Hunter

Az űrből érkezett az egyetlen természetes kvázikristály

Földönkívüli eredetet kapott a Nobel-díjas kvázikristály, mivel az egyetlen ismert természetben előforduló mintáról kiderült, hogy az űrből érkezett a Földre.

A kvázikristályok ugyanolyan rendezettek, mint a hagyományos kristályok, azonban a szimmetria egy jóval összetettebb formáját hordozzák magukban, amit a művészetben évszázadok óta alkalmaznak, az anyagoknál azonban csak az 1980-as években fedezték fel. A szerkezetet laboratóriumban előállított fémes elemekből, többek között alumíniumból és mangánból készült ötvözeteknél észlelték, ami tavaly kémiai Nobel-díjat eredményezett az izraeli Daniel Shechtmannak.

Paul Steinhardt, az amerikai Princeton Egyetem kutatójának bejelentése szerint bizonyítékaik vannak arra, hogy az egyetlen természetbes közegben felfedezett kvázikristály, amit az Oroszország keleti részén fekvő Korjak-hegységben találtak, egy meteorit darabja. Steinhardt már akkor gyanította a földönkívüli eredetet, amikor munkatársaival 2009-ben megtalálta a természetes kvázikristály mintát, más kutatók, köztük Glenn MacPherson a Smithsonian Intézet meteorit szakértője azonban szkeptikusak voltak a felvetéssel szemben.

Most Steinhardt és a 2009-es csapat tagjai MacPhersonnal együttműködve új elemzéseknek vetették alá a kőzetet, olyan bizonyítékokat tárva fel, ami már MacPhersont is meggyőzte. A két fél közös tanulmányban taglalja, hogy a kőzet szélsőséges nyomásoknak és hőmérsékleteknek volt kitéve, ami az aszteroida-övben zajló meteorit képződési folyamat nagy sebességű ütközéseinek egyik fő ismertetőjegye. Ezen felül a kőzet bővelkedik a különböző oxigén izotópokban, ami sokkal inkább a meteoritokra jellemző, mintsem a földi kőzetekre.

Az továbbra sem tisztázott, hogyan alakulnak ki a kvázikristályok a természetben. A laboratóriumi példányokat egy gondosan kontrollált elegy vákuum kamrában történő fém gőz leválasztással állítják elő. Az új felfedezés, mely szerint a kvázikristályok az űrben is képesek kialkulni, ahol a közeg jóval változékonyabb, arra utal, hogy a kristályok kevésbé szabályzott körülmények között is létrehozhatók. "A természetnek sikerül olyan körülmények között is megalkotnia, amiről mi azt hittük, hogy teljes képtelenség" - összegzett Steinhardt.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Doktor Kotász #48
    Mert te az vagy? :-D

    Mert én nem.
  • vumbi #47
    "a DNS-ben lévő kodonok csak a processzor utasításkészletét határozzák meg,"
    A kodonok egy egy aminosavat hataroznak meg igy inkabb egy egy karakternek felelnek meg egy 20 betus abc-ben. Az altaluk kodolt ~25.000 gen ~300.000 feherjeje a sejt hardvere. tehat a DNS szinten kodolt igen veges informacio feherje szinten mar szamunkra atlathatatlan mertekure no, hiszen csak probald meg kizamolni, hogy a 300.000 feherje kozott hagy lehetseges interakcio letezik. ezek kozul csak igen keves valosul meg, de a kombinaciok szama, es igy a sejt szabadsagfoka egyszeruen brutalis. Ha ezt kiterjeszted szovetek, szervek szintjere akkor meg... jajjjj!!!!

    "ez 8 gigabit, ami összehasonlítva a mai 64 bites utasításkészlettel elég nevetséges összképet fest."
    az informacio mennyisege miben lehet nevetseges? egy 1 Gigabytos progi meg manapsag sem eppen semmi. Azt nem vagom hogy hany bites ez az utasitas keszlet. :) A DNS 4 bazist kombinalva 64 kodont kodolhat, de a "szo" hossza nincs korlatozva (gondolom a gen hossza feleltetheto meg a 4 -8 - 32 - 64 bytes kodolasnak) segisegukkel 20 fajta aminosavval manipulal a feherjekben, amelyek 2-2000 aminoavbol allhatnak. az egyes aminosav szekvenciaknak pedig rengeteg specialis kemiai funkicioja, strukturaado kepessege lehet. Osszessegeben tobb millio szavas utasitas keszlettel tallakozunk csupan feherje szinten. ehhez jon hozza a teljes feherje keszlet halozati mukodese, majd a sejtek mint modulok alkotta halozat. Brrrrrr. Mi itt a nevetseges?

    A gén szekvenciák határozzák meg a hardver robot programját.
    Az egysejtűek hihetetlenül összetett szuperszámítógépek.

    "Olyan intelligenciát , amellyel akár csak egy egysejtű bír, nagy valószínűséggel még 2500-ban sem fognak legyártani."
    En nem hasonlitanam ossze egy sejt - felepitesebol es mukodoesbol adodo - adaptacios kepessegeit egy mesterseges intelligencia fejlettesegevel. A sejt olyan mnt egy mechanikus szamitogep. amiben nehany millio tranzisztor van, amelyek egyuttal hardverek is. egy szamitogep meg egy veges periferiakkal rendelekzo hardverrel manipulalo program X millio sornyi koddal.

    "Az emberi agy által az agy tulajdonosának virtuális operációs rendszerbe átadott vezérlését tudatnak nevezzük.Az emésztést az agy a háttérben, "hidden task"-ként, BIOS szinten vezérli."
    itt ugrottal egy bazi nagyot, sejtszintrol a neuralis halozatok, es az tudat teruletere, nehez ezt kovetni.Oszinten itt nem vagyok otthon, reg jartam mar a biologus szakost, meg nem is vagyok neurologus. De a hasonlatod eleg jo. Nincs megfelelo modell a tudatrol, vagyis arrol az agyi tevekenysegrol aminek eredmenye te vagy en vagyunk. Az agy egyes teruletei rejtett modon dontenek alapfunkciokrol, hormonszintekrol, mozgaskoordinaciorol stb, ami valahol egyszercsak osszeall tudatkent, vagyis a belso es kulso kornyzet erzekeleseert, es az azokra adott nem-automatikus valaszokert felel, kepes tanulni, tehat az utasitas keszlete nyitott. az emberben es jo nehany allatban egy hierarchikus szint epult az en-tudat. Az entitas nem csak magarol tud, de a tarsairol is, szetvalasztja a kornyezetet en moagat, es kornyezetebol amagahoz hasonlo entitasokat, valamint tud a multrol a jelenrol, es van valmilyen jovo kepe is. kepes megerteni a tarsai allapotat, es kicserelni vele a szukseges informaciokat, tehat kommunikal, nem pedig automatikus jeleket ad. A tudatrol lehet jo kis tanulmanyokat irni, leirni a mukodeset, de on magaban mint egeszt megfogni igen nehez.





    "Az emberi kisagyba ("a videókártyába") hardware accelerated dimenzionális konverter van építve, amely képes a televízió sík 2+1 dimenziós síkidejét, valós időben 3+1 dimenziós téridővé konvertálni. Ez a képesség hiányzik a neocortex-szel nem rendelkező emlősökből, ezért a kutyák , macskák stb. képtelenek értelmezi még akár saját tükörképüket is (!)"
    wtf? :) en nem erteni magyar?

    A kisagynal csak az agytorzs osibb, elobbi a mozgaskoordinaciot, utobbi a testfenntarto funkciokat koordinalja. A "hulloagy" felel az erzelemekert, mig a neocortex a maradekert es az egesz nagy gongyoleg kezben tartasaert, a videokartya nincs elkolonitve. A latamezok kimenetekkel rendelkeznek a kisagyba, kozepagyba, stb, behalozza az egesz masfelkilos neuron tomeget.
    3dimenzios latasa rengeteg elolenynek van, az ido felfogasara is tobb faj kepes.
    De ha azt akartad irni hogy az emebernel ismert entudat szekseges feltetele az ido felfoagasa akkor azt hiszem igazad van.
  • Cleawer #46
    Tudom, csak példa volt. Ha 1-re tudunk modellt alkotni akkor talán 100-ra is.
  • Gecsemade #45
    a DNS-ben lévő kodonok csak a processzor utasításkészletét határozzák meg, ez 8 gigabit, ami összehasonlítva a mai 64 bites utasításkészlettel elég nevetséges összképet fest.
    A gén szekvenciák határozzák meg a hardver robot programját.
    Az egysejtűek hihetetlenül összetett szuperszámítógépek.

    Olyan intelligenciát , amellyel akár csak egy egysejtű bír, nagy valószínűséggel még 2500-ban sem fognak legyártani.

    Az emberi agy által az agy tulajdonosának virtuális operációs rendszerbe átadott vezérlését tudatnak nevezzük.

    Az emésztést az agy a háttérben, "hidden task"-ként, BIOS szinten vezérli.

    Az emberi kisagyba ("a videókártyába") hardware accelerated dimenzionális konverter van építve, amely képes a televízió sík 2+1 dimenziós síkidejét, valós időben 3+1 dimenziós téridővé konvertálni. Ez a képesség hiányzik a neocortex-szel nem rendelkező emlősökből, ezért a kutyák , macskák stb. képtelenek értelmezi még akár saját tükörképüket is (!)
  • vumbi #44
    Hm, hat ez nem egeszen igy van...
    A DNS 3 bazisparonkent kodol egy byte-ot aka kodont(kodonnak hivjak azt a bazisharmast ami egy biznyos aminosav helyet indikalja a feherjeben). (nem vagyok infos, igy szivesen veszem ha ramutat valaki hibakra). szoval siman kilehet szamolni hogy a human genom 1Gigabajt nyers infot tartalmaz (3.000.000.000 bazispar/3).
    Persze akinek santit ez az egyszerustes, az jol latja, mert a DNS nyers informacioja csak csak egy feherje aminosavsorrendjet adja meg. Az emberi test elkepszto bonyolultsaga a feherjek zsirok cukrok kemiai kolcsonhatasabol, az ezekere epulo biologiai interakciokbol, sejtek szovetek, szervek, szervezetek kozti kolcsonhatasbol, kommunikaciobol szarmazik. az hogy ez hagy bytot jelent egyelore, ugy tudom senki nem probalta megbecsulni meg csak nagysagrendileg sem.
    Manapsag kezd feljonni a szisztematikus biologia, ami a biologiat informatikai es halozat szervezodesi aspektusbol kutatja. el tudom kepzelni hogy zaros hataridon belul valaki errol a teruletrol megprobalja szamszerusiteni a fenti kerdest.
  • Doktor Kotász #43
    "Talán lehet úgy tippelni, hogy egyedenként létrejön legalább 1 mutáció, ugyanis senkisem hasonlít 100%-ban az apjára/anyjára."

    Gyengén alulbecsülted.
    A mutációid száma százas nagyságrendű. Tehát két egypetéjű ikernél ekkora eltérés lenne.
  • vumbi #42
    1. A DNS polimerazok precizitasa nagyjabol 1 hiba / 10.000.000 bazispar. ami egysejt osztodasa soran 300 mutaciot jelent. Ezek nagy reszet a sjat egy masodik korben azonositja es elminilaja, taht nem oroklodik. EGy halvanby emlekem szerinte, valamelyik prof azt mondta az egyetemen, hogy az emberi testeben minden oraban 50000 pontmutacio (DNS szkevencia modosulas)keletkezik. Uuuupsz. viszont 99.99999%at eszreveszi es kijavitja a test. Meg amugy sem leneyegesd mert nem a karod sejtseibol lesz a baba. Ami fontosabb, hogy a csiravonal sejtjeiben - tehat amik a spermiukoat, petesejteket hozzak letre - sokkal kevesebb mutacio keletkezik, de ami ott rogzul az telleg megy az utodba. ennek ellenere nem sok mutacio keletkezik nemzedekenkent.
    2. A masik fontos doog, hogy csak az a mutacio fontios ami megvaltoztaja egy gen kifejezodeset,(elnyomja felerositi), celpont felismero kepesseget, reakciospecificitasat, fontos hogy a gen jelentos szerepet jatszon (sejtosztodas regulacio, novekedesi faktor, emrionalis fejlodes mester regulatora, stb) mert csak akkor lesz jelentos hatasa a szervezetre (jelenetosen negativ, vagy pozitiv :)). a rogzult mutaciok tulnyomo resze semmit sem ad vagy vesz el, mert nem atirodo DNS szakaon van, vagy a gen feherje-funkcio szempontjabol nem kritikus teruleten tallahato. Tele is van az ember ilyen SNP-kel (Singel Nucleotid Polymorphism), tobbek kozott ezeket hasznalsak a rendorok DNS elemzes sora, meg az apa azonositasahoz is hasznoasak.
    3. A gyermek szuleitol valo kulonbozoseegt a ket szulo DNSenek rekombinacioja, osszekeverese okozza. Kromoszomalis atrendezodes, aminem okoz mutaciot, de megkeveri az egyes genkombinaciokat, ami eleonyos testfelepitest okokzhat.


    A matamatika ismeri a vegtelenben veges fogalmat. Es nincs annyi mutacio, az biztos.
  • asgh #41
    Csak a pontosság kedvéért: egy ember információtartalma nagyságrendileg nagyobb, mint amennyit a DNS-ével le lehet írni. Egy adattároló információtartalmát sem a kapcsolási rajza összetettségéig vizsgáljuk.
  • Cleawer #40
    Igen, ott a pont: nagyon nagy számú mutáció.
    Talán lehet úgy tippelni, hogy egyedenként létrejön legalább 1 mutáció, ugyanis senkisem hasonlít 100%-ban az apjára/anyjára.
    Az az 1 milliárd év meg semmi nem mond, ha guppiknál a megtermékenyítéstől számítva 5 hónap a nemzőképesség utána világra hoz 10-100 egyedet, embereknél meg 12-15 év és max de nagyon max 5-6 utód /kör.

    Minél primitívebb egy lény, annál több utódot hoz világra, és annál több lehetséges mutáció. Baktériumok, egysejtűek esetén talán ez pár perc vagy óra? a variációkat meg szinte felesleges számolgatni.
    Felesleges számolni. Ez olyan, mintha azt próbálnád kiszámolni,hogy mennyi csepp, liter víz van a tengerben, homok a parton, stb... folyamatosan változik: párolgás,eső stb.
    A víz zárt rendszerre nézve állandó, de a homok nem: errózió, betonozás, túristák.
    A dobókockáét :)
  • nextman #39
    Nem vegtelen szamu, csak nagyon nagy szamu mutacio.
    De annak a szama is eleg nagy, ahany mutaciora szukseg van ahhoz, hogy legyen kozte egy eletkepes.
    Tehat a kerdes az, hogy melyik szam nagyobb, ha van 1 milliard eved?
    A baj az, hogy szerintem egyik szamot sem tudjuk pontosan kiszamolni, csak becsleseket adni.
    Es kinek a becsleset higgyuk el?