkosítását - de ennek az egész kérdésnek nem szabadna egy kormányzatokkal szembeni macska-egér játéknak lennie, ilyenformán nem is lehet informatikai megoldásokkal reagálni rá.