Berta Sándor
3D-technikával a pusztítás ellen
A szíriai háború árnyékában tudósok megpróbálják megmenteni az utókornak a felbecsülhetetlen értékű kulturális örökséget.
Míg sokan menekülnek a harcok miatt, addig néhány régészcsapat pont ellentétes útvonalat jár be és rendkívül értékes műszaki berendezéseket igyekszik becsempészni a háború sújtotta közel-keleti államba. Ők kreatív megoldásokkal és fejlett technológiákkal harcolnak a több évezredes építmények megőrzéséért. Ez nem mindig sikerül, de a felvételek segíthetnek a későbbi rekonstrukciókban.
Roger Michel, az Oxfordi Digitális Régészeti Intézet Million Image Database nevű projektjének vezetője elmondta, hogy nem akar senkitől sem szemrehányásokat hallani három év múlva, hogy miért nem kezdték el időben megőrizni a kulturális örökségeket. A program keretében több száz 3D-kamerát osztottak szét a helyi aktivisták között, hogy így dokumentálhassák a különböző leleteket. A szíriai kormány ugyan azt állította, hogy az elmúlt években 300 000 műkincset helyezett biztonságba, de bőven akad még megmentendő kulturális érték.
A Million Image Database projektet az UNESCO is támogatja és célja, hogy a környéket olcsó és egyszerűen kezelhető 3D-kamerákkal térképezzék fel. Ezek a készülékek képesek csupán néhány centiméteres felbontási pontosságú felvételeket készíteni. A szervezet Szíria mellett Irak, Jemen, Afganisztán, Törökország, Jordánia és Egyiptom területén működik. 2016-ig összesen 5000 3D-kamerát osztanak szét, a teljes költség 2,5-5 millió euró között lesz. Egy eszköz átlagosan 50 euróba kerül. A kész képek a program honlapjára tölthetők fel és kizárólag tudományos célokra használhatók - ezzel védik az önkéntes segítők személyazonosságát. Michelék együttműködnek egy kínai 3D-nyomtatási céggel, hogy így segítsék elő a már elpusztított épülete és tárgyak helyreállítását.
Egy másik kezdeményezés, az American Schools of Oriental Research (ASOR) projekt. LeeAnn Barnes Gordon menedzser közlése szerint ennek az a lényege, hogy szakemberek és önkéntes segítőik a helyszínen igyekeznek megakadályozni a kulturális javak elpusztítását, például homozsákokkal védik az építményeket. Ő úgy vélte, hogy Szíriában még mindig több az épségben megmaradt, mint az elpusztított építmény.
Míg sokan menekülnek a harcok miatt, addig néhány régészcsapat pont ellentétes útvonalat jár be és rendkívül értékes műszaki berendezéseket igyekszik becsempészni a háború sújtotta közel-keleti államba. Ők kreatív megoldásokkal és fejlett technológiákkal harcolnak a több évezredes építmények megőrzéséért. Ez nem mindig sikerül, de a felvételek segíthetnek a későbbi rekonstrukciókban.
Roger Michel, az Oxfordi Digitális Régészeti Intézet Million Image Database nevű projektjének vezetője elmondta, hogy nem akar senkitől sem szemrehányásokat hallani három év múlva, hogy miért nem kezdték el időben megőrizni a kulturális örökségeket. A program keretében több száz 3D-kamerát osztottak szét a helyi aktivisták között, hogy így dokumentálhassák a különböző leleteket. A szíriai kormány ugyan azt állította, hogy az elmúlt években 300 000 műkincset helyezett biztonságba, de bőven akad még megmentendő kulturális érték.
A Million Image Database projektet az UNESCO is támogatja és célja, hogy a környéket olcsó és egyszerűen kezelhető 3D-kamerákkal térképezzék fel. Ezek a készülékek képesek csupán néhány centiméteres felbontási pontosságú felvételeket készíteni. A szervezet Szíria mellett Irak, Jemen, Afganisztán, Törökország, Jordánia és Egyiptom területén működik. 2016-ig összesen 5000 3D-kamerát osztanak szét, a teljes költség 2,5-5 millió euró között lesz. Egy eszköz átlagosan 50 euróba kerül. A kész képek a program honlapjára tölthetők fel és kizárólag tudományos célokra használhatók - ezzel védik az önkéntes segítők személyazonosságát. Michelék együttműködnek egy kínai 3D-nyomtatási céggel, hogy így segítsék elő a már elpusztított épülete és tárgyak helyreállítását.
Egy másik kezdeményezés, az American Schools of Oriental Research (ASOR) projekt. LeeAnn Barnes Gordon menedzser közlése szerint ennek az a lényege, hogy szakemberek és önkéntes segítőik a helyszínen igyekeznek megakadályozni a kulturális javak elpusztítását, például homozsákokkal védik az építményeket. Ő úgy vélte, hogy Szíriában még mindig több az épségben megmaradt, mint az elpusztított építmény.