HENT hírlevél
Mi a különbség ihlet és plágium között?
Pert indított egy fotós a bonni városi közművek ellen, mert az a legújabb reklámjain azokat a motívumokat használja, amelyek a művész kedvenc témáit jelentik - immár negyedszázada.
A fotós Horst Wackerbarth nevét emberek és állatok vörös kanapén való megörökítése fémjelzi, mint például a jelen jogvitában egy fekvő malac a vörös kanapén. A bonni közüzemi vállalat ugyanakkor egy, a fotós kompozíciójához hasonló helyzetben lencsevégre kapott malacot jelentetett meg legutóbbi, az áram-, gáz- és vízfogyasztókhoz szóló reklámjában, csak éppen ez az állat kék kanapén áll. Az emblematikussá vált vörös kanapé más cégek reklámjain is előfordult már, például egy német sörgyárnál vagy egy brit dohánycégnél használták a bútordarabot, ahol az éppen Manhattan fölött lebegett hasonlóan a német fotós egyik képéhez. Akkor is per követte a vélt plágiumot, azonban akkor a bíróság az alpereseknek kedvező ítéletet hozott. A bonni eset már a Legfelsőbb Bíróság elé került a reklámügynökség ellen, de megint csak nem hozott sikert Wackerbarth-nak. Most azonban a művész a bonni közműveket perelte be, mert meg akarja védeni az életművét.
A német jog - írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung -önmagában az ötletet nem védi, hanem annak konkrét megvalósítását. Ennek megfelelően át szabad venni és továbbfejleszteni bárki elgondolását, hiszen ha az ötletet monopolizálnák, akkor ilyen módon nemigen lenne lehetséges a művészi, illetve szakmai szabadságról beszélni. Ám a nehéz kérdés az, hogy hol ér véget az ihlet és hol kezdődik a másolás? Mikor visznek tovább egy gondolatot, és mikor van szó puszta másolásról?
A reklámügynökség elleni perben Wackerbarth a versenyjogra hivatkozott, amikor meg akarta akadályozni a kék kanapés reklámkampányt. A kölni tartományi bíróság szerint azonban már a két kanapé eltérő színe is elegendő különbséget jelent ahhoz, hogy a versenyjogi szabályok szerint ne lehessen jogsértést megállapítani. Az általános jellegű hasonlóság nem ad elég alapot a jogsértő magatartás megállapításához és a vállalattal szemben annak abbahagyására kötelezéséhez. A bíróság szerint a kék kanapés reklám nem megtévesztő, nem kelti azt a benyomást, hogy az a piros kanapés sorozat alkotójától származna.
A fotós most szerzői jogainak a megsértésére hivatkozással indította el a közműcég ellen a pert, amelyben nagyobb sikerrel járhat a hasonló motívumokat használó és hasonló beállítású hirdetés elleni fellépésben. Most a bíróságon a sor, hogy eldöntse, hogy a fotós képe és a reklám közötti hasonlóság olyan fokú-e, ami megalapozza a szerzői jogi jogsértés megállapítását.
A fotós Horst Wackerbarth nevét emberek és állatok vörös kanapén való megörökítése fémjelzi, mint például a jelen jogvitában egy fekvő malac a vörös kanapén. A bonni közüzemi vállalat ugyanakkor egy, a fotós kompozíciójához hasonló helyzetben lencsevégre kapott malacot jelentetett meg legutóbbi, az áram-, gáz- és vízfogyasztókhoz szóló reklámjában, csak éppen ez az állat kék kanapén áll. Az emblematikussá vált vörös kanapé más cégek reklámjain is előfordult már, például egy német sörgyárnál vagy egy brit dohánycégnél használták a bútordarabot, ahol az éppen Manhattan fölött lebegett hasonlóan a német fotós egyik képéhez. Akkor is per követte a vélt plágiumot, azonban akkor a bíróság az alpereseknek kedvező ítéletet hozott. A bonni eset már a Legfelsőbb Bíróság elé került a reklámügynökség ellen, de megint csak nem hozott sikert Wackerbarth-nak. Most azonban a művész a bonni közműveket perelte be, mert meg akarja védeni az életművét.
A német jog - írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung -önmagában az ötletet nem védi, hanem annak konkrét megvalósítását. Ennek megfelelően át szabad venni és továbbfejleszteni bárki elgondolását, hiszen ha az ötletet monopolizálnák, akkor ilyen módon nemigen lenne lehetséges a művészi, illetve szakmai szabadságról beszélni. Ám a nehéz kérdés az, hogy hol ér véget az ihlet és hol kezdődik a másolás? Mikor visznek tovább egy gondolatot, és mikor van szó puszta másolásról?
A reklámügynökség elleni perben Wackerbarth a versenyjogra hivatkozott, amikor meg akarta akadályozni a kék kanapés reklámkampányt. A kölni tartományi bíróság szerint azonban már a két kanapé eltérő színe is elegendő különbséget jelent ahhoz, hogy a versenyjogi szabályok szerint ne lehessen jogsértést megállapítani. Az általános jellegű hasonlóság nem ad elég alapot a jogsértő magatartás megállapításához és a vállalattal szemben annak abbahagyására kötelezéséhez. A bíróság szerint a kék kanapés reklám nem megtévesztő, nem kelti azt a benyomást, hogy az a piros kanapés sorozat alkotójától származna.
A fotós most szerzői jogainak a megsértésére hivatkozással indította el a közműcég ellen a pert, amelyben nagyobb sikerrel járhat a hasonló motívumokat használó és hasonló beállítású hirdetés elleni fellépésben. Most a bíróságon a sor, hogy eldöntse, hogy a fotós képe és a reklám közötti hasonlóság olyan fokú-e, ami megalapozza a szerzői jogi jogsértés megállapítását.