MTI
Az EU nem meri bevállalni a roamingdíjak teljes eltörlését
Kemény bírálatot fogalmazott meg Andrus Ansip, az Európai Bizottság digitális egységes piacért felelős alelnöke az uniós tagállamok kormányai által elfogadott állásponttal szemben, amely nem szüntetné meg év végétől a külföldi, unión belüli mobiltelefonálásért fizetendő roamingdíjakat. "Ez egy vicc" - mondta, hozzátéve: a roamingdíjakat teljesen és gyorsan el kell törölni.
Az Európai Bizottság szerdán tart majd vitát a digitális egységes piac létrehozásáról, Ansip pedig a European Voice uniós ügyekkel foglalkozó hetilap rendezvényén arra az álláspontra helyezkedett, hogy közvetlen kapcsolat van a digitális szektor és a távközlési ágazat között. A volt észt kormányfő örömének adott hangot, hogy elindulhatnak végre az egyeztetések a két társjogalkotó, a tagállamok kormányait tömörítő tanács és a közvetlenül választott Európai Parlament (EP) között. Ansip szerint ugyanakkor a tárgyalások jóval mélyebbről indulnak annál, mint a bizottság remélte.
"A bizottság álláspontja világos. A lehető leghamarabb el kell törölni a roamingdíjakat. Erős netsemlegességi szabályokra van szükség, és szorosabb koordinációra a frekvenciák terén" - húzta alá Ansip. Ezzel szemben a tagállamok a roamingdíjak teljes eltörlése helyett a hónap elején abban állapodtak meg a tanácsban, hogy a szolgáltatóknak egy később meghatározandó keretig kellene ingyenessé tenniük az EU-n belüli barangolást, annak kimerülése után viszont továbbra is felszámolhatnának roamingdíjat, igaz, legfeljebb annyit, amelyet ők maguk fizetnek azért, hogy más társaságok távközlési hálózatát igénybe vegyék. A tanács szerint az unión belüli külföldi telefonálás így is sokkal olcsóbbá válhat.
A roamingdíjak teljes eltörlésének szükségességét csak 2018 közepén, három év múlva kellene újra értékelnie az Európai Bizottságnak. A tanácsi álláspont szerint a piaci szereplőknek időre van szükségük ahhoz, hogy alkalmazkodjanak az új körülményekhez. "Ez egy vicc" - mondta Andrus Ansip, aki szerint ennél többre van szükség: a roamingdíjakat nem csak csökkenteni kell, hanem teljesen és gyorsan el kell őket törölni. A netsemlegesség terén Ansip szerint egységes szabályokra van szükség, valamint arra, hogy az előírások garantálják, hogy a felhasználók szabadon hozzáférhessenek az internethez, valamint, hogy az iparág motivált legyen az innovációra.
Ezen a téren a tagállami kormányok azt iktatnák törvénybe, hogy a felhasználóknak joguk van tetszőleges tartalmakhoz hozzáférni és azokat megosztani, a szolgáltató cégeknek pedig diszkrimináció nélkül kell kezelniük az internet forgalmát. Kiskaput nyitna viszont a tanács a netsemlegesség szabályain azáltal, hogy bizonyos kivételekkel, a szükségesnél nem hosszabb ideig bizonyos típusú adatforgalmakat korlátozni vagy akár blokkolni is lehetne, a szolgáltatók pedig az internethozzáférés általános és akadálytalan biztosítása mellett köthetnek olyan megállapodásokat, amelyekkel egyes szolgáltatások számára garantált minőségű hozzáférést biztosítanak.
A roamingdíjakat és a netsemlegességet szabályozó uniós rendelet a tervek szerint 2016. június 30-án léphet hatályba, de csak akkor, ha a tanácsnak és az Európai Parlamentnek sikerül megállapodnia. A két intézmény egyetértése nélkül ugyanis nem születhet uniós jogszabály.
Az Európai Bizottság szerdán tart majd vitát a digitális egységes piac létrehozásáról, Ansip pedig a European Voice uniós ügyekkel foglalkozó hetilap rendezvényén arra az álláspontra helyezkedett, hogy közvetlen kapcsolat van a digitális szektor és a távközlési ágazat között. A volt észt kormányfő örömének adott hangot, hogy elindulhatnak végre az egyeztetések a két társjogalkotó, a tagállamok kormányait tömörítő tanács és a közvetlenül választott Európai Parlament (EP) között. Ansip szerint ugyanakkor a tárgyalások jóval mélyebbről indulnak annál, mint a bizottság remélte.
"A bizottság álláspontja világos. A lehető leghamarabb el kell törölni a roamingdíjakat. Erős netsemlegességi szabályokra van szükség, és szorosabb koordinációra a frekvenciák terén" - húzta alá Ansip. Ezzel szemben a tagállamok a roamingdíjak teljes eltörlése helyett a hónap elején abban állapodtak meg a tanácsban, hogy a szolgáltatóknak egy később meghatározandó keretig kellene ingyenessé tenniük az EU-n belüli barangolást, annak kimerülése után viszont továbbra is felszámolhatnának roamingdíjat, igaz, legfeljebb annyit, amelyet ők maguk fizetnek azért, hogy más társaságok távközlési hálózatát igénybe vegyék. A tanács szerint az unión belüli külföldi telefonálás így is sokkal olcsóbbá válhat.
A roamingdíjak teljes eltörlésének szükségességét csak 2018 közepén, három év múlva kellene újra értékelnie az Európai Bizottságnak. A tanácsi álláspont szerint a piaci szereplőknek időre van szükségük ahhoz, hogy alkalmazkodjanak az új körülményekhez. "Ez egy vicc" - mondta Andrus Ansip, aki szerint ennél többre van szükség: a roamingdíjakat nem csak csökkenteni kell, hanem teljesen és gyorsan el kell őket törölni. A netsemlegesség terén Ansip szerint egységes szabályokra van szükség, valamint arra, hogy az előírások garantálják, hogy a felhasználók szabadon hozzáférhessenek az internethez, valamint, hogy az iparág motivált legyen az innovációra.
Ezen a téren a tagállami kormányok azt iktatnák törvénybe, hogy a felhasználóknak joguk van tetszőleges tartalmakhoz hozzáférni és azokat megosztani, a szolgáltató cégeknek pedig diszkrimináció nélkül kell kezelniük az internet forgalmát. Kiskaput nyitna viszont a tanács a netsemlegesség szabályain azáltal, hogy bizonyos kivételekkel, a szükségesnél nem hosszabb ideig bizonyos típusú adatforgalmakat korlátozni vagy akár blokkolni is lehetne, a szolgáltatók pedig az internethozzáférés általános és akadálytalan biztosítása mellett köthetnek olyan megállapodásokat, amelyekkel egyes szolgáltatások számára garantált minőségű hozzáférést biztosítanak.
A roamingdíjakat és a netsemlegességet szabályozó uniós rendelet a tervek szerint 2016. június 30-án léphet hatályba, de csak akkor, ha a tanácsnak és az Európai Parlamentnek sikerül megállapodnia. A két intézmény egyetértése nélkül ugyanis nem születhet uniós jogszabály.