MTI
Két éve leplezte le az NSA-kémkedését Edward Snowden
Edward Snowden, aki két évvel ezelőtt leleplezte az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos adatgyűjtési gyakorlatát, nyilvánosan üdvözölte, hogy a világ közvéleménye ráébredt a tömeges megfigyelések veszélyére, és hogy végre előrelépések történtek a magánélethez való jog védelmében.
A Moszkvába szökött amerikai informatikus erről szóló írását a francia Libération, az amerikai The New York Times, a német Der Spiegel és a spanyol El País közölte. "Az erőviszonyok kezdenek változni" - hangsúlyozta Snowden Győzelmeink címmel megjelent publicisztikájában. Az NSA egykori munkatársa üdvözölte, hogy két évvel az amerikai titkos adatgyűjtő programok leleplezése után megjelent egy "terror utáni generáció, amely elveti azt a világlátást, amelyet egyetlen rendkívüli tragédia határoz meg". Szerinte a 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli támadások óta a politika "most először fordít hátat a reakciónak és a félelemnek, és inkább az ellenállóképességet és az értelmet választja".
Snowden az amerikai szenátusban kedden megszavazott Freedom-törvényre utalt, amely 2001 óta először korlátozza az NSA azon gyakorlatát, hogy tömegesen és válogatás nélkül gyűjtse a telefonhívások címzettjeire és időtartamára vonatkozó metaadatokat. Snowden a védelmet biztosító technikai intézkedések fejlődését is üdvözölte. Ezek az új technológiák "lehetőséget teremtenek a magánélethez való jog alapján a védelemhez, megóvják a hétköznapi állampolgárokat azon önkényes törvények alkalmazásával szemben, amelyek nem tartják tiszteletben a magánéletet" - véli az NSA volt informatikusa.
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy "a magánélethez való jogot más programok és hatóságok továbbra is veszélyeztetik". Kiemelte az olyan kormányokat, amelyek a technológiai vállalkozásokra nyomást gyakorolnak annak érdekében, hogy azok információkat adjanak át az ügyfeleikről, illetve "a legnépszerűbb internetes szolgáltatásokat" nyújtó vállalatokra azért, hogy az NSA adatgyűjtési programjainak partnerei legyenek. Snowden elítélte, hogy a "titkosszolgálati vezetők" Ausztráliában, Kanadában és Franciaországban arra használják fel "a közelmúltban történt tragédiákat", hogy "új, beható jogköröket szerezzenek maguknak, annak ellenére, hogy egyértelműen bizonyítható, hogy ezekkel nem akadályozhatók meg a terrortámadások".
A francia parlament jelenleg tárgyalja azt a törvényjavaslatot, amelyet a 17 áldozatot követelő, januári párizsi merényletsorozatot követően nyújtott be a kormány a titkosszolgálatok jogköreinek kiterjesztéséről. Kanadában hasonló törvényt fogadtak el az ottawai parlamentben tavaly októberben történt lövöldözést követően. Az NSA-nek a Patriot törvényre hivatkozó tömeges adatgyűjtési gyakorlatát 2013-ban fedte fel Edward Snowden, mielőtt Moszkvába szökött. Az Egyesült Államok kémkedés miatt azóta is körözi. Egyesek árulónak, mások hősnek tekintik.
A Moszkvába szökött amerikai informatikus erről szóló írását a francia Libération, az amerikai The New York Times, a német Der Spiegel és a spanyol El País közölte. "Az erőviszonyok kezdenek változni" - hangsúlyozta Snowden Győzelmeink címmel megjelent publicisztikájában. Az NSA egykori munkatársa üdvözölte, hogy két évvel az amerikai titkos adatgyűjtő programok leleplezése után megjelent egy "terror utáni generáció, amely elveti azt a világlátást, amelyet egyetlen rendkívüli tragédia határoz meg". Szerinte a 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli támadások óta a politika "most először fordít hátat a reakciónak és a félelemnek, és inkább az ellenállóképességet és az értelmet választja".
Snowden az amerikai szenátusban kedden megszavazott Freedom-törvényre utalt, amely 2001 óta először korlátozza az NSA azon gyakorlatát, hogy tömegesen és válogatás nélkül gyűjtse a telefonhívások címzettjeire és időtartamára vonatkozó metaadatokat. Snowden a védelmet biztosító technikai intézkedések fejlődését is üdvözölte. Ezek az új technológiák "lehetőséget teremtenek a magánélethez való jog alapján a védelemhez, megóvják a hétköznapi állampolgárokat azon önkényes törvények alkalmazásával szemben, amelyek nem tartják tiszteletben a magánéletet" - véli az NSA volt informatikusa.
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy "a magánélethez való jogot más programok és hatóságok továbbra is veszélyeztetik". Kiemelte az olyan kormányokat, amelyek a technológiai vállalkozásokra nyomást gyakorolnak annak érdekében, hogy azok információkat adjanak át az ügyfeleikről, illetve "a legnépszerűbb internetes szolgáltatásokat" nyújtó vállalatokra azért, hogy az NSA adatgyűjtési programjainak partnerei legyenek. Snowden elítélte, hogy a "titkosszolgálati vezetők" Ausztráliában, Kanadában és Franciaországban arra használják fel "a közelmúltban történt tragédiákat", hogy "új, beható jogköröket szerezzenek maguknak, annak ellenére, hogy egyértelműen bizonyítható, hogy ezekkel nem akadályozhatók meg a terrortámadások".
A francia parlament jelenleg tárgyalja azt a törvényjavaslatot, amelyet a 17 áldozatot követelő, januári párizsi merényletsorozatot követően nyújtott be a kormány a titkosszolgálatok jogköreinek kiterjesztéséről. Kanadában hasonló törvényt fogadtak el az ottawai parlamentben tavaly októberben történt lövöldözést követően. Az NSA-nek a Patriot törvényre hivatkozó tömeges adatgyűjtési gyakorlatát 2013-ban fedte fel Edward Snowden, mielőtt Moszkvába szökött. Az Egyesült Államok kémkedés miatt azóta is körözi. Egyesek árulónak, mások hősnek tekintik.
