Berta Sándor
Az autólopásoknál is nagyobb kárt okoz a spam
Évente több mint 14-18 milliárd dollár kárt és járulékos költséget okoznak a kéretlen elektronikus reklámlevelek, amelyek a felhasználóknak és a cégeknek is sok bosszúságot okoznak.
Justin M. Rao és David H. Reiley, a Yahoo! két munkatársa azt vizsgálta, hogy mekkora kárt okozhatnak a spamek. Nos, úgy tűnik, hogy az összeg meghaladja a korábbi legpesszimistább becsléseket is: 14 milliárd euróról van szó. A szakemberek tapasztalatait összefoglaló anyagot megjelentette a Journal of Economic Perspectives. Rao és Reiley úgy vélte, hogy a legnagyobb problémát az elektronikus postafiókokba megérkező spammennyiség jelenti. Bár kétségtelen tény, hogy rendkívül sokat fejlődtek az elmúlt években a szűrők, de a felhasználók évente még mindig több mint 500 millió órát töltenek azzal, hogy felismerjék, kijelöljék és kitöröljék az ellenőrzésen átjutó kéretlen reklámleveleket. Ugyanakkor az is igaz, hogy a fejlődés ellenére a spamszűrők közel sem tökéletesek, s gyakran olyan e-maileket is spamnek jelölnek, amik nem azok. Tehát nagyon oda kell figyelni, hogy mit is töröl ki az ember.
A második problémát a spamszűrők fejlesztési és beszerzési költsége jelenti. A világ vállalatai évente 6,5 milliárd dollárt fizetnek ki a kéretlen elektronikus reklámlevelek elleni védelmi megoldásokra. Ez az összeg még nem tartalmazza az IT-munkatársak bérköltségét, valamint a spamszűrőket működtető számítógépek költségeit. A két szakértő ezek után figyelembe vette a spammerek jövedelmét. A spamküldők sem lesznek milliárdosok, ennek egyik oka, hogy drága botneteket kell bérelniük. A spammerek forgalma persze még így is szép összeg, éves szinten eléri 160-360 millió dollárt.
A kéretlen elektronikus reklámlevelek által okozott teljes kár és járulékos költség évente 14-18 milliárd dollárt tesz ki, ami meghaladja az autólopásokból származó kárt. Ez utóbbi a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) becslése alapján évente 8-12 milliárd dollár. Az IT-szakemberek gyakorlatilag szélmalomharcot folytatnak, hiszen leállítanak ugyan egy-egy botnetet, de kis idő múlva megjelenik egy új. Július végén lekapcsolták a Grum nevű hálózatot, amely a világ harmadik legnagyobb botnetjének számított, de később kiderült, hogy az intézkedés hosszú távon nem jelent megoldást a spamproblémára.
Justin M. Rao és David H. Reiley, a Yahoo! két munkatársa azt vizsgálta, hogy mekkora kárt okozhatnak a spamek. Nos, úgy tűnik, hogy az összeg meghaladja a korábbi legpesszimistább becsléseket is: 14 milliárd euróról van szó. A szakemberek tapasztalatait összefoglaló anyagot megjelentette a Journal of Economic Perspectives. Rao és Reiley úgy vélte, hogy a legnagyobb problémát az elektronikus postafiókokba megérkező spammennyiség jelenti. Bár kétségtelen tény, hogy rendkívül sokat fejlődtek az elmúlt években a szűrők, de a felhasználók évente még mindig több mint 500 millió órát töltenek azzal, hogy felismerjék, kijelöljék és kitöröljék az ellenőrzésen átjutó kéretlen reklámleveleket. Ugyanakkor az is igaz, hogy a fejlődés ellenére a spamszűrők közel sem tökéletesek, s gyakran olyan e-maileket is spamnek jelölnek, amik nem azok. Tehát nagyon oda kell figyelni, hogy mit is töröl ki az ember.
A második problémát a spamszűrők fejlesztési és beszerzési költsége jelenti. A világ vállalatai évente 6,5 milliárd dollárt fizetnek ki a kéretlen elektronikus reklámlevelek elleni védelmi megoldásokra. Ez az összeg még nem tartalmazza az IT-munkatársak bérköltségét, valamint a spamszűrőket működtető számítógépek költségeit. A két szakértő ezek után figyelembe vette a spammerek jövedelmét. A spamküldők sem lesznek milliárdosok, ennek egyik oka, hogy drága botneteket kell bérelniük. A spammerek forgalma persze még így is szép összeg, éves szinten eléri 160-360 millió dollárt.
A kéretlen elektronikus reklámlevelek által okozott teljes kár és járulékos költség évente 14-18 milliárd dollárt tesz ki, ami meghaladja az autólopásokból származó kárt. Ez utóbbi a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) becslése alapján évente 8-12 milliárd dollár. Az IT-szakemberek gyakorlatilag szélmalomharcot folytatnak, hiszen leállítanak ugyan egy-egy botnetet, de kis idő múlva megjelenik egy új. Július végén lekapcsolták a Grum nevű hálózatot, amely a világ harmadik legnagyobb botnetjének számított, de később kiderült, hogy az intézkedés hosszú távon nem jelent megoldást a spamproblémára.