Berta Sándor
Egyre jobban átszövik az életet a digitális asszisztensek
Az iOS és az Android egyre többet tud a felhasználókról, talán már túl sokat is.
Az okostelefonban lévő ébresztő 7 óra helyett már 6 óra 15 perckor megszólalt, mert észlelte, hogy a tulajdonos 9 órakor vonattal akar utazni. Igen ám, de a pályaudvarra vezető út egy részét lezárták, ezért kerülni kellett volna. A digitális asszisztens emiatt úgy döntött, hogy 45 perccel előbb ébreszti fel a felhasználót. Mindez nem egy utópisztikus forgatókönyv, hanem a digitális asszisztensek tesztverzióinak jelenlegi tudását szemlélteti.
Az iOS9 és az Android Marshmallow megjelenésével a Siri és a Google Now is előrébb lép. Egyre nagyobb szerepet kap a mesterséges intelligencia és a készülékek minden adatunkhoz hozzáférhetnek majd, dokumentálni fogják az életünk minden apró és jelentős mozzanatát, majd megpróbálják előre jelezni, hogy milyen viselkedésre lehet számítani tőlünk.
A két nagy szereplő mögött az Amazon és a Microsoft sem akar lemaradni. Előbbi gőzerővel fejleszti az Alexa nevű rendszerét, míg a Microsoft a Cortanát. A digitális asszisztensek a jövőben kérdésekre fognak válaszolni, javaslatokat tesznek majd és hozzájárulnak a hatalmas adatbázisok kiépítéséhez. A Google Knowledge Graph már most is 600 millió fájlt tartalmaz és ezekhez még közel 50 milliárd adatot is gyűjtött. A legtöbb információ a Wikipédiából származik, a webes társaság emellett állami statisztikákra és több millió honlap adataira támaszkodik, míg az Apple a Yelp bejegyzéseit is felhasználja.
A rendszerekben egyaránt vannak szöveges anyagok, képek, termékinformációk, helyi nevezetességekre vonatkozó tartalmak. A Google például már most a világ több mint egymilliárd helyéről tud dolgokat, például, hogy melyik napszakban hány ember tartózkodik általában az adott helyen és mikor vannak nyitva bizonyos boltok.
Sok dolog azonban még mindig nincs az adatbázisokban és az óriáscégek ezekre kíváncsiak. A Netflix vagy a YouTube éppúgy forrásként szolgálhatnak, mint a blogok, a híroldalak vagy éppen az időjárási platformok. S ehhez társulnak majd még a mobil készülékek, amelyek minden pillanatban megfigyelik a tulajdonosaikat és azok szokásait, hozzáférhetnek a használt alkalmazásokhoz és azok adataihoz, a megtekintett tartalmakhoz, a levelező és azonnali üzenetküldő szolgáltatások információihoz.
Természetesen a tartózkodási hellyel kapcsolatos adatok szintén érdekesek lesznek, a digitális asszisztensek mindenben segíteni akarnak majd, legyen szó a legközelebbi étterem, múzeum vagy templom megmutatásáról, esetleg az utazási javaslatokról. A feldolgozásban főszerep fog hárulni a felhőplatformoknak és a gépek tanulását segítő rendszereknek. A kérdés már csak az, hogy az emberek miként fogadják majd ezeket a segítségeket, s megbíznak-e a mobil eszközeikben és azok tanácsaiban.
Az okostelefonban lévő ébresztő 7 óra helyett már 6 óra 15 perckor megszólalt, mert észlelte, hogy a tulajdonos 9 órakor vonattal akar utazni. Igen ám, de a pályaudvarra vezető út egy részét lezárták, ezért kerülni kellett volna. A digitális asszisztens emiatt úgy döntött, hogy 45 perccel előbb ébreszti fel a felhasználót. Mindez nem egy utópisztikus forgatókönyv, hanem a digitális asszisztensek tesztverzióinak jelenlegi tudását szemlélteti.
Az iOS9 és az Android Marshmallow megjelenésével a Siri és a Google Now is előrébb lép. Egyre nagyobb szerepet kap a mesterséges intelligencia és a készülékek minden adatunkhoz hozzáférhetnek majd, dokumentálni fogják az életünk minden apró és jelentős mozzanatát, majd megpróbálják előre jelezni, hogy milyen viselkedésre lehet számítani tőlünk.
A két nagy szereplő mögött az Amazon és a Microsoft sem akar lemaradni. Előbbi gőzerővel fejleszti az Alexa nevű rendszerét, míg a Microsoft a Cortanát. A digitális asszisztensek a jövőben kérdésekre fognak válaszolni, javaslatokat tesznek majd és hozzájárulnak a hatalmas adatbázisok kiépítéséhez. A Google Knowledge Graph már most is 600 millió fájlt tartalmaz és ezekhez még közel 50 milliárd adatot is gyűjtött. A legtöbb információ a Wikipédiából származik, a webes társaság emellett állami statisztikákra és több millió honlap adataira támaszkodik, míg az Apple a Yelp bejegyzéseit is felhasználja.
A rendszerekben egyaránt vannak szöveges anyagok, képek, termékinformációk, helyi nevezetességekre vonatkozó tartalmak. A Google például már most a világ több mint egymilliárd helyéről tud dolgokat, például, hogy melyik napszakban hány ember tartózkodik általában az adott helyen és mikor vannak nyitva bizonyos boltok.
Sok dolog azonban még mindig nincs az adatbázisokban és az óriáscégek ezekre kíváncsiak. A Netflix vagy a YouTube éppúgy forrásként szolgálhatnak, mint a blogok, a híroldalak vagy éppen az időjárási platformok. S ehhez társulnak majd még a mobil készülékek, amelyek minden pillanatban megfigyelik a tulajdonosaikat és azok szokásait, hozzáférhetnek a használt alkalmazásokhoz és azok adataihoz, a megtekintett tartalmakhoz, a levelező és azonnali üzenetküldő szolgáltatások információihoz.
Természetesen a tartózkodási hellyel kapcsolatos adatok szintén érdekesek lesznek, a digitális asszisztensek mindenben segíteni akarnak majd, legyen szó a legközelebbi étterem, múzeum vagy templom megmutatásáról, esetleg az utazási javaslatokról. A feldolgozásban főszerep fog hárulni a felhőplatformoknak és a gépek tanulását segítő rendszereknek. A kérdés már csak az, hogy az emberek miként fogadják majd ezeket a segítségeket, s megbíznak-e a mobil eszközeikben és azok tanácsaiban.