Berta Sándor
EU-vita a földrajzi alapú blokkolás eltörléséről
Sok netes videót nem láthatunk, mert az elérése Magyarországon le van tiltva. A belső piaci biztos eltörölné ezt a korlátozást, mások óvatosabbak.
Gyakori jelenség, hogy a felhasználók a YouTube vagy más videomegosztó platform esetében egy felvétel megtekintése előtt azzal a felirattal találkoznak, hogy az anyag az adott országban nem látható. Mindez korlátozza a filmekhez, televíziós műsorokhoz vagy éppen a sportközvetítésekhez való hozzáféréseket, illetve lehetővé teszi, hogy az egyes országokban eltérő árakat állapítsanak meg a webes áruházak.
"Szívem mélyéről gyűlölöm a geoblokkolást" - nyilatkozta Andrus Ansip, az Európai Bizottság digitális egységes piacért felelős alelnöke, aki szerint nagyon gyorsan fel kellene számolni ezt a korlátozást. Csupán néhány esetben tartja a földrajzi alapú blokkolást elfogadhatónak, például az online szerencsejáték esetén. "Ez az elavult módszer és a szabad digitális belső piac kizárja egymás létét. Minden falat le akarok bontani a web útjából, hogy az emberek ugyanolyan szabadon mozoghassanak online az országok között, mint a határellenőrzés nélküli kontinensen."
Az Európai Parlament zöld frakciója üdvözölte a tényt, hogy a Bizottság nem hódol be a lobbistáknak, véleményük szerint ez segítheti a belső kulturális gátak lebontását. Ansip konkrét terveit május hatodikán fogja majd ismertetni, de nincsenek illúziói afelől, hogy ne lennének majd ellenzői terveinek. Kemény csatára számít egy ilyen komoly döntés életbe lépése előtt. Az illetékesek meg akarják vizsgálni, hogy a határon túli szolgáltatások árai hogy alakulnak az online szférában, modernizálni kell a szerzői jogokat és egyszerűsíteni kell a külföldi értékesítésre vonatkozó ÁFA-szabályozást is. Ansip egyben felhívta a figyelmet az információs gazdaság és a felhőszolgáltatások növekvő jelentőségére, melynél meg kell őrizni a személyes adatok biztonságát.
Az első ellenző nem meglepő módon a netsemlegesség ellenző Günther Oettinger, aki azt hangsúlyozta, hogy ezen a területen nem szabad gyorsan lépni és nem lehet a vízzel együtt a kádban lévő gyermeket is kiönteni. Mindenképpen meg akarja vizsgálni, hogy a nyitás - vagyis a korlátozások eltörlése - milyen hatással lenne például a filmiparra. Hivatkozási alapja szerint nem szabad, hogy a piac kicsi szereplői legyenek a vesztesek és csak a nagyok maradjanak meg egy a korábbinál nagyobb piacon. Ez azért is fontos, mert meg kell őrizni a kulturális sokszínűséget.
Az Európai Unió digitális területért és társadalomért felelős biztosa ugyanakkor támogatná, hogy a távközlési cégekre lazább szabályok vonatkozzanak. Szerinte az Európai Uniónak lehetővé kell tennie, hogy a vállalatok képesek legyenek a szükséges összegeket befektetni a szélessávú hálózatok kiépítésébe és fejlesztésébe. Úgy véli, bizonyos közérdekű szolgáltatások előnyösebb helyzetbe kerülhetnének a világhálón, de ehhez a szolgáltatóknak bizonyítaniuk kellene, hogy a kapott segítség nélkül nem tudnák kínálni a szolgáltatásukat.
Korábban egyébként Andrus Ansip azt is bírálta, hogy az uniós tagállamok kormányai nem szüntetnék meg ez év végétől a külföldi, unión belüli mobiltelefonálásért fizetendő roamingdíjakat. Az internetsemlegesség területén Ansip szerint egységes szabályokra van szükség, valamint arra, hogy az előírások garantálják, hogy a felhasználók szabadon hozzáférhessenek az internethez, valamint, hogy az iparág motivált legyen az innovációra.
Gyakori jelenség, hogy a felhasználók a YouTube vagy más videomegosztó platform esetében egy felvétel megtekintése előtt azzal a felirattal találkoznak, hogy az anyag az adott országban nem látható. Mindez korlátozza a filmekhez, televíziós műsorokhoz vagy éppen a sportközvetítésekhez való hozzáféréseket, illetve lehetővé teszi, hogy az egyes országokban eltérő árakat állapítsanak meg a webes áruházak.
"Szívem mélyéről gyűlölöm a geoblokkolást" - nyilatkozta Andrus Ansip, az Európai Bizottság digitális egységes piacért felelős alelnöke, aki szerint nagyon gyorsan fel kellene számolni ezt a korlátozást. Csupán néhány esetben tartja a földrajzi alapú blokkolást elfogadhatónak, például az online szerencsejáték esetén. "Ez az elavult módszer és a szabad digitális belső piac kizárja egymás létét. Minden falat le akarok bontani a web útjából, hogy az emberek ugyanolyan szabadon mozoghassanak online az országok között, mint a határellenőrzés nélküli kontinensen."
Az Európai Parlament zöld frakciója üdvözölte a tényt, hogy a Bizottság nem hódol be a lobbistáknak, véleményük szerint ez segítheti a belső kulturális gátak lebontását. Ansip konkrét terveit május hatodikán fogja majd ismertetni, de nincsenek illúziói afelől, hogy ne lennének majd ellenzői terveinek. Kemény csatára számít egy ilyen komoly döntés életbe lépése előtt. Az illetékesek meg akarják vizsgálni, hogy a határon túli szolgáltatások árai hogy alakulnak az online szférában, modernizálni kell a szerzői jogokat és egyszerűsíteni kell a külföldi értékesítésre vonatkozó ÁFA-szabályozást is. Ansip egyben felhívta a figyelmet az információs gazdaság és a felhőszolgáltatások növekvő jelentőségére, melynél meg kell őrizni a személyes adatok biztonságát.
Az első ellenző nem meglepő módon a netsemlegesség ellenző Günther Oettinger, aki azt hangsúlyozta, hogy ezen a területen nem szabad gyorsan lépni és nem lehet a vízzel együtt a kádban lévő gyermeket is kiönteni. Mindenképpen meg akarja vizsgálni, hogy a nyitás - vagyis a korlátozások eltörlése - milyen hatással lenne például a filmiparra. Hivatkozási alapja szerint nem szabad, hogy a piac kicsi szereplői legyenek a vesztesek és csak a nagyok maradjanak meg egy a korábbinál nagyobb piacon. Ez azért is fontos, mert meg kell őrizni a kulturális sokszínűséget.
Az Európai Unió digitális területért és társadalomért felelős biztosa ugyanakkor támogatná, hogy a távközlési cégekre lazább szabályok vonatkozzanak. Szerinte az Európai Uniónak lehetővé kell tennie, hogy a vállalatok képesek legyenek a szükséges összegeket befektetni a szélessávú hálózatok kiépítésébe és fejlesztésébe. Úgy véli, bizonyos közérdekű szolgáltatások előnyösebb helyzetbe kerülhetnének a világhálón, de ehhez a szolgáltatóknak bizonyítaniuk kellene, hogy a kapott segítség nélkül nem tudnák kínálni a szolgáltatásukat.
Korábban egyébként Andrus Ansip azt is bírálta, hogy az uniós tagállamok kormányai nem szüntetnék meg ez év végétől a külföldi, unión belüli mobiltelefonálásért fizetendő roamingdíjakat. Az internetsemlegesség területén Ansip szerint egységes szabályokra van szükség, valamint arra, hogy az előírások garantálják, hogy a felhasználók szabadon hozzáférhessenek az internethez, valamint, hogy az iparág motivált legyen az innovációra.